Mégsem vezeti ki szeptember végével a változó kamatozású jelzáloghitelekre érvényben lévő kamatstopot a kormány. Ezt Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium államtitkára jelentette be a héten a parlamentben. Az MTI híre szerint az államtitkár egy képviselői kérdésre adott válaszában közölte, hogy a Magyar Bankszövetséggel folytatott többkörös egyeztetéssel sem sikerült olyan megoldásban megállapodni, amely garantálta volna, hogy az intézkedés ne járjon jelentős tehernövekedéssel az érintett ügyfeleknek.

Lassan öt éve él az ideiglenes védelem

A lakossági jelzáloghitelek kamatstopját eredetileg 2022 január 1-től, fél évre vezette be a kormány, hogy tompítsa a megugró piaci kamatok hatását. Az intézkedést azóta évről évre meghosszabbították, legutóbb 2025. novemberében, 2026. június 30-ig, majd áprilisban a lejárati határidőt el is törölték. Kármán András pénzügyminiszter júniusban jelentette be, hogy szeptember 30-ával kivezetik ezt intézkedést, elegendő időt hagyva arra, hogy a rászoruló adósok helyzetét újratárgyalják. Az ezzel kapcsolatos törvénytervezet társadalmi egyeztetésre bocsátották szintén júniusban, de azóta nem történt érdemi előrelépés.

Mit jelent a kamatstop?

A kamatstop nem szüntette meg a változó kamatozású lakáshiteleknél a kamatemelés lehetőségét, csak felső határt szabott neki. A hitel kamata ugyanis két részből áll: egy folyamatosan mozgó piaci kamatból (ez a referenciakamat, ilyen például a bankközi kamatláb, a BUBOR) és a bank saját, fix hozzáadott részéből, a kamatfelárból. A kormányrendelet a referenciakamat mértékét befagyasztotta a 2021. október 27-i szintre – így akkor sem emelkedhetett a hitelek kamata, amikor a lakáshitelek piaci kamatai jóval magasabbra szöktek.

Az MNB adatai szerint közel 218 ezer szerződés, összesen mintegy 842 milliárd forintnyi hitel tartozik a kamatstop hatálya alá. Közülük 19 ezer adós számít sérülékenynek.

Mennyivel nőhetne a törlesztő?

A BiztosDöntés.hu szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a kamatstop kivezetése nyomán jelentkező törlesztőrészlet-emelkedés mértéke attól függ majd, milyen kamatperiódust választott az adós, azaz milyen gyakran árazódik újra a hitel kamata. Minél rövidebb ez az időszak, annál hamarabb és annál nagyobbat ugrana a havi fizetési teher.

Akiknél 3, 6 vagy 12 havonta változik a kamat (ezeket közvetlenül a BUBOR mozgása követi), azok a legelső októberi kamatfordulónál szembesülnek a magasabb törlesztővel. Számszerűsítve ezt az MNB által közzétett átlagos fennálló tartozáshoz (3,86 millió forint) közeli összeget veszünk alapul: 4 millió forintos fennálló tartozásra, 6 év hátralévő futamidőre számolva ez havi 5700-6500 forinttal, azaz 9-10,4 százalékkal emelheti meg a részletet. Ez kisebb ugrás, mint amit a most elhalasztott, szeptember 30-i határidő júniusi bejelentésekor, akkor még magasabb piaci kamatok alapján lehetett becsülni. A jegybank ugyanis az elmúlt hónapokban több lépésben csökkentette az alapkamatot. Utóbbi jelenleg 5,5 százalék, ami a BUBOR-t is lejjebb húzta.

Akiknek 5 éves kamatperiódusú lakáshitelük van, azoknak nem az október 1-jei fordulónappal, hanem a saját, szerződésben rögzített fordulónapjukkal kell számolniuk. Az új kamatot ilyenkor egy másik MNB-mutató (kamatváltoztatási mutató, például a H3K5) határozza meg, ami nem önmagában adja meg a kamatot, hanem azt mutatja meg, mennyit kell a régihez hozzáadni. Ez az érték az állampapír-hozamokkal és a BIRS-kamatmutatóval együtt mozog. Ezek az elmúlt hónapokban jelentősen csökkentek. Így minél későbbre esik valakinek a kamatfordulónapja, annál kisebb ugrásra számíthat. Például egy 2021 júliusában, 2,81 százalékos kamattal felvett hitelnél, ami idén júliusban fordult, a mutató 4,84 százalékpontot adott hozzá, így a kamat 7,65 százalékra nőtt. Ugyanennél a hitelnél, ha csak novemberben fordulna, a mutató már csak 3,75 pontot adna hozzá – a kamat így 6,56 százalékra emelkedne, jóval kisebb megugrással.