Az Országgyűlés eseti bizottsága csütörtöki ülésén négy jelentkezőt hallgatott meg a médiatanács elnöki tisztségére pályázók közül – közölte az MTI. A testület szerdán már hét jelentkezővel beszélgetett, a döntést pedig jövő hétfőn hozzák meg arról, kit terjesztenek személyi javaslatként a parlament művelődési bizottsága elé.

Összesen tizenegyen pályáztak a posztra.

Polyák Gábor: a hazai médiapiac alapos elemzése kell

A mintegy százoldalas pályázatot benyújtó Polyák Gábor médiajogász konvergens, független és pártatlan médiahatóság képét vázolta fel, amely folyamatosan nyílt párbeszédben áll a társadalommal és a szakmai szereplőkkel. Megemlítette, hogy a feladat, amire vállalkozik, igen komplex, hiszen a médiatanács hatáskörébe tartozik a hírközlés és annak igazgatása, valamint az informatikai biztonság és a posta területe is.

A hírközlés területén a hálózatok ellenállóképességének fokozását és a mesterséges intelligencia jelentette kihívásoknak való megfelelést emelte ki feladatként, a médiában pedig a professzionális hazai tartalomgyártás hosszú távú fennmaradásának biztosítását. Megjegyezte, hogy utóbbi egyik feltétele egy torzulásmentes hazai médiapiac. Polyák szerint alapos elemzéssel kell feltárni a hazai médiapiacot, áttekintve olyan kapcsolódó területeket is, mint a nyomdaipar, a lapterjesztés és a műsorszórás. Hozzátette, hogy a piaci összefonódások dacára is lehet garantálni a tartalmi pluralizmust, ha a tulajdonos biztosítja a szerkesztőségi autonómiát.

A politikai függetlenségével kapcsolatos képviselői felvetésre úgy reagált, hogy egy mindmáig nyilvános szakpolitikai programot készített a 2022-es ellenzéki összefogás számára, amivel a magyar sajtószabadság és a nyilvánosság minőségi működésének elősegítése volt a célja.

Schönleber Zoltán: „az AI ránk rúgta az ajtót”

Schönleber Zoltán mérnök, informatikus, közgazdász, az RTL korábbi stratégiai igazgatója és a Nokia volt fejlesztési vezetője azzal kezdte a bemutatkozását, hogy harminc évet töltött a hírközlési és médiapiaci szakmában, és több mobilszolgáltató elindításában vett részt Magyarországon és külföldön is.

Szerinte az NMHH, illetve a médiatanács iránytű kell hogy legyen a szakmabeliek számára.

Olyan szakmai műhelyre van szükség, amely egyszerre hordoz kiszámíthatóságot, pártatlanságot és tudásbázist

– fogalmazott, felhívva a figyelmet arra, hogy a magyar médiahatóság potenciálja sok esetben nincs kihasználva, pedig rengeteg jó szakember dolgozik a szervezetben.

Schönleber szerint olyan korszak elején vagyunk, amikor a technológiai váltás jelentősen gyorsul, az AI „ránk rúgta az ajtót”, ezzel pedig kezdeni kell valamit. Hangsúlyozta, hogy a hatóság ebben „úttörő szerepet tölthet be”, és meg kell szerezni azt a jogosítványt, hogy a magyar hatóság véleménybefolyásolóként jelenjen meg a nemzetközi színtéren. Megjegyezte, hogy a hatóság sokszor „kishitű”, pedig nemcsak alkalmazni lehetne a globális trendeket, hanem alakítani is.

Nem követnünk kell a folyamatot, hanem irányítanunk

– szögezte le.

Szayly József: a véleménypluralizmus a fő feladat

Szayly József rádiós szakember független, átlátható, szakmailag vezetett hatóság megteremtését ígérte. Az elmúlt két évtized fő trendjeiként a kínálat bővülését és a drámai tulajdonosi koncentrációt említette, fő feladatnak pedig a tényleges véleménypluralizmus megjelenésének elősegítését nevezte.

Mint mondta, gyakorlatból ismeri a magyar média és szabályozása elmúlt három évtizedét. Médiapiaci tapasztalatait ismertetve utalt rá, hogy adófőszerkesztő, majd alelnök volt a Magyar Rádiónál. Kérdésre válaszolva az egyik legnagyobb szakmai sikerének a Petőfi rádió két évtizeddel ezelőtti, ifjúsági és magyar zenét sugárzó adóvá alakítását említette. Szólt arról is, hogy a Diákújságírók Egyesületének alelnökeként évek óta részt vesz a médiaműveltség hazai terjesztésében.

A hírközlés területét érintő feladatok közé sorolta a kvantumtechnológiával kapcsolatos fejlesztéseket, az űrtechnológia és a föld-műhold kapcsolatok rendszeréből adódó kihívásokat, valamint a mesterséges intelligencia területét, ahol szerinte „a fejlődés messze lekörözte az európai szabályozást”.

Tóth Csaba: nem a bírságok adják a hatóság erejét

Tóth Csaba jogász, médiaszakember, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke azt emelte ki, hogy a víziója egy olyan hatóság, amely érti a piacot, és amely mindig a következő innovációra készül, nem pedig az előzőre reagál. Szavai szerint a jó hatóságnak nem a bírságok kiszabása adja az erejét, hanem az, ha képes kiszámíthatóvá tenni a jogi környezetet, és segíteni a jogkövetést.

A hatóság feladata nem az, hogy eldöntse, mi a helyes és támogatandó, hanem hogy következetesen érvényesítse a jogszabályokat, védve a tisztességes versenyt, a sokszínű és hiteles tájékozódást, a sajtó szabadságát és a sérülékeny csoportokat

– fogalmazott.

A sürgős és fontos feladatok közé sorolta a digitális gyermekvédelmi stratégia elfogadását, ezzel összefüggésben az életkor-hitelesítési rendszer kiépítését, a mesterséges intelligencia okozta dezinformációk elleni fellépést és a médiapluralizmus megvalósítását. Úgy folytatta, hogy fel kell készülni az európai szabályozás átalakítására is. A finanszírozás kapcsán fontosnak nevezte, hogy ne a vállalkozásokat, hanem a sajtót, a szerkesztőségeket és a fejlesztéseket támogassák.

(Borítókép: Hantosi István, a bizottság Tisza párti elnöke (szemben, k) és Németh Balázs, a bizottság fideszes alelnöke (szemben, b) az Országgyűlés Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottságának ülésén az Országház Széll Kálmán termében 2026. szeptember 17-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)