Mark Carney kanadai miniszterelnök az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén üdvözölte Ursula von der Leyen szerdai "meghívását", amelynek értelmében

Kanada lehetne az Európai Unió első társult tagja.

Beszédében egy jóval szorosabb gazdasági és biztonsági szövetség körvonalait vázolta fel, amely a kereskedelem mellett a védelemre, az energiára, a kritikus nyersanyagokra, a technológiára és az emberek szabadabb mozgására is kiterjedne.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökének felvezetése után Carney Goethe Faustjából idézve kezdte felszólalását:

A szabadságot és az életet minden egyes nap ki kell érdemelni.

A kanadai kormányfő szerint ez az üzenet az Atlanti-óceán mindkét oldalán érvényes, a két fél gyökerei és alapvető értékei közösek, ezért kapcsolataikat sem nulla összegű játszmaként értelmezik. Carney úgy fogalmazott, hogy az EU-hoz hasonlóan Kanada is abból indul ki, hogy a gazdasági jólét nem önmagában vett cél, hanem a jól működő társadalom megteremtésének eszköze.

A miniszterelnök szerint a világ egyszerre küzd az éghajlatváltozással, a demokrácia eróziójával és a nemzetközi rend kiszámíthatatlanná válásával.

• Egyes országok a vámokat politikai nyomásgyakorlásra használják (utalva az USA-ra),
• az ellátási láncokra pedig kölcsönös előnyök forrása helyett kihasználható függőségként tekintenek (nem megnevezve Kínát).
• Mellettük szerinte hasonló kihívást jelentenek azok a technológiai óriásvállalatok is, amelyek az online platformokat saját szuverén területükként kezelnék, és megkérdőjelezik a demokratikusan megválasztott jogalkotók szabályozási jogát.

Carney szerint Kanada és az EU közösen olyan gazdasági és szabályozási védőhálót alakíthat ki, amely növeli az emberek és a vállalatok ellenálló képességét, ezzel pedig saját szuverenitásukat is erősíti. Ehhez azonban csökkenteniük kell azokat a stratégiai hiányosságokat, amelyek miatt bizonyos nélkülözhetetlen technológiákban, nyersanyagokban vagy ipari kapacitásokban néhány külső országra szorulnak.

A kanadai miniszterelnök szerint az intézmények alapvetően földrajzi alapon szerveződnek, a szükséges képességeket azonban azok funkciója alapján érdemes összekapcsolni. Nem teljes önellátásra kell törekedni, hanem fenntartható ellenálló képességre, mert - mint fogalmazott -

a tökéletesség a jó ellensége.

Kanada és az EU adottságai több területen is kiegészítik egymást, így együtt csökkenthetik stratégiai kiszolgáltatottságukat.

Mikben várható összefonódás?

A tervezett együttműködés egyik központi eleme a kritikus nyersanyagok biztosítása lesz, és CArney maga is kiemelte, hogy von der Leyen szerdán egy új európai nyersanyagipari vállalat létrehozását is bejelentette. Ez lényegében az autógyártáshoz, a félvezetőkhöz és más stratégiai iparágakhoz szükséges alapanyagok beszerzését és készletezését segítené. Kanada jelentős ásványkincseivel, kitermelési kapacitásaival és feldolgozóiparával kapcsolódna be ennek felépítésébe, hiszen

számottevő készletek állnak rendelkezésükre az EU által listázott mind a 34 kritikus nyersanyagból.

Az energetika terén Carney szerint Kanada a zöldátmenethez szükséges energiaforrások széles körét képes biztosítani, a cseppfolyósított földgáztól a hidrogénig, ehhez pedig megfelelő kikötői infrastruktúrát is ki tud építeni, cserébe pedig a megújuló energiák terén sokat tanulhat az EU-tól.

Az ország földrajzi helyzete egyúttal lehetőséget teremthet arra, hogy Európa és Ázsia közötti energia- és kereskedelmi kapcsolatok egyik csomópontjává váljon, de a szorosabb partnerség ezen felül a védelmi iparra, az AI- és számítási kapacitásokra, az űrágazatra, valamint a pénzügyi szolgáltatásokra is kiterjedhet.

Carney felvetette annak megvizsgálását is, hogy Kanada és az EU létrehozhat-e egy integrált fizetési rendszert,

amely jobban védené polgáraikat és vállalataikat a külső pénzügyi nyomásgyakorlással szemben. Emellett közös, emberközpontú technológiák és AI-rendszerek fejlesztését szorgalmazta.

Emellett Kanada és az EU megkönnyítené, hogy polgáraik a másik térségében utazzanak, tanuljanak, dolgozzanak vagy vállalkozzanak. Carney konkrétan is megnevezte, hogy nagy előnyökkel járna kapcsolódnia az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz is.

Mindez messze túlmutatna a kereskedelmi kapcsolatokon, de alapvetően most arra épülve tudnak elindulni a közös politikák. Az unió már most Kanada második legfontosabb kereskedelmi partnere:

az áruk és szolgáltatások kétoldalú kereskedelmének értéke 2025-ben megközelítette a 178 milliárd kanadai dollárt.

A két fél kapcsolatának alapját a 2017 óta ideiglenesen alkalmazott EU-Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás, a CETA adja.

Ez azért fontos, mert az EU az elmúlt időszakban több más jelentős gazdasággal is ehhez hasonlítható átfogó kereskedelmi megállapodásokat kötött vagy frissített meg. Az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő Mercosur blokkal, Mexikóval, Indiával és Ausztráliával is.

Ha a kanadai társult tagság működőképes modellnek bizonyul, idővel más, az EU értékrendjéhez és stratégiai céljaihoz közel álló országok számára is mintát teremthet - ez azonban egyelőre csak egy nagyon távoli lehetőség, nem meghirdetett uniós terv, mivel Kanada meghívásához is 9 éves megerősített kereskedelmi kapcsolt, és jelentős nemzetközi nyomás kellett.

Ezzel együtt, a teljes tagállamiság továbbra sem került asztalra, a társult tagság tartalma pedig egyelőre nincs meghatározva, és ilyen jogállás ebben a formában jelenleg nem létezik az uniós szerződésekben. Nem teljes jogú EU-tagságról lenne szó, hanem egy új, több szakpolitikai területet összekapcsoló partnerségi formáról, amelynek részleteit a feleknek még ki kell dolgozniuk.

Ahogy a beszédet követő sajtótájékoztatón elmondta, ennek következő fontos állomás az október 29-30-án Montrealban rendezendő EU-Kanada-csúcstalálkozó lehet. Ezután persze számos vita vár még a kanadai parlamentre és társadalomra is, de egyelőre még csak a folyamat elején járunk.

Carney beszéde végén azonban elmondta, mi az amit nem kínál:

Nem az a cél, hogy egy haramadik - a jelenlegieknél udvariasabb - szuperhatalmat hozzanak létre.

Az EU-Kanada tömbösödésnek szerinte nem mások fölött uralkodó, zárt hatalmi tömbként kell működnie, hanem egy csatlakozók számára nyitott, jogállamiságukat, demokratikus intézményeiket és szuverenitásukat minden külső szereplőtől óvó szövetségnek. A miniszterelnök szerint ennek jelszavai a szabadság, a szolidaritás, a jólét és a fenntarthatóság lesznek.

Címlapkép forrása: EU