GazdaságSzerző: vg 2 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
A költségvetési pálya lesz a következő évek kulcskérdése.
A magyar gazdaság 2026-ban várhatóan 1,8 százalékkal bővülhet, majd jövőre 2,5, 2028-ban pedig 3 százalékra gyorsulhat a növekedés – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója a pénzintézet Makrogazdasági Kitekintőjének bemutatóján csütörtökön Budapesten. Kiemelte, hogy a gazdaság fokozatosan kilábalhat a korábbi stagnálásból, a növekedés szerkezete azonban egyelőre továbbra is egyoldalú.
Az idei év első felében a GDP 1,7 százalékkal emelkedett, amit elsősorban a lakossági fogyasztás támogatott. A háztartások tényleges fogyasztása 4,1, fogyasztási kiadása pedig 4,5 százalékkal nőtt, miközben a beruházások volumene 6,3 százalékkal visszaesett. Az MBH várakozása szerint a háztartások fogyasztása az év egészében 4,2 százalékkal bővülhet, az állóeszköz-felhalmozás azonban 3,5 százalékkal csökkenhet. Az ipari termelésben ezzel szemben 4,1 százalékos, a kiskereskedelmi forgalomban pedig 4,2 százalékos növekedést várnak – hívta fel a figyelmet Árokszállási, hozzátéve: a középtávú kilátásokat az uniós források felhasználásának gyorsulása, a vállalati beruházások élénkülése, az új ipari és technológiai kapacitások, valamint a javuló külső kereslet erősítheti. A kilábalást ugyanakkor fékezhetik
Az euró bevezetéséhez szükséges hiánycsökkentés szintén forrásokat vonhat el a gazdaságból – jegyezte meg.
Az elmúlt hónapokban a korábban vártnál kedvezőbben alakultak az árfolyamatok: júliusban 1,2 százalékra, közel tízéves mélypontra csökkent az infláció. Az MBH Elemzési Centrum ezért az idei éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését 1,8 százalékra mérsékelte.
A pénzromlás éves átlagos üteme 2027-ben várhatóan 2,5–3 százalék között alakulhat, így tartósan a Magyar Nemzeti Bank toleranciasávjának alsó felében maradhat. Az energiaárak emelkedése, a közel-keleti konfliktus és az aszály késleltetett hatásai ugyanakkor felfelé mutató kockázatot jelentenek.
A prognózis még nem tartalmazza a dohánytermékeket érintő, nemrég bejelentett jövedékiadó-emelés hatását. Ez az intézkedés idén 0,1, jövőre pedig 0,2–0,3 százalékponttal növelheti az inflációt.
A munkaerőpiacon vegyes folyamatok láthatók. Júliusban a foglalkoztatottak száma új éves csúcsra emelkedett, miközben a munkanélkülieké már a második egymást követő hónapban nőtt – mondta Balog-Béki Márta szenior elemző. Az MBH az idei évre 4,6, 2027-re pedig 4,5 százalékos munkanélküliségi rátát vár. A gyors reálbér-emelkedés időszaka fokozatosan lezárulhat. A nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 2026-ban még 9,3 százalékkal nőhet, ezt azonban jövőre 5,8 százalékos emelkedés válthatja fel.
Az elemzők szerint ez már jobban összhangban lehet a termelékenység javulásával és a fenntartható gazdasági növekedéssel.
A nyári kamatcsökkentések után az alapkamat 5,5 százalékra mérséklődött, a következő hónapokban azonban kivárhat a jegybank. Bár az infláció kedvezőbben alakult a vártnál,
továbbra is óvatosságot indokolnak. Az MBH alappályája szerint az alapkamat 2026 végén is 5,5 százalék maradhat, majd 2027 végére 5, 2028 végére pedig 4,5 százalékra csökkenhet. Kedvező inflációs kilátások, támogató piaci hangulat és pozitív hitelminősítői döntések mellett akár már az év vége előtt is jöhetne újabb kamatvágás, ennek esélyét azonban csökkentette a nemzetközi hangulat romlása.
A forintot az elmúlt hónapokban egyszerre támogatta a magas reálkamat, az alacsony infláció és az euró bevezetésének reménye, miközben a geopolitikai konfliktusok és az energiaárak emelkedése gyengítette az árfolyamot.
Az MBH elemzői ezért a 2026 végére vonatkozó euróárfolyam-prognózisukat 370 forintra emelték.
A bizonytalan környezetben nem tartják kizártnak, hogy a következő hónapokban átmenetileg 370 forint fölé kerüljön az euró. Jövő év végére ugyanakkor már 360, 2028 végére pedig 355 forintos árfolyamot várnak. A kilengések mértékét alapvetően befolyásolhatja, hogy a költségvetési hiány csökkentése megfelel-e a piaci várakozásoknak.
Az MBH Elemzési Centrum szerint az államháztartás GDP-arányos hiánya idén 7,2 százalék lehet, ami ugyan kedvezőbb a kormány 7,5 százalékos céljánál, de továbbra is rendkívül magas szintet jelent. A deficit kordában tartását az erős fogyasztásból származó adóbevételek, a forrásfelhasználás szigorítása és a kamatkiadások fokozatos csökkenése segítheti – jelezte Balog-Béki Márta.
Az elemzők nem számítanak arra, hogy a kormány teljes egészében felhasználja a GDP 0,5 százalékának megfelelő Havária Alapot – hívta fel a figyelmet Árokszállási Zoltán. Az igazgató szerint
a hiány 2027-ben 5,3, 2028-ban pedig 4,3 százalékra csökkenhet.
Az államadósság idén a GDP 77 százaléka körül alakulhat, majd 2027-től fokozatos mérséklődés kezdődhet. A következő két év költségvetési folyamatai az euróbevezetés, Magyarország kockázati megítélése és a hosszú távú növekedés szempontjából is meghatározók lehetnek. A hiteles hiánycsökkentés javíthatná a befektetői megítélést, miközben a forintot és a gazdasági növekedést is támogathatná.
Napi