A kormány több körben egyeztetett a Magyar Bankszövetség képviselőivel a kamatstop esetleges kivezetéséről. Mostanáig nem sikerült olyan megoldásban megegyezni a hitelintézetekkel, ami kellő garancia lenne arra, hogy a kivezetés ne okozzon jelentős tehernövekedést az ügyfeleknek.

A megállapodás hiányában a kamatstop egyelőre fennmarad, változatlan feltételek mellett

– számolt be az MTI Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkárának a válaszáról, amelyet hétfőn a fideszes Witzmann Mihály kérdésére adott az Országgyűlésben a kamatstop kivezetéséről.

Piaci forrásaink pozitívnak találták, hogy a kormány a bankokkal is egyeztetett a kérdésről, és a velük való megállapodáshoz kötötte a kamatstop kivezetését. Úgy tudjuk azonban, két, merőben eltérő szándék ütközött egymással:

• a bankok álláspontja az volt, hogy egy olyan fix jövőbeni napon (pl. 2027. február 1-jén) szűnjön meg a kamatstop, amely kellő felkészülési időt hagy nekik az új törlesztőrészletről szóló ügyfélkommunikáció és az informatikai átállás számára, és egy jól meghatározott, rászorulónak tekinthető sérülékeny csoport számára dolgozzanak ki piaci alapon valamilyen adóskönnyítő megoldást. A több mint 200 ezer kamatstopos szerződésből az MNB szerint 19 ezer tekinthető sérülékenynek: ők azok, akiknek a kivezetés legalább 5 ezer forinttal növelné meg a havi törlesztőrészletét és emellett a jövedelemarányos törlesztőrészlet értéke legalább 40 százalék lenne, vagy akik az intézkedés bevezetése óta nyugdíjas korúak lettek. A bankok inkább 10 ezerre tették a sérülékenyek számát, és arról tájékoztatott júniusban Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke, hogy a sérülékenyek számára új javaslatokat dolgoznak ki arra az esetre, ha megszűnik a kamatstop,
• a kormány álláspontja forrásaink szerint ezzel szemben inkább az volt, hogy szeptember 30-át követően egészen addig maradjon fenn a kamatstop mind a több mint 200 ezer érintett számára, amíg a referenciakamatok egy bizonyos, a jelenleginél alacsonyabb szintet el nem érnek (a BUBOR jelenleg 5,5% körül mozog). A bankok számára ez azért nem volt elfogadható, mert egy bizonytalan jövőbeni esemény bekövetkezéséhez kötötte volna az intézkedés kivezetését.

Mivel nem értek össze az elképzelések, a szeptember 30-ai határidő elúszott, és egyelőre marad a kamatstop jelenleg érvényes szabályozása.

Márpedig ez most arról szól, hogy nincs határideje a kamatstopnak, a korábbi június 30-ai kivezetési határidőt ugyanis eltörölte áprilisban a távozóban lévő Fidesz-kormány.

A bankszektor a második negyedévben becslésünk szerint 100 milliárd forintot megközelítő átértékelődési veszteséget számolt el amiatt, hogy a Tisza-kormány a banki beszámolók augusztusi megjelenéséig nem hozott jogszabályt a kamatstop kivezetéséről. Az OTP 30, az MBH 24, a K&H 15 milliárd forintnyi mínuszt számolt el. Az Erste Bank nem közölte számát, és külön megkeresésünkre sem árulta el.

Változatlan hozamkörnyezet mellett emiatt a bankoknak már nem keletkezne pótlólagos vesztesége a kamatstop tartós fennmaradása esetén sem,

legalábbis azoknak a hitelintézeteknek, akik tényleg elszámolták az említett átértékelődési veszteséget. Ha viszont emelkedik a hozamkörnyezet, a pótlólagos veszteséget, ha csökken, az nyereséget hozhat nekik a már elszámolt veszteséghez képest. Ha pedig új dátumot határoz meg a kormány a kamatstop kivezetésére, akkor a már elszámolt veszteség egy jelentős részét visszaírhatják a bankok.

A 2025 végi adatok szerint egyébként 216 ezer jelzáloghitel-szerződés tartozott a kamatstop hatálya alá, ami a jelzáloghitel-szerződések 26%-át jelenti. Mivel többségében régi szerződésekről van szó, az átlagos tartozás mindössze 3,9 millió forint, így a 848 milliárd forintos érintett hitelállomány a jeláloghitel-tarozások mindössze 11%-át képviseli.

A jegybank számítása szerint 2025 végéig már 440 milliárd forintjába került a szektornak az intézkedés, tehát az idei átértékelődési veszteséggel együtt 500 milliárd forint felett járhat már a számla. Ez bruttó összeg: a törlesztőrészletek korlátozása a nehezebb időszakokban (pl. 2022-2023-ban) hitelezési értékvesztéstől, céltartalék-képzéstől óvta meg a bankokat, amit persze nehéz számszerűsíteni, de a nettó veszteség az említett 500 milliárd forint körüli értéknél alacsonyabb lehet.

Nevével ellentétben a kamatstop intézkedés nem a hitelek kamatára, hanem a referenciakamatára húzott sapkát (amire még a fix kamatfelár is felszámítódik), az átlagos kamatszint emiatt nem 2-4% ma sem, hanem a lakáshiteleknél 5,4%, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 6,2% (lásd első ábránkat).

Ha végleges megoldás még nem is született, a kamatstop szempontjából két rendkívül pozitív fejleménye mindenképp van az idei évnek:

• a gazdaságpolitikai fordulattal kapcsolatos megelőlegezett befektetői bizalom és az infláció csökkenése nyomán a referenciakamatok között meghatározó 3 havi BUBOR az év eleji 6,5%-ról 5,5% közelébe süllyedt, közelebb hozva a zökkenőmentes kivezetést (például egy 5 éves hátralévő futamidejű 3 milliós lakáshitel törlesztőrészlete 5,1%-ról 8,1%-ra emelkedő kamat mellett 7,4%-kal, havi 4200 forinttal emelkedne meg),
• végre a kormány képviselői is egyetértenek azzal, hogy a kamatstop ma már szükségtelen, sőt káros és méltánytalan intézkedés, amelyet érdemes mielőbb magunk mögött hagyni (Becsei András LinkedIn-posztja alapján a kamatstop előremutató vesztesége egyenlőtlenül oszlik meg: 32%-át az érintett ügyletek mindössze 5%-a okozza.)

Az, hogy az üzemanyagok védett ára, a kamatstop és az árrésstop megszüntetése egyaránt napirendre kerülhetett az elmúlt hónapokban, világosan mutatja: Magyarországnak létezik egy kevésbé látványos, de hosszú távon sikeresebb útja, amely a nominális stabilitásra, kiszámíthatóságra és a piaci versenyre épít. Erről itt írtunk részletesen.

Future of Finance 2026

Szeptember 23-án lesz a Portfolio Future of Finance 2026 konferenciája, amelyen feltárul a pénzügyek jövője, érdemes eljönni.

Információ és jelentkezés

Címlapkép forrása: Smith Collection/Gado/Getty Images