GazdaságSzerző: portfolio 2 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Tavaly csupán 226 ezer ember költözött másik településre Magyarországon, ami az elmúlt bő egy évtized egyik legalacsonyabb értéke. A KSH adatai szerint a mérséklődésben szerepet játszhatott az Otthon Start program, amelynek kedvezményes hitelkonstrukciói révén sokan a megszokott lakóhelyükön tudtak maradni. Budapest és Pest megye vonzereje ugyanakkor töretlen: a megyehatárt átlépő költözők közel fele a központi régióba tartott - írja elemzésében az OTP Ingatlanpont. A keleti országrészből továbbra is stabil az elvándorlás a főváros felé, miközben a Balaton környéke és az olcsóbb vidéki régiók egyre több budapestit vonzanak.
A Központi Statisztikai Hivatal szeptemberi adatai alapján a 2025-ös belső vándorlás elmaradt a megelőző évben mért 242 ezres szinttől. A mostani aktivitást 2015 óta csupán egyszer, 2023-ban múlta alul a lakosság, miközben a koronavírus-járványt követő csúcson, 2021-ben még több mint 300 ezren váltottak hivatalosan is lakcímet. Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint a mérséklődő lendület részben az Otthon Start programnak köszönhető. A kedvezményes hitelkonstrukciók révén a nagyvárosokon kívüli, vidéki ingatlanpiac is látványos élénkülésnek indult, ami bővítette a helyi kínálatot.
A statisztikákból kiderül, hogy a belső vándorlás nagyjából felét a megyén belüli mozgások teszik ki. Ha ezeket figyelmen kívül hagyjuk, és csak a megyehatárokat átlépő, mintegy 115 ezer fős költözést vizsgáljuk, látható, hogy majdnem minden második átköltöző a központi régióba tart - írja elemzésében Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont elemzője. A legnépszerűbb célpont egyértelműen Pest megye volt, ahová az ország más részeiből 26 ezren érkeztek, de Budapest is szorosan a nyomában járt 25 500 új beköltözővel.
A két terület között rendkívül erős a kölcsönhatás, hiszen a fővárosba érkezők 38 százaléka Pest megyéből, míg a Pest megyébe költözők 63 százaléka Budapestről érkezett. A központi régión kívül Fejér, Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun megye bizonyult a legvonzóbbnak. Lakosságarányosan vizsgálva a legalacsonyabb elvándorlás a nyugati határszélen, Győr-Moson-Sopronban és Vasban, valamint délen, Baranyában és Csongrád-Csanádban volt tapasztalható. A keleti országrészben – különösen Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg területén – pedig a beköltözések aránya volt a legalacsonyabb.
Bár a magyarok mobilitása összességében mérsékelt – a legtöbben legfeljebb a szomszédos vármegyéig költöznek, az országot átszelő vándorlás pedig ritka –, bizonyos távolabbi irányok mégis kiemelkednek. A főváros és a központi régió munkaerőpiaci szívóereje, valamint bérszínvonala leginkább az ország elmaradottabb vidékein érvényesül.
A Budapestre és Pest megyébe érkezők egy jól látható, stabil hányada továbbra is a keleti régiókból származik.
Ezzel párhuzamosan megfigyelhető a Balaton, valamint a kifejezetten olcsóbb régiók vonzereje is a fővárosiak körében. Veszprém és Somogy megye esetében az új beköltözők negyede, míg a legalacsonyabb ingatlanárakkal rendelkező Nógrádba érkezők 29 százaléka Budapestről tette át a székhelyét, ami azt mutatja, hogy sokak számára a nagyvárosi nyüzsgésből való kiszakadás vagy épp a kedvezőbb megélhetési költségek jelentik a költözés fő motivációját.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images