Szeptember 17-én, csütörtökön egy ünnepélyes ülés keretén belül szólalt fel az Európai Parlamentben Mark Carney, kanadai miniszterelnök.

Carney szerdán végighallgatta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének szokásos évértékelő beszédét, ahol a Bizottság elnöke bejelentette, hogy Kanada lehet az Európai Unió első társult tagja – egy jelenleg nem létező jogi kategória, amivel Von der Leyen nemcsak az EP-képviselőket, hanem a tagállamokat és magát Kanadát is meglepte, mivel előtte nem egyeztetett róla senkivel.

Carney először diplomatikusan megköszönte a meghívást, aztán pedig mielőtt beszéde fő témájára, a jelenlegi szakadozott világrendre, valamint ebben a helyzetben az EU és Kanada közötti szorosabb kapcsolatok szükségére tért volna rá, visszaemlékezett, hogy Kanada már korábban is fontos partnere volt Európának.

Mi nemcsak a jó időkben vagyunk szövetségesek, és mi nem a nulla végösszegű játszmát játszuk, hanem elkötelezettek vagyunk a jogállamiság, az emberi méltóság, az emberi jogok és a demokrácia mellett. Elkötelezettségünk gyökere ugyanaz, értékeink pedig közösek, amiért mindig is küzdöttünk

– fogalmazott a kanadai miniszterelnök, aki szerint Európa és Kanada egyetért abban is, hogy az erős gazdaság nem a cél, hanem egy eszköz egy igazságos társadalom kialakításához – e gondolatát az EP-képviselők egy része megtapsolta.

Carney szerint a jólét akkor igazi, amikor ezen értékeiket fenntartják.

Kanada és Európa földrajzilag nem kapcsolódik össze, akkor sem, ha tényleg van északon háromezer kilométernyi határunk. Az az affinitás köt össze minket, amiket tudatosan választunk és tudatosan újítunk meg és ezért ez erősebb is

– véli Carney, aki szerint ma a társadalmainkat „viharok” rázzák meg, értve ezalatt a klímaváltozást, a demokratikus normák aláásására tett kísérleteket, valamint a kereskedelem fegyverként való használatát.

A kanadai miniszterelnök szerint a multilaterális intézmények, amikre eddig támaszkodtak, meggyengültek. Úgy látja, hogy a szuverenitás és a nyitás nagyon nehezen összeegyeztethető, mivel a gazdasági integrációt fegyverként használják és a vámtarifákat nyomás eszközeként használják fel, miközben a beszállítói láncok gyenge pontok, amiket ki lehet használni – utalt Carney egyértelműen Donald Trump amerikai elnök nyomásgyakorlásaira, valamint Kína kereskedelmi politikájára.

Carney szerint a technológiát is felhasználják erre. Mint mondta, a technológiai platformok szuverének szeretnének lenni, ők akarják szabályozni a hozzáférés feltételeit, az őket szabályozó jogszabályokat, miközben az adatainkat gyűjteni akarják, dezinformációt terjesztenek, és „elrabolják a fiataljaink gyerekkorát”.

Ezen elemek egysége egy igen dühös vihar, amely tönkretesz egy fát, egy erdőt azonban nem tud lerombolni

– mondta Carney, aki szerint ez azért van, mert az erdőkben a fák összekapcsolódnak, megosztják az erejüket és így képesek egy önellátó ökoszisztémát kialakítani. Szerinte ma Kanada és az Európai Unió a saját értékeit ugyanúgy tudja védeni, mint egy erdő. 

Ez a szuverenitásról szól, arról, hogy úgy éljünk, ahogy szeretnénk. Arról a szabadságról, amiért minden nap meg kell harcolnunk, mert a szuverenitásunkhoz ellenállóképességre van szükség, hogy ellen tudjunk állni a sokkoknak

– folytatta a kanadai miniszterelnök, aki gondolatát arra futtatta ki, hogy a szuverenitás többet jelent, hogy az országok ellátják magukat élelemmel és üzemanyaggal, valamint meg tudják védeni magukat. Abba immáron a mesterséges intelligenciát, félvezetőket, kritikus ásványi anyagokat, kifizetési rendszereket és a mai modern technológiai vívmányokhoz való hozzáférés is beletartozik.

Szerinte vannak olyan globális cégek, amelyek az országok hiányosságait kihasználják, amire az országok önmagukban nem, de kollektíven, együttműködve tudnak választ adni.

Európa és Kanada is erős, de Európa és Kanada együtt még erősebb

– zárta ezzel kapcsolatos gondolatát Carney, amiért az EP-képviselők megtapsolták.

