Több mint a felére csökkent hat év alatt az örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított jelentkezők száma Magyarországon, miközben az örökbe fogadható gyermekeké nőtt – erre hívja fel a figyelmet a Republikon Intézet friss elemzése, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján készítettek el.

A dokumentum szerint 2019-ben még 3186 alkalmas jelentkező szerepelt a nyilvántartásban, 2021-ben 3046, 2024-ben már csak 1902, tavaly pedig 1478. Ugyanezen idő alatt az örökbe fogadható gyermekek száma 1899-ről 2416-ra emelkedett, 2025 végén pedig 1416 örökbefogadást engedélyeztek.

Az elemzés szerint a gyermekek életkorának összetétele is lényeges. A 2416 örökbe fogadható gyermekből 593 volt három év alatti, 604 tíz év feletti, 627 pedig fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg. Vagyis az örökbe fogadható gyermekek jelentős része nem az a kisgyermek, akire a legtöbb jelentkező elsősorban vár. A rendszer legnagyobb kihívása az intézet szerint nem az, hogyan találjanak minél több jelentkezőt egy egészséges csecsemőnek, hanem az, hogyan találjanak megfelelő családot azoknak a gyermekeknek is, akiknél az örökbefogadás nehezebb.

Az elemzés ezt a helyzetet köti össze az azonos nemű párok örökbefogadásának kérdésével. Magyarországon azonos nemű párok közösen nem fogadhatnak örökbe gyermeket, de korábban az jelentette a jogi kerülőutat, hogy egyikük egyedülállóként jelentkezett. A 2020-as szabályozás azonban miniszteri engedélyhez kötötte az egyedülállóként történő örökbefogadást, és ezzel a gyakorlatban megszüntette ezt a lehetőséget. A jelenlegi kormány a rendszer eltörlését tervezi, és ismét szakmai, nem pedig politikai döntéshozatalra bízná az alkalmasság megítélését, ez azonban egyelőre politikai bejelentés, nem hatályos jogszabály.

A Republikon szerint az európai gyakorlat többsége nemleges választ ad arra a kérdésre, hogy egy alkalmas jelentkező családi formája vagy szexuális orientációja önmagában kizáró tényező lehet-e: az ILGA-Europe 2026-os adatai szerint az EU 27 tagállamából 17-ben teljeskörűen lehetővé teszik az azonos nemű párok közös örökbefogadását, köztük Ausztriában, Horvátországban, Németországban, Írországban és Spanyolországban. A másik véglet Szlovákia, ahol a 2025-ös alkotmánymódosítás kizárólag házas, heteroszexuális párokra korlátozta az örökbefogadást – az ILGA-Europe ezt tartja Európa legszigorúbb rendszerének. Magyarországon a jogi kiskapu az elemzés szerint de jure létezik, a gyakorlatban viszont a politikai engedély miatt nem működik, a szervezet ezért kifejezetten azt javasolja, hogy tegyék ismét ténylegesen elérhetővé az LMBTQ-emberek örökbefogadását.

Az elemzés konklúziója szerint a jelentkezők körének bővítése önmagában nem oldja meg a magyar gyermekvédelmi rendszer problémáit, az örökbefogadásnak pedig továbbra is szigorú alkalmassági vizsgálaton kell alapulnia – ennek azonban a Republikon szerint nem lehet része az örökbefogadó szexuális orientációja vagy az, hogy házasságban, bejegyzett élettársi kapcsolatban vagy egyedül él-e.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Boonchai Wedmakawand / Getty Images)