A közösségi média használatára 13 éves korig korhatárt, 13-15 év között szülői felügyelettel korlátozott szolgáltatásokat nyújtó profil lehetőségét vezetne be az Európai Bizottság csütörtökön bemutatott javaslata.

A testület elnöke, Ursula von der Leyen már a politikai évadot megnyitó szerdai európai parlamenti beszédében vázolta a javaslatot. Azzal érvelt, hogy a közösségi média többek között alváshiányhoz, idegességhez, önártalmakhoz és egyre többször öngyilkosságokhoz vezet a gyerekeknél.

Egy szakértői csoport nemrég bemutatott jelentése alapján javasolta a 13 éves korhatárt a közösségi médiánál. 13–15 éves kor alatt se lehetne személyes profilt létrehozni, csak egy „miniprofilt” szülői felügyelettel, korlátozott funkciókkal és időkorláttal. Kötelező lenne eleve biztonságosra tervezni az ilyen alkalmazásokat és oldalakat a 15–18 éves felhasználóknak.

Az Európai Bizottság csütörtöki közleménye alapján a jogszabály rendelet lenne, azaz minden tagállamban közvetlenül alkalmaznák. A 3-13 éveseknél kivételt tennének a gyermekbarát videómegosztókkal, de itt is a szülő vagy gyám kezében maradna az irányítás, a gyerekeknek nem lenne önálló fiókjuk. A platformoknak olyan, könnyen használható lehetőséget kellene biztosítaniuk, amellyel a gyerekek csak a gyerekbarát funkciókhoz férhetnének hozzá, és napi legfeljebb egy óráig használhatnák ezeket.

A 13-15 évesek is csak napi egy óráig használhatnák a profiljukat, és a „koruknak megfelelő” szolgáltatásokat érhetnék el.

Megtiltanák a függőséget okozó funkciókat, például a profilozáson alapuló ajánlásokat, a megszakítás nélküli végtelen görgetést, és a push üzeneteket alvásidőben. A kiskorúaknak alapból privátként jönne létre a profiljuk földrajzi helymeghatározás, kamera- és mikrofonhozzáférés nélkül (a közlemény nem írja, hogy ezt később ne lehetne engedélyezni). A részletes magyarázó alapján senki sem vehetné fel a gyerekekkel a kapcsolatot előzetes jóváhagyás nélkül, nem jelennének meg az ajánlott kapcsolatok között, és ismeretlenek semmiképp sem láthatnák a tartalmaikat.

Az online szolgáltatások használhatnák az EU korellenőrző alkalmazását, amely nem tárolna biometrikus adatokat vagy a személyi igazolvány adatait. A közösségi média oldalakat „felhívnák rá”, hogy igazolják a felhasználó korát a fiók létrehozásakor. A részletes magyarázat szerint a már meglévő fiókoknál a szabályok életbe lépése után fél évvel ellenőriznék, 15 év alattiaké-e, kivéve, ha a platform „nagy bizonyossággal” meg tudja állapítani, hogy a tulajdonos nagykorú. A magyarázat alapján véget vetnének annak, hogy a gyerekek egyszerűen hazudhassanak a korukról, az ellenőrzés miatt már nem lenne elég kamu születésnapot megadni. Olyan, tanúsítványt kapott alkalmazásokat lehetne erre használni, mint az uniós digitális tárca (Magyarországon a DÁP) vagy a külön uniós korellenőrző alkalmazás, amelyet idén már több tagállamban elkezdtek tesztelni.

A közösségi oldalaké lenne a bizonyítás terhe, hogy valóban eleve biztonságosra tervezték-e a szolgáltatásaikat a kiskorúaknak.

A végső jogszabályt az Európai Parlamentnek és az EU Tanácsában a tagállami kormányok képviselőinek kell kialakítaniuk.