Dan Caine tábornok, a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnöke a Légi-, Űr- és Kiberkonferencián mondott beszédében úgy fogalmazott, hogy az amerikai egyesített haderőnek képesnek kell lennie a harcra "a tengerfenéktől a ciszlunáris térségig". A ciszlunáris tér – vagyis a Föld és a Hold közötti, illetve a Hold környéki térség – pontos meghatározása ugyanakkor vitatott, mivel az amerikai jogszabályok nem egyértelműek abban, hogy a Hold felszíne is beletartozik-e. A Fehér Ház 2024 végén közzétett ciszlunáris tudományos és technológiai cselekvési terve kifejezetten a holdfelszínt is beleérti, míg a Légierő Kutatólaboratóriuma külön hadszíntérként kezeli azt.

A konferencián többször is szóba kerültek az Egyesült Államok nemrég bejelentett orbitális fegyverrendszerei.

Troy Meink légierő-miniszter és Douglas Schiess tábornok, az Űrhaderő műveleti parancsnoka a közelmúltban erősítette meg, hogy az USA Föld körüli pályán tartózkodó űrellenőrzési fegyverekkel rendelkezik. Szakértők szerint ezek valószínűleg nem kinetikus eszközök, hanem zavaróberendezések és elektronikai hadviselési képességek lehetnek.

Gregory Gagnon altábornagy, az Űrhaderő Harci Erők Parancsnokságának vezetője a sajtónak elmondta, hogy a 18. és 19. Űrvédelmi Század már megosztva látja el a ciszlunáris megfigyelési feladatokat. Gagnon hangsúlyozta, hogy Kína aktívan tevékenykedik a Hold környéki térségben, ahol reléműholdat üzemeltet a ciszlunáris térben, és robotküldetéseket hajt végre a Hold túloldalán. Amikor arról kérdezték, hogy az 1967-es Világűrszerződés korlátozza-e az Űrhaderő ciszlunáris ambícióit, Gagnon azt válaszolta, hogy a szerződés nem tiltja a pályán végrehajtott műveleteket.

A Világűrszerződés – amelyet az Egyesült Államok is aláírt – tiltja katonai bázisok létesítését, fegyverek tesztelését és hadgyakorlatok tartását az égitesteken, és kimondja, hogy azokat "kizárólag békés célokra" szabad használni. Aaron Brynildson, a Mississippi Egyetem űrjogi professzora szerint azonban az Egyesült Államoknak éppen azért van szüksége fejlettebb ciszlunáris képességekre, hogy

biztosítani tudja Kína kötelezettségvállalásainak betartását, és megakadályozza a Hold militarizálását.

Brynildson arra is rámutatott, hogy jelenleg nem egyértelmű, milyen jogi korlátok vonatkoznak az űrfegyverek – akár kinetikus, akár nem kinetikus eszközök – alkalmazására. A Világűrszerződés nem ad egyértelmű választ erre, és a Pentagon hadijogi kézikönyve sem foglalkozik érdemben az űrhadszíntér sajátosságaival. A Szenátus Fegyveres Erők Bizottsága a 2027-es védelmi költségvetési törvénybe beillesztett egy olyan rendelkezést, amely felszólítja a Pentagont űrjogi szükségleteinek felmérésére, és megvizsgálja egy dedikált jogi szervezet felállításának lehetőségét az Űrhaderőn vagy az Űrparancsnokságon belül. A szenátorok aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a jelenlegi jogi és intézményi struktúrák nem tartanak lépést az űrműveletek összetettségével.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.