EgyébSzerző: origo 1 órával ezelőtt 1 percnyi olvasás
Nyáron találkoztak utoljára.
Mély megrendüléssel fogadta a hazai művészvilág Deák Bill Gyula váratlan halálhírét. A magyar blues 77 éves királya egy sikeresnek mondott műtétet követően hagyott itt bennünket, örökre elcsendesítve azt a páratlan hangot, amely generációk zenei szocializációját határozta meg. A legenda távozása nemcsak a közönségnek, hanem a legközelebbi pályatársaknak is feldolgozhatatlan veszteség. Közéjük tartozik Hevesi Tamás is, aki mélyen megrendülve, megindító gondolatokkal hajtotta le a fejét az elhunyt énekes emléke előtt.
A népszerű előadóművészt a megszokott napi rutinja és a sűrű teendői közepette érte a felfoghatatlan tragédia híre. Hevesi Tamást éppen a podcast-műsorának felvételei előtt értük el, hogy felelevenítse a közös pillanatokat: „Amikor reggel felkeltem, és a kávém mellett átolvastam a híreket, még semmi nyoma nem volt ennek a tragédiának” – idézte fel a megrázó pillanatot Hevesi Tamás majd hozzátette:
Tehetetlenül állok a történtek előtt. Ahogy haladunk előre az időben, sajnos egyre gyakrabban kell szembesülnünk a kollégáink elvesztésével. Vagy a sors vagy a Teremtő folyamatosan lapozgatja a sorsunk könyvét, és most úgy tűnik, ezek a lapok elképesztő sebességgel pörögnek. Szegény Gyulának sajnos becsukódott az utolsó oldal
– árulta el az énekes. A szomorú igazság tudatosulásával azonnal felelevenedtek a közös fellépések és a magyar rocktörténelem halhatatlan fejezetei. Hevesi Tamás hangsúlyozta, hogy Deák Bill Gyula zenei öröksége messze túlmutat az egyszerű slágereken: „Pár nappal ezelőtt éppen klasszikus magyar dalokat hallgattam, és most egymás után villannak be az ikonikus képsorok. A Rossz vér, a Kopasz kutya... Ő nem csupán a blues hazai királya volt, hanem a teljes magyar könnyűzene egyik legkarakteresebb, legmegkerülhetetlenebb egyénisége” – emlékezett vissza tisztelettel a hangjában.
A két zenész legutóbb a nyári koncertszezonban futott össze a színpad mögött. Noha Deák Bill Gyula az elmúlt időszakban mély fájdalmat hordozott a lelkében felesége elvesztése miatt, a közönség és a kollégák felé továbbra is végtelen szeretettel és alázattal fordult: „Semmi előjele nem volt ennek a tragédiának. Ugyanolyan tartással és jelenléttel beszélgetett, mint bármikor korábban” – idézte fel a nyári találkozást Hevesi Tamás: „Együtt nosztalgiáztunk a koncertekről, a technikai kihívásokról, hétköznapi dolgokról. Emlékszem, ahogy megszólított, gyere ülj csak ide mellém.”
Napi