origo Külföld

Itt egy új elmélet: kiderült, mi áll a pusztító nepáli áradás hátterében

Szerző: origo 1 órával ezelőtt 1 percnyi olvasás


Itt egy új elmélet: kiderült, mi áll a pusztító nepáli áradás hátterében

A kutatók friss összefüggésekre mutattak rá.


A nepáli áradás hátterében nem egyetlen kiváltó ok állhatott: a World Weather Attribution elemzése szerint több, egymással összefüggő folyamat teremthette meg a pusztító esemény feltételeit. A kutatók az emelkedő hőmérséklet, a vékonyodó gleccserek és az olvadó örökfagy mellett a terület már korábban is meglévő geológiai gyengeségeire hívták fel a figyelmet.

klímaváltozás, Nepál, Tibet, Himalája, gleccserolvadás, gleccser, jéglavina, földcsuszamlás, globális felmelegedés, természeti katasztrófa, Langtang Lirung A nepáli áradás után iszappal borított, megrongálódott házak maradtak Devighat térségében Fotó: PEDRO PARDO / AFP
A nepáli áradás után iszappal borított, megrongálódott házak maradtak Devighat térségében
Fotó: PEDRO PARDO / AFP

A hatalmas áradások és földcsuszamlások Nepál és Tibet határ menti településein söpörtek végig. Házak ezrei semmisültek meg, az energetikai infrastruktúra is súlyosan károsodott, miközben a szerdán közölt adatok szerint a halálos áldozatok száma mintegy 1400.

A nepáli hatóságok az eltűntek számát jelentősen módosították: a korábbi 5179 helyett már 6150 emberről nem tudnak.

Mi válthatta ki a nepáli áradást?

A tudósok szerint a közvetlen kiváltó esemény a Himalája nepáli oldalán fekvő Langtang Lirung közelében történt. Egy sziklafal és nagy mennyiségű gleccserjég omlott össze, majd a lezúduló törmelék óriási erővel érte el a völgy alját.

Az esemény erejét jól mutatja, hogy az Egyesült Államok Földtani Intézetének adatai szerint a becsapódás egy 5,2-es magnitúdójú földrengésnek megfelelő rengést idézett elő.

A World Weather Attribution szerint úgynevezett összetett eseményről lehetett szó, vagyis több különböző körülmény együttes hatása vezethetett a katasztrófához.

Milyen szerepe lehetett a klímaváltozásnak?

A tanulmány szerint az ember okozta klímaváltozás destabilizáló tényezőként járulhatott hozzá a már eleve sérülékeny geológiai környezet átalakulásához, de nem tekinthető a katasztrófa egyetlen okának.

A kutatók számításai alapján a térség júliusi és augusztusi hőmérséklete az ember éghajlatra gyakorolt hatása miatt mintegy 1,5 Celsius-fokkal lehetett magasabb.

A régió gleccserei eközben évente körülbelül fél méterrel vékonyodtak. Ez tovább gyengíthette a kőzetben már meglévő repedéseket, és növelhette a hegyoldal instabilitását.

Dr. Friederike Otto, a londoni Imperial College klimatológusa és a tanulmány egyik társszerzője szerint nincs kétség afelől, hogy az ember okozta klímaváltozás szerepet játszott a katasztrófát előkészítő körülmények kialakulásában.

ad

További tartalom Önnek