GazdaságSzerző: vg 44 perccel ezelőtt 3 percnyi olvasás
A kínai elektromos autókat szabályozta az EU, a hibridek özönlenek.
Az Európai Unió arra kérte Kínát, hogy egy kereskedelmi háború elkerülését célzó megállapodás részeként önként korlátozza a hibrid autók exportját. A két fél közötti feszültség egyre nő a jövő hónapban Pekingben esedékes, sorsdöntő EU-Kína tárgyalások előtt.
Nem véletlen, hogy az EU vagy így, vagy úgy, de lépni fog. Ugyanis az európai autógyártók tömeges létszámleépítéseket hajtanak végre, miközben az olcsóbb, Kínában gyártott modellek elárasztják az uniós piacot is. Brüsszel azt szeretné, ha Peking visszafogná iparának térnyerését, ellenkező esetben magasabb vámokkal kell szembenéznie – mondta a Financial Timesnak három, az ügyet ismerő forrás.
„Ha ők nem korlátozzák az uniós piacra irányuló exportjukat, akkor majd mi megtesszük. Cselekednünk kell. Ez a kereskedelem szabályozott keretek között tartásáról szól” – mondta a lapnak egy, név nélkül nyilatkozó uniós tisztviselő.
Szerdai évértékelő beszédében az Európai Bizottság elnöke
Az Európai Unió azt szeretné elérni, hogy Peking vállalja, a Kínában gyártott hibrid járművek értékesítését az uniós piac mintegy 15 százalékára korlátozza, szemben a jelenlegi több mint egyharmados részesedéssel.
A tisztviselő hozzátette, hogy Brüsszel több más termékkategóriát – köztük vegyipari termékeket – is megjelölt, amelyek esetében azt várja Kínától, hogy tanúsítson önmérsékletet. Az EU emellett azt is szeretné, ha Kína több európai exportterméket vásárolna.
Az Unió júniusban októberi határidőt szabott arra, hogy kézzelfogható eredmények szülessenek a Kínával szemben fennálló, meredeken növekvő kereskedelmi deficit csökkentésében. A két fél ennek érdekében létrehozta az EU–Kína Kereskedelmi és Beruházási Konzultációs Fórumot, amelynek célja többek között a piacra jutással kapcsolatos problémák kezelése.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán úgy fogalmazott, hogy az EU Kínával szembeni, napi egymilliárd eurós kereskedelmi deficitje fordulóponthoz érkezett. Az Európai Unió helyzetéről szóló évértékelő beszédében kijelentette, hogy „a második Kína-sokk már megérkezett”.
„Hadd fogalmazzak világosan: minden rendelkezésünkre álló eszközt fel fogunk használni kapcsolataink újbóli egyensúlyba hozására. A szavak fontosak. De a tettek még fontosabbak” – tette hozzá a német politikus.
Az Európai Bizottság szóvivője megerősítette, hogy Maros Sefcsovics uniós kereskedelmi biztos csütörtökön egyeztet Wang Wentao kínai kereskedelmi miniszterrel, a jövő hónapra tervezett pekingi útját megelőzően.
Az EU álláspontját ismerő egyik forrás szerint azzal, hogy az Unió önkéntes exportkorlátozást javasol Kínának, Brüsszel az 1986-ban Japánnal kötött megállapodáshoz hasonló megoldást szeretne elérni. Tokió akkor beleegyezett a japán járművek exportjának önkéntes korlátozásába, és ez a politika egészen 1999-ig fennmaradt. A megállapodás arra ösztönözte a japán vállalatokat – köztük a Toyotát és a Nissant –, hogy beruházásokat hajtsanak végre az EU-ban, illetve együttműködjenek az európai gyártókkal.
Az ilyen jellegű korlátozások, sőt még az árszabályozás is jóval gyakoribb volt azt megelőzően, hogy a globalizáció a 2000-es években, Kína Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) történt csatlakozásával felgyorsult.
Az Európai Unión egyre nagyobb a nyomás, hogy további intézkedéseket hozzon, miután a kínai hibrid autók uniós importja a második negyedévben rekordot döntött.
Brüsszel 2024 októberében akár 45 százalékos szubvencióellenes vámokat vetett ki a kínai elektromos autókra. Peking válaszul megtorló vámokat vezetett be az EU-ból származó konyak-, hús- és tejtermékexportra.
Ezt követően az akkumulátoros elektromos járművek importja csak mérsékelten emelkedett, ám közben a kínai hibrid autók behozatala – amelyekre mindössze egységes, 10 százalékos uniós vám vonatkozik – ugrásszerűen megnőtt. A hibrid járművek importja több mint tízszeresére nőtt: a 2024. októberi 3800 darabról 2026 júliusára 50 ezer darabra, miközben az átlagárak csökkentek.
Több vállalat, köztük a Volkswagen is azt szorgalmazza, hogy az importált hibrid autókra hasonlóan magas büntetővámokat vessenek ki.
Az Európai Bizottság abban bízik, hogy Peking beleegyezik az önkéntes korlátozásokba, ami igazolná Brüsszel azon döntését, hogy tárgyalásos megoldásra törekedjen. Európa két legnagyobb gazdaságában, Németországban és Franciaországban ugyanakkor egyre szélesebb az egyetértés arról, hogy igenis szükség van a Kínával szembeni határozottabb fellépésre.
Több kulcsfontosságú ágazat – köztük a vegyipar, az autóipar és az acélipar – arra figyelmeztet, hogy az éles kínai verseny következtében kritikus ponthoz érkezett.
Peking számos, a „Made in China” stratégiához kapcsolódó intézkedést vezetett be a hazai termékek támogatása és technológiai képességeinek fejlesztése érdekében. Kína tagadja, hogy támogatások alkalmazásával teremtene versenyelőnyt, és azt állítja, hogy termékeinek versenyképes árai vállalatainak hatékony működéséből fakadnak. A tárgyalásokon Peking azt szeretné elérni, hogy az EU oldja fel a kínai vállalatokkal szembeni exportkorlátozásokat és szankciókat.
Napi