Szerinte az EU és Kanada közötti szorosabb együttműködés ellenállóbbá tenné őket, és ebbe a kapcsolatba az EU például olyan jogalkotást hoz, amivel meghatározza a világ standardjeit, védelmi ipari bázist, miközben Kanada energiát – itt elmondta, hogy országa szívesen ad a kritikus ásványokból Európának.

Itt kitért a Kanada és EU közötti szabadkereskedelmi egyezményre, a CETA-ra, amivel szerinte e munkát már elkezdték, és ebben megköszönte az EP munkáját – míg az EP azt már megszavazta, addig több tagállam még nem ratifikálta azt, köztük Magyarország sem.

Carney megköszönte Von der Leyennek és António Costának a partnerség elmélyítéséért tett tevékenységüket, és emlékeztetett, hogy Kanada az első olyan EU-n kívüli ország, ami részesülhetett a SAFE-hitelekből.

Tegnap Von der Leyen asszony elmondta, hogy a CETA-tól továbbléphetünk a jövő szövetségéért, amely biztosítja a lehetőséget Kanadának, hogy az Európai Unió első társult tagjává váljon. Kanada üdvözli ezt az ambíciót, a kanadaiak nagy többsége támogatja azt, hogy szorosabb legyen a kötelék Európával

– mondta Carney, aki szerint ez a szövetség a jövőbe mutató, és ezt a szövetséget nekik kell meghatározniuk – utalt arra, hogy az EU társult tagság egy nem létező jogintézmény.

Carney ezután elmondta, hogy az Erasmus+ és a Horizon programokban való kanadai részvétel mindkét fél számára előnyös, és Kanada társult tagsága és a szorosabb együttműködés mellett érvelve kiemelte, hogy országában 34 különböző kritikus nyersanyag található, emellett osztoznak az európai értékekben, és a két fél érdeke is azonos. Szerinte Kanada biztosíthatná Kanada energiabiztonságát, míg Kanada ezért cserébe az európai tiszta energia-technológiákhoz férhetne hozzá.

Kanada és Európa egyesítheti erőit arra, hogy kifejlessze a biztonságos AI működést, a közös standardokat, erősítse az átláthatóságot annak érdekében, hogy a kormányok, a cégek jobban tudják állampolgáraikat szolgálni

– jelentette ki Carney, aki ezután egy közös pénzügyi rendszer kialakítása mellett érvelt.

Pontosan szeretném tisztázni, mit nem javaslok. Nem egy olyan harmadik tömb létrehozását indítványozom, amely nagyhatalmi vetélytárssá válna csupán jobb modorral

– mondta a kanadai miniszterelnök, aki kifejtette, hogy nem azért akarnak erősnek lenni, hogy másokat domináljanak, hanem épp ellenkezőleg azt szeretnék, hogy senki ne tudja ellenőrizni a nyitott piacaikat, csorbítani a szuverenitásukat, fenyegetni a területi integritásunkat, vagy aláásni szabadságjogainkat, demokráciánkat – itt erősen utalt Donald Trump politikájára.

Carney szerint ezek azok, amik segíthetnek abban, hogy létrehozzák a következő, igazságos, stabil és jólétben élő világrendet, amivel visszautalt korábbi davosi beszédére.

Beszéde végén megismételte, hogy egy EU és Kanada közötti szorosabb együttműködés mindezt elhozhatja, amiért a szélsőjobboldali képviselőket leszámítva minden EP-képviselő megtapsolta.

Később, Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével tartott sajtótájékoztatóján konkrétan rákérdeztek Donald Trump újabb vámtarifákkal való fenyegetőzésére. Carney először a kérdést megkerülte, azonban végül érdemben is válaszolt a kérdésre.

Ez a szövetség egy pozitív folyamat, ezt válaszolom az amerikai elnöknek. Egy erősebb, ellenállóképesebb Kanada hatékonyabb partnere lenne az Egyesült Államoknak is

– mondta Carney, aki később azt is mondta, hogy senki sem szólhat bele, hogy Kanadában milyen nyelven beszéljenek – itt erősen utalt arra, hogy Trump az Egyesült Államok és Kanada közötti kereskedelmi tárgyalások megszakításának egyik okaként a termékek francia nyelvű címkézését jelölte meg, ami Kanadában szintén hivatalos nyelv, és Quebec provinciában az emberek 85 százalékának a francia az anyanyelve.

A sajtótájékoztatón emellett azt is elárulta, hogy Kanada társult tagságáról a kanadai parlamentben is szavaznának, magáról pedig a szorosabb kapcsolat mibenlétét az október végi EU–Kanada-csúcson fogják pontosítani.

(Borítókép: Mark Carney 2026. szeptember 17-én. Fotó: Yves Herman / Reuters)