Harmincezer oldalnyi dokumentumot küldött meg a Magyar Nemzeti Bank az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottságnak – jelentette be Facebook-bejegyzésében Varga Mihály jegybankelnök. Elmondása szerint a testület az előző jegybanki vezetés hivatali idejére vonatkozóan kért információkat, többek között az alapítványok létrehozásáról, a vagyonjuttatásról és a vagyon felhasználásáról, az anyagot pedig határidőre állították össze és küldték el.

A jegybank új vezetése elkötelezett a törvényes és átlátható működés mellett, minden szükséges információval segíti a vizsgálóbizottság munkáját

– fogalmazott. Hozzátette: két héttel ezelőtt ezer oldalnyi adatot adtak át az Országgyűlés egy másik vizsgálóbizottságának is, és hivatalba lépésük óta mind az ingatlanberuházások, mind az alapítványok tekintetében megtették a szükséges feljelentéseket.

Kósa Lajost és Bánki Eriket is beidézték

A vizsgálóbizottság a múlt csütörtöki, szeptember 10-i ülésén döntött arról, hogy meghallgatásra idézi Bánki Erik és Kósa Lajos volt fideszes parlamenti képviselőket – mindkettőjükről 4 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett határoztak. Bánki Erik meghallgatását Sopov Ildikó tiszás képviselő javasolta, arra hivatkozva, hogy ő volt az MNB-törvény 2016-os módosításának előterjesztője, Kósa Lajosét pedig Apáti István (Mi Hazánk) és Weigand István (Tisza) indítványozta.

Csőszi Attila, a bizottság elnöke egy korábbi sajtótájékoztatón felidézte, hogy 2016. március 1-jén fogadta el az Országgyűlés azt a Bánki Erik által benyújtott törvénymódosítást, amely az MNB alapítványainak adatnyilvánosságát korlátozta volna. Ehhez az időszakhoz kötődik Kósa Lajos, a Fidesz akkori frakcióvezetőjének azóta politikai szállóigévé vált mondata is, amely szerint az alapítványba helyezett vagyon „elvesztette közpénz jellegét”. A bizottsági elnök ezt a napot „a történelem legnagyobb bankrablásának” kezdeteként írta le, hozzátéve: szerinte a történet valójában már 2014 körül elkezdődött, amikor megköttethetett az általa „Orbán–Matolcsy-paktumnak” nevezett megállapodás, amely lehetővé tette, hogy a jegybank az árfolyamváltozásból származó nyereségéből mintegy 266 milliárd forintot helyezzen az általa létrehozott alapítványokba.

Ugyanezen az ülésen a testület közös szakértőt sem tudott választani: a Tisza a Transparency International Magyarországot jelölte, Hargitai János KDNP-s képviselő a GKI Gazdaságkutató Zrt.-t javasolta, Apáti István pedig azt közölte, nem tartja helyesnek „nemzetközi pénzügyi körök által finanszírozott” szakértők megbízását, ezért mindkét szavazásnál tartózkodni fog. Végül a GKI felkérését 2 igen és 2 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett, a TI-ét 3 igen, 0 nem és 3 tartózkodás mellett nem támogatta a bizottság.

Az Országgyűlés 2026. május 26-án döntött az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról, a hattagú testület tisztségviselőit június 8-án választották meg. A bizottság elnöke Csőszi Attila (Tisza), alelnökei Tuzson Bence (Fidesz) és Apáti István (Mi Hazánk), további tagjai Sopov Ildikó Éva és Weigand István (Tisza), valamint Hargitai János (KDNP). A testület augusztus 26-án tartotta alakuló ülését – éppen azon a napon, amikor hatályba léptek a vizsgálóbizottságok jogköreit megerősítő jogszabályok.

Csőszi Attila az alakuló ülés előtt ismertette a bizottság tiszás tagjai által kidolgozott, négy blokkra bontott munkatervet. Eszerint megvizsgálják az MNB korábbi működését, a jegybanki alapítványok vagyonkezelését, az Optima-csoport befektetési struktúráit, valamint az ingatlanberuházásokat és a székházfelújításokat. Feltárnák, mi vezetett a kontrollrendszerek gyengüléséhez és ahhoz, hogy azonos érdekeltségi körök indokolatlan előnyhöz jussanak, majd megneveznék a politikai és intézményi felelősöket. Az elnök hangsúlyozta: a bizottság nem veszi át az igazságszolgáltatás szerepét, a munka végén viszont javaslatot tesznek arra, milyen jogalkotási és felügyeleti lépésekkel tehető átláthatóbbá a jegybanki közpénzek kezelése.

A bizottság elnöke szerint a testület 266 milliárd forintnyi közpénzből álló alapítványi kezdőtőke sorsát vizsgálja, emellett a kecskeméti Neumann János Egyetem alapítványától származó 127 milliárd forintos ügyet, a Matolcsy-ügyben pedig 500-600 milliárd forintról van szó. Csőszi Attila a balatonakarattyai ingatlanról azt mondta, önmagában a felújítása 20 milliárd forintba került, az MNB viszont még 9 milliárdért sem tudja értékesíteni, így abból „óriási veszteség lesz". Az elnök szerint a cégháló szövevényessége mögött nem volt racionális indok, csak az, hogy „ne lehessen követni a pénz útját”. A bizottság meghallgatná Matolcsy György volt jegybankelnököt és fiát, Matolcsy Ádámot is.