Schmidt Mária szerint a Terror Háza Múzeum ideiglenes bezárásáról és a kiállítás felülvizsgálatáról szóló döntés nem pusztán szakmai, hanem alapvető emlékezetpolitikai kérdéseket is felvet. A múzeum napokban felmentett igazgatója úgy véli, a „független szakértőkre” való hivatkozás nem oldja fel ezeket a vitákat, ilyen kérdésekben ugyanis nem létezik világnézettől és értékválasztástól független álláspont.

„Elvesztettem a fonalat” – kezdte Facebook-bejegyzését Schmidt Mária, amelyben reagált a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter döntésére. Tarr Zoltán kedden bejelentette a felmentését és a Terror Háza Múzeum ideiglenes bezárását, „amíg a kiállítás tartalmi átvilágítása le nem zárul, a jogok nem tisztázódnak”, és csak akkor lesz látogatható, „amint kialakulnak a végleges szakmai, gazdasági és működtetési keretek”. Majd másnap, látva a felháborodást, bejelentette, hogy jövő kedden újra kinyitja a múzeumot, ami „egy hétig ingyenesen” lesz látogatható, miközben a „szakma” megkezdi a kiállítás felülvizsgálatát.

Schmidt Mária emlékeztetett arra, hogy a jövőre 25 éves Terror Háza Múzeum a posztszovjet térségben az elsők között volt, amely a nácizmus és a kommunizmus bűneinek közös bemutatására vállalkozott. Ennek kapcsán külön kiemelte a múzeum bejáratánál található két gránittömböt: a vörös a kommunista, a fekete a nyilas terror áldozatainak állít emléket.

Majd a miniszternek címezte szavait:

„Ha Ön azt gondolja, hogy a »szakmára« való hivatkozással kibújhat az emlékezetpolitika egyik jelentős kérdésének megválaszolása alól, akkor téved és félrevezeti a magyarokat. Történészek, nagy tudású és művelt emberek is vitatkoznak emlékezetpolitikai kérdéseken.

– írta.

Megjegyezte, hogy valószínűleg a világtörténelemben nem volt még olyan múzeumi kiállítás, amelyet ne övezett volna szakmai kritika.

„Amennyiben nem fogja felülvizsgálni az összes magyar közgyűjtemény jelenleg is megtekinthető állandó kiállításait, ismét azzal a gyanúval kell, hogy éljek, hogy ismert ellenzéki politikai szimpátiám miatt tesz így egyedül a Terror Háza Múzeum esetében” – fogalmazott.

„Ez a kiállítás vagy így elfogadható Önnek, ebben az esetben hagyja békén, vagy nem ért egyet fő állításaival. Ebben az esetben csináltasson újat. De előre mondom: teljes szakmai konszenzus abban sem tud lenni” – írta Schmidt Mária.

Arra pedig, ahogy megjegyezte, különösen kíváncsi, hogy kik azok a „független szakértők”, akikre az átvilágítást bízná.

– írta.

„Összességében tehát Önnek, mint emlékezetpolitikáért felelős miniszternek egyetlen lelkiismeret-vizsgán kell megfelelni és annak mindössze két tárgya van, de ezekből egy egész életre meg lehet bukni. Ez a két tárgy pedig a nácizmus és a kommunizmus. Aki ezekből megbukik, egyszer és mindenkorra erkölcsi szavazati jog nélkül marad” – fogalmazott Schmidt Mária. Úgy vélte, a miniszternek félrebeszélés helyett a nácizmus és a kommunizmus bűneinek megítélésében kellene állást foglalnia.