BulvárSzerző: blikk 1 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
Egy, a családi dinamikát vizsgáló tanulmány szerint azok a felnőtt gyermekek, akik idős szüleik gondozásában aktívan részt vesznek, nem feltétlenül azok, akiket gyermekkorukban a kedvencüknek tartottak a szülők. A háttérben számos tényező állhat, a földrajzi közelségtől és a rendelkezésre álló időtől kezdve egészen a családon belüli korábbi kapcsolatokig.
Amikor a szülők időskorba lépnek, gyermekeik egyre nagyobb szerepet vállalnak a gondozásukban, különösen akkor, ha szüleik már nem tudnak teljesen önállóan gondoskodni magukról. Ez természetes része a családi szerepek átalakulásának, ugyanakkor nem minden családban zajlik egyformán.
A pszichológiai kutatások szerint az sem törvényszerű, hogy a szülőkhöz felnőttként legközelebb álló vagy a legtöbb segítséget nyújtó gyermek volt fiatalabb korában a család „kedvence”. A kapcsolatokat és a gondozói szerepek kialakulását számos körülmény befolyásolhatja.
Ez is érdekelheti
Azok a felnőtt gyerekek, akik végül megszakítják a kapcsolatot a szüleikkel, általában nem hirtelen felindulásból döntenek így: ez a legtöbbször egy hosszú folyamat vége. Nem arról van szó, hogy ne szeretnék a szüleiket, hanem arról, hogy úgy érzik: a kapcsolat több fájdalmat okoz számukra, mint amennyi örömöt ad.
A Purdue Egyetem Jill Suitor által vezetett, a családon belüli különbségeket vizsgáló kutatása a felnőttkori családi kapcsolatokkal, többek között a szülői kivételezés megélésével és a testvérek közötti különbségekkel foglalkozott.
Minden gyermek más családi környezetben nő fel, és ugyanazokat a szülői viselkedéseket is eltérően élheti meg. A kutatás 309 családot és összesen 708 felnőtt gyermeket vizsgált. A kutatók összefüggést találtak az anyai kivételezés észlelése és a felnőtt gyermekek depressziós tünetei között.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a testvérek felnőttkorukban is versengenének szüleik szeretetéért. Az viszont előfordulhat, hogy azok a gyermekek, akik kevésbé érezték magukat kivételezettnek, felnőttként más módon próbálnak szorosabb kapcsolatot kialakítani szüleikkel.
Amikor gondozásra szorulnak az idős szülők, számos gyakorlati tényező befolyásolhatja, hogy melyik gyermek vállal nagyobb szerepet ebben. Ilyen lehet például a földrajzi közelség, a rendelkezésre álló idő, a családi és a munkahelyi kötelezettségek, valamint a felelősség megosztása a testvérek között.
Ezért nem feltétlenül az a gyermek nyújtja a legtöbb segítséget, akit korábban a család „kedvencének” tartottak. Előfordulhat, hogy éppen az vállalja magára a legtöbb feladatot, aki közelebb él a szülőkhöz, rugalmasabb élethelyzetben van, vagy egyszerűen szorosabb kapcsolatot ápol velük.
A szülőkhöz való közelség önmagában nem feltétlenül a szeretet mértékét jelzi. Az sem feltétlenül mond el mindent egy kapcsolatról, hogy ki milyen gyakran telefonál, vagy ki látogatja a szülőket a legtöbbször.
A családi kapcsolatok ugyanis összetettek, és számos körülménytől függnek. Még akkor is, ha a testvérek ugyanabban a háztartásban nőttek fel, a szülőkkel kialakított kapcsolat minden gyermek esetében egyedi.
(via)
Napi