TechtudSzerző: Dippold Ádám 49 perccel ezelőtt 1 percnyi olvasás
Az Európai Bizottság csütörtökön terjesztette elő a jogszabály-javaslatot, ami a fiatalok online jelenléte mellett a nagy cégek működését is jobban szabályozná.
„A mai gyerekek a világ legfejlettebb technológiáját használják, de ezt nem úgy tervezték, hogy figyelembe vették volna a biztonságukat” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a KIDS Act bemutatásakor. A törvénycsomag-javaslat az unió fiataljainak online védelmében született, és ahogy von der Leyen fogalmazott, „visszaülteti a szülőket a vezetőülésbe”.
A javaslat értelmében a 13 év alattiak egyáltalán nem rendelkezhetnének önálló fiókkal a közösségi médiában, 13 és 15 év között pedig csak olyan fiókjuk lehetne, amelyeket a szülők folyamatosan ellenőrizhetnek. Ehhez a szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a szülők egy alfiókot hozhassanak létre, amelyen keresztül a gyerek csak limitált tartalmakhoz férhet hozzá, és az ismerősök körét is ellenőrizhetővé kell tenniük. A szolgáltató felelőssége az is, hogy a gyerekek legfeljebb egy órát tölthessenek el ezeken a platformokon.
A javaslatban szerepel a chatbotok, online játékok, a videómegosztók és a játékok korlátozása is. Ha elfogadják, a megszűnik a végtelen görgetés, a gyerekek nem kapnak push-üzeneteket az éjszaka közepén, és nem veheti fel velük akárki a kapcsolatot. A chatbotoknak nem lesz szabad emberszerűen viselkedniük, hogy ne alakulhasson ki a gyerek és a program között érzelmi függőség.
A korlátozott mini-fiókoknál alapbeállításnak kell lennie a geolokáció, a mikrofon és kamera kikapcsolása is. Önálló fiókot csak 15 év felett lehet majd létrehozni.
A szolgáltatóknak kell gondoskodniuk az előbb említett korlátozások bevezetéséről és a megbízható életkor-ellenőrzésről is, ehhez használhatják az EU-s applikációt is, de más megoldást is használhatnak, amennyiben ez megfelel az adatvédelmi szabályoknak. A szabályok még nem léptek életbe, a javaslatot még az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is meg kell tárgyalnia. Ha viszont életbe lép az új szabályozás, a cégeknek elég sok dolguk akad majd – ha pedig nem felelnek meg a törvénynek, komoly bírságokra számíthatnak, amelyek az éves árbevételük 6 százalékát is elérhetik.