Bevezeti a kormány a politikusok vagyonosodási vizsgálatát, az ehhez szükséges törvényjavaslatot pedig haladéktalanul az Országgyűlés elé terjesztik – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön a Facebookon.

Az új rendszer nemcsak a jelenlegi tisztségviselőkre terjedne ki:

bizonyos esetekben korábbi politikusokat és kormányzati szereplőket is vizsgálhatna a NAV, a vagyongyarapodást pedig akár húsz évre visszamenőleg is ellenőrizhetné.

Magyar Péter közlése szerint a kormány korábbi vállalásának megfelelően olyan rendszert vezetne be, amelyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálhatja, hogy a politikusok vagyona és életvitele összhangban áll-e a bevallott és leadózott jövedelmükkel, valamint a vagyonnyilatkozataikban szereplő adatokkal.

A miniszterelnök az intézkedést azzal indokolta, hogy az elmúlt évtizedekben szerinte kormánypárti és ellenzéki politikusoknál egyaránt előfordult olyan vagyongyarapodás, amelynek forrása a hivatalos jövedelmek alapján nem volt egyértelműen megmagyarázható. Úgy fogalmazott,

képviselői vagy miniszteri fizetésből önmagában nem lehet jelentős ingatlanvagyont vagy cégbirodalmat felépíteni, ezért szükség van a vagyonnyilatkozatoknál mélyebb ellenőrzésre.

A tervezett vizsgálat az országgyűlési képviselők mellett a miniszterelnökre, a miniszterekre, államtitkárokra, kormánybiztosokra és miniszterelnöki biztosokra is kiterjedne. A szabályozás azokat is érintené, akiknek az elmúlt öt évben szűnt meg ilyen megbízatásuk, valamint a jelenlegi és a jövőbeni tisztségviselőket is.

Az újonnan hivatalba lépő politikusok esetében az első megbízatás kezdetétől számított két év elteltével kezdhetné meg a NAV az ellenőrzést.

Ha pedig egy jelenlegi országgyűlési képviselő vagy kormányzati tisztségviselő lemondana vagy megszűnne a megbízatása, harminc napon belül automatikusan elindulna vele szemben a vizsgálat.

A NAV az eljárás során az ingatlanokat, bankszámlákat, céges érdekeltségeket, biztosításokat és befektetéseket is áttekinthetné, majd ezeket összevetné az érintett vagyonnyilatkozataival és bevallott jövedelmeivel. Magyar Péter szerint ennek alapján az adóhatóság kockázatelemzést készítene.

A vizsgálat nem kizárólag az érintett politikus saját nevén lévő vagyonelemekre terjedne ki. A miniszterelnök bejelentése szerint a NAV akár húsz évre visszamenőleg is ellenőrizhetné a vagyongyarapodást, a vizsgálat pedig a hozzátartozók vagyonára is kiterjedne. Az adóhatóság azt is ellenőrizhetné, ha felmerül, hogy valamely vagyonelemet más személyre vagy vállalkozásra ruháztak át.

Amennyiben a NAV nem találna problémát, az eljárást lezárná. Ha azonban olyan eltérésre bukkanna a vagyon és az adózott jövedelem között, amely adófizetési mulasztásra vagy jogellenes eredetű jövedelemre utalhat, tételes adóellenőrzést indítana.

Bűncselekmény gyanúja esetén az ügy a NAV nyomozóhatóságához kerülhetne, illetve az adóhatóság jelzést küldhetne a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak, az ügyészségnek vagy a rendőrségnek.

A kormány a vizsgálatok eredményeinek egy részét nyilvánosságra is hozná, a tervek szerint a NAV havonta közölné, hány politikusi vagyonosodási vizsgálatot végzett, ezek közül hány esetben merült fel bűncselekmény gyanúja, valamint hány ügyben indult tételes adóellenőrzés.

Ha egy érintett jelenlegi vagy korábbi politikusnál jogerősen legalább ötmillió forintos adóhiányt állapítanának meg, a miniszterelnök ismertetése szerint az érintett neve, tisztsége és a megállapított adóhiány összege is felkerülne a NAV nyilvános listájára.

Magyar Péter arra számít, hogy a szabályozás komoly politikai vitákat vált majd ki, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány szándéka megfogalmazása szerint

nem a politikai megtorlás, hanem annak biztosítása, hogy a tisztségviselőkre ugyanazok a jogszabályok és ellenőrzési követelmények vonatkozzanak, mint más adózókra.

Régi, de azért távoli ismerős

A köznyelvben vagyonosodási vizsgálatként ismert adóhatósági eljárás már a 2000-es években létezett Magyarországon, 2007-től azonban tömegesen alkalmazott ellenőrzési eszközzé vált, klasszikus formájában pedig 2015 végéig működött. Az APEH, majd a NAV ilyenkor azt vizsgálta, hogy az adózó bevallott és igazolható jövedelme fedezhette-e a vagyongyarapodását és az életvitelét.

Ha jelentős eltérést talált, becsléssel állapíthatta meg az eltitkolt jövedelmet, az érintettnek pedig igazolnia kellett a vagyon forrását.

Csak 2007-ben több mint 11 ezer ilyen vizsgálat indult.

Viszont 2016. január 1-jétől a szabályokat jelentősen megszigorították: a becslésen alapuló vagyongyarapodási vizsgálatot lényegében meghatározott bűncselekmények miatt már folyamatban lévő büntetőeljárásokhoz kötötték, így a NAV önállóan már nem alkalmazhatta a korábbihoz hasonló széles körben.

A Tisza-kormány már a mostani bejelentés előtt jelezte, hogy ismét szélesebb körben alkalmazná a vagyonosodás ellenőrzését. Magyar Péter júniusban a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó jogszabály elfogadásakor a jogalap nélküli gazdagodás feltárását is az új szerv feladatai közé sorolta, július 23-án pedig már külön bejelentette a politikai elit vagyonosodási vizsgálatának tervét. A kormány akkori közlése szerint akár húsz évre visszamenőleg is vizsgálható lenne a vagyongyarapodás, és az ellenőrzés nem kizárólag a kirívónak ítélt esetekre terjedne ki.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert