• A magyarok 36%-a nem tudna semmilyen lakásfelújítást kifizetni, további 52%-nak is komoly nehézséget okozna.
• Minden negyedik magyar szenvedett már kárt kontármunkák miatt, az átlagos kár 688 ezer forint.
• A felújítási piac visszaesésével kevesebb, olcsóbb munka készül, így csökkent az okozott kár mértéke is.

Ha most azonnal javítani, cserélni vagy felújítani kellene valamit az otthonában, ki tudná fizetni? A Mapei Kft. legfrissebb, országos építőipari felméréséből kiderült: a magyar társadalom jelentős része teljesen felélte a tartalékait. Aki pedig valahogy mégis összekaparja a pénzt a munkálatokra, annak egy újabb problémával, a kókler mesteremberekkel kell megküzdenie.

A hazai építőipar és a lakosság viszonyát vizsgáló idei kontártérkép adatai szomorú képet festenek a magyarok anyagi helyzetéről. Markovich Béla, a Mapei Kft. vezetője a jelentést ismertetve elmondta: az emberek 36 százaléka jelenleg egyáltalán nem tudna kifizetni semmilyen lakásfelújítási munkát. Ha ehhez hozzávesszük azokat, akiknek ez nagyon nagy (25%), vagy közepes (27%) nehézséget okozna, kiderül, hogy a magyarok 88 százaléka számára komoly küzdelmet jelentene bármilyen munka elvégeztetése.

A lakosság anyagilag kimerült, és a felújítási kedv érthetően padlóra került. Erre a helyzetre a hitel nem megoldás. Bármilyen kedvező kamatozású is egy kölcsön, azt előbb-utóbb vissza kell fizetni, ami lehetetlen, ha az emberek több mint harmadának egyáltalán nincs pénze ilyesmire. A szakma szerint éppen ezért lenne szükség valamilyen állami támogatásra, például az energetikai korszerűsítések területén.

A nehéz helyzetet jól példázza az a történet, amit Markovich Béla említett. Egy kiváló cserépkályha-építő mestert megkeresett egy idős hölgy, ám amikor megkapta az árajánlatot, jelezte, hogy erre nincs pénze. A szaki ekkor azt mondta neki, hogy várja meg, amíg összejön az összeg, és később a néni valahogy valóban elő tudta teremteni a munkára a pénzt.

Kritikusabbak lettünk a mesterekkel

A dráguló építőanyagok és munkadíjak miatt kivárási hangulat van a piacon. A felmérés szerint a megkérdezettek 60 százaléka úgy látja, rossz irányba mennek a dolgok, és mindössze 18 százalékuk mondta azt, hogy jó az irány. Akik az elmúlt évben adtak le megrendelést, rosszabbra értékelik az építőipart, mint akik régebben: a friss, költséges élmény erősebben él az emberekben.

Minden szakma bizalmi indexe csökkent. A legrosszabb értékelést a festők és a generálkivitelezők kapták, utóbbiaknál a nagyobb volumenű munkák miatt nagyobb a hibázási lehetőség, és látványosabbak is a tévedések. A legjobb megítélése továbbra is a villanyszerelőknek, gépészeknek és gázszerelőknek van. Az ő munkájuk egyértelműen látszik: ha felkapcsoljuk a lámpát és világít, akkor jó a munka. Egy festőnél viszont az, hogy mennyire szép a fuga vagy a festés, már szubjektívebb, és jobban befolyásolja a megrendelő véleményét.

Érdekesség, hogy országosan Nógrád megyében a legnagyobb a szakemberek iránti bizalom, míg Veszprém megyében a legalacsonyabb.

Kevesebb pénz, kisebb kár

Akik mégis belevágnak a felújításba, azok pénzére sok kontár feni a fogát. A felmérésből kiderült, hogy a magyarok 38 százaléka találkozott már kontármunkával az elmúlt évek során (ez az arány tavaly 40 százalék volt). Bár Markovich Béla szerint a szakik mintegy 90 százaléka profi munkát végez, és csak 10 százalékuk lehet kókler, mégis minden negyedik lakosnak okoztak már valamilyen kárt. Az iparág kiemelt feladata, hogy fellépjen a jelenség ellen, és elérje, hogy a megrendelők ne a kontárokat válasszák.

Egy-egy elrontott munka átlagosan 688 ezer forintos kárt jelent. Ez 153 ezer forinttal kevesebb az előző évinél, aminek az lehet az oka, hogy a pénzhiány miatt az emberek kevesebb, illetve olcsóbb munkát rendelnek meg, így a keletkezett kár is kisebb. A legmagasabb átlagos kontárkárt (több mint 1,5 millió forintot) a Közép-Dunántúlon mérték. A legtöbb kontármunka a Dél-Dunántúlon van (23%), Budapesten ez az arány 19%, míg Észak-Magyarországon a legalacsonyabb, 7%.

Vigyázni kell a mestersége intelligenciával

A szakemberválasztásnál a lakosság 78 százaléka használja a közösségi médiát, így a mesterek számára elengedhetetlen a jelenlét ezeken a platformokon. Szintén érdekes adat, hogy a válaszadók 31 százaléka már a mesterséges intelligenciát is bevonja a döntésbe: 40 százalékuk költségbecslésre, 38 százalékuk a hibák feltárására használja. Itt azonban óvatosnak kell lenni, mert az AI hajlamos a hallucinációra: ha nem tud valamit biztosan, akkor is generál egy választ, ami félrevezető lehet.

Bárki is végzi a felújítást, a legfontosabb az elővigyázatosság. Arra a kérdésre ugyanis, hogy a kontárok által okozott kárt mekkora eséllyel lehet visszaszerezni, egyértelmű a válasz: szinte semekkorával. Ezekről a munkákról többnyire nem készül szerződés, anélkül pedig esélytelen a jogi út, ráadásul a kontárok anyagilag sem tudnának helytállni. A megelőzés a kulcs: mindig ellenőrizzük a referenciákat, és soha ne vágjunk bele a munkába írásos szerződés nélkül.