Újabb szakaszához érkezett K. Tamás, a Pénzügyminisztérium volt szakmai referensének büntetőügye, amelyet továbbra is a Budapest Környéki Törvényszéken tárgyalt a bíróság. Bár tárgyalásnak nehéz lett volna nevezni a csütörtöki napot, ugyanis az adminisztrációra és a védők parkolási, valamint óradíjainak kiosztására több idő ment el, mint az érdemi részre. Bár ezen a napon felelt volna K. Tamás elsőrendű vádlott az ügyész kérdéseire, odáig nem jutottunk el, ugyanis Oláh Gaszton bíró rövidre zárta az eseményeket.

Egyetlen perc

Miután az összes vádlotton, érintett cégen és védőjükön végigment a bíróság egy bő félóra alatt ellenőrzésként, elkezdődhetett a tárgyalásnap érdemi szakasza. K. Tamás elsőrendű vádlott vallomástételével folytatódott a régóta húzódó tárgyalás, ám Oláh Gaszton bíró nem engedélyezte a vádlottnak, hogy a kérdések előtt védőbeszédet mondjon, így hiába nyilatkozott úgy, hogy válaszolna az ügyészi kérdésekre, odáig nem jutottak el. „Ne szórakozzon a bíróság idejével, három napja volt erre. 70 ember idejével szórakozik. Üljön le!” – dörrent rá a bíró K.-ra. Ezután újabb 15 perces adminisztráció következett, tehát nemigen záporoztak az események az első szűk órában.

Miközben a bíró éppen az új adminisztratív folyamatokkal volt elfoglalva, K. Tamás magához hívta kirendelt ügyvédjét, hogy kérje ki a hanganyagot a tárgyalásról. Erre rá is kérdezett a védő, miután a bíró befejezte a mondandóját, de Oláh Gaszton azt válaszolta, hogy sem hang-, sem videófelvétel nem készül a tárgyalásokról. Ezzel a bíróság elnapolta a tárgyalást, folytatás szeptember 29-én és október 1-jén a másodrendű vádlott kihallgatásával.

Az eset után K. Tamás az Indexnek arról beszélt, hogy az elmúlt négy tárgyalási napból kettőn csinálta ezt a bíró, hogy nem engedte beszélni, merthogy „nincs joga” hozzá, holott meggyőződése, hogy lett volna hozzá joga. Oláh Gaszton szerint azonban „három napig hallgattuk magát, most már elég”. K. szerint a bíró azért nem akarja, hogy megszólaljon, mert akkor felhívhatná a bíróság figyelmét azokra az eljárási hibákra, amelyek miatt ez az ügy véleménye szerint igazából „nem is létezhetne”, de mégis folytatni kell. K. Tamás arról is beszélt, hogy nem tudja eldönteni, hogy „jogi vagy statáriális eljárás zajlik éppen”, de véleménye szerint inkább az utóbbi, ugyanis az, hogy nem beszélhet a saját védelmében, valamint, hogy „másfél évig nem volt kirendelt védőm. Vagy ha volt is, én nem tudtam róla, ez pedig eléggé jogellenes”.

Nem éltem az 50-es években, de ott érzem magam. Ilyenkor szégyellem, hogy magyar vagyok

– fogalmazott K. Tamás arról, ahogy ismételten kidobták a tárgyalóteremből. Elmondása szerint az előző alkalommal Oláh Gaszton azért dobta ki, mert nem tetszett neki a pólója.

Az előzményekről

A büntetőeljárás középpontjában K. Tamás, a Pénzügyminisztérium korábbi szakmai referense áll, akit az ügyészség azzal vádol, hogy egy kiterjedt korrupciós rendszer egyik kulcsszereplője volt. A vádirat szerint a rendszerben uniós és hazai támogatási pályázatok eredményes elbírálásáért, illetve az ellenőrzések és jogorvoslati eljárások kedvező kimeneteléért cserébe pénzeket fogadtak el; az ügy összesen 54 vádlottat és több mint száz pályázatot érint.

Az ügyészség szerint K. Tamás 491 millió forintnyi kenőpénzhez jutott a rendszer működtetésével, amelyből 314,2 millió forintot saját maga tartott meg. A nyomozás során jelentős vagyont is lefoglaltak tőle, és a vádirat szerint készpénzt is találtak nála; az ügy egyik ismert mozzanata, hogy egy luxusautó megvásárlásához nejlonzacskóban vitt készpénzt. A vádirat szerint a szereplők egymás között beceneveket és kódolt kifejezéseket használtak, miközben K. Tamás több pályázati folyamatot is koordinált.

A tárgyalás a Budapest Környéki Törvényszéken folyik, K. Tamás mellett további 53 vádlott ügyében. Az eljárás során több vádlott már jogerős ítéletet kapott, miközben K. Tamás ügyében a bírósági szakasz folytatódik; 2026 szeptemberében például az elsőrendű vádlott kihallgatását kezdték volna meg, de a bíró a tárgyalóteremből kivezettette, miután nem volt hajlandó a bíróság által megfelelőnek tartott öltözékben megjelenni. Fontos, hogy a fenti állítások a vádiratban és az ügyészségi vádakban szereplő állítások, nem jogerősen megállapított tények.

Az előző három tárgyalási napból az elsőn – mint azt fentebb írtuk – szintén kivezették a teremből K. Tamást, a második alkalommal húsz percig beszélt, de vallomást nem akart tenni, inkább a következő napon. A harmadik napon aztán sok mindenről beszélt, de a vallomástétel ismét nem érkezett meg, ahogy a negyedik napon sem. Így tehát K. Tamás, az ügy elsőrendű vádlottja már nem tesz vallomást, a következő alkalommal K. L. másodrendű vádlott felel majd az ügyészek és az ügyvédek kérdéseire.

(Borítókép: K Tamás tárgyalásán Dr. Oláh Gaszton bíró 2025. április 17-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)