A biennálé pályázati felhívása a torzulást a kortárs művészeti diskurzus egyik erőteljes kifejezési eszközeként határozza meg. A kiírás szerint a résztvevők az emberi észlelés törékenységére, a társadalmi és politikai nyomásokra, a személyes és kollektív emlékezet változékonyságára, valamint a történelmi narratívák és az igazság változó természetére is reflektálhatnak.

A téma ennél tágabb kérdést is felvet. Ferencz S. Apor, a biennálé szakmai vezetője és kurátora szerint a „Torzulás” nem akarja meghatározni, mi számít eredetinek és mi eltérésnek. Inkább arra kérdez rá, hogy 

A kérdés így a valóság és a képzelet, az emlék és a tapasztalat, az igazság és az értelmezés közötti határokra is kiterjed.

Ez a megközelítés a grafikát sem kizárólag technikai vagy formai kérdésként kezeli. A kiírás szerint a torzulás vonatkozhat az identitásra, a testre, az emlékezetre, a kapcsolatokra, a természethez való viszonyra, de magára a képalkotás folyamatára is. A torzítás pedig a művész kezében kommunikációs stratégia lehet: a valóság szándékos elhajításával új perspektívákat nyithat, és arra késztetheti a nézőt, hogy újragondolja a megszokott értelmezési kereteket.

Nemzetközi mezőny, erős magyar jelenlét

A 2195 beküldött alkotásból 267 került be a biennálé hivatalos törzsanyagába. A jelentkezők száma a rendezvény történetében rekordot jelent: a szervezők tájékoztatása szerint korábban még soha nem érkezett ennyi pályamű a felhívásra.

köztük a Magyar Képzőművészeti Egyetem jelenlegi és egykori hallgatói, valamint oktatói. A zsűriben Erős István, az MKE rektora mellett Iulia Mirica bukaresti grafikus és illusztrátor, Renata-Brigitte Darabant képzőművész, Upadhyay Vidhyasagar indiai képzőművész, Bordás Beáta művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője, valamint Ferencz S. Apor vesz részt.

A biennálé szakmai vezetője egy áprilisi interjúban arról is beszélt, hogy a kortárs művésznek szerinte társadalmi szerepet kell vállalnia: a művészet eszközeivel olyan problémákra is rámutathat, amelyek a szűkebb környezetet vagy a társadalom egészét érintik. A Székelyföldi Grafikai Biennálé esetében ezt a szerepet a nemzetközi párbeszéd megteremtésében is fontosnak tartja.