„Ez a patologikus hazudozás olyan szintje, amit Gyurcsány Ferenc is irigykedve figyel” – mondta Magyar Péter hétfőn a parlamentben Orbán Viktor hétvégi kötcsei beszédére reagálva. Orbán a korrupcióra vonatkozó kérdésekre az újságíróknak úgy reagált, hogy ezek kivétel nélkül politikailag kreált ügyek, „minden törvényes, mindenről papír van.”

Magyar Péter nem véletlenül ezzel kezdte a felszólalását. Húsz éve annak, hogy nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. A miniszterelnök hétfőn egyből vissza is ment 2006-ba: felidézte, hogy akkor 25 éves volt, friss jogászgyakornok, és úgy gondolta, hogy a jog, a nyilvánosság és a szakmai tisztesség képes lehet kordában tartani a politikai cinizmust.

Két évtizede figyeltem, hogyan lesz a szolgálatból hatalomgyakorlás, a polgári Magyarországból propaganda, dölyfös tagadás, amit a mai napig folytatnak.

– fűzte mondandójához.

Az ominózus beszédet május 26-án, Balatonőszödön, az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának zárt ülésén mondta el Gyurcsány Ferenc. A hangfelvétel hónapokig nem volt nyilvános, a legendárium szerint kézről-kézre járt, még egyes fideszes politikusok is ültek rajta. Aztán szeptember 17-én részleteket közölt belőle a Magyar Rádió, és néhány órán belül kiderült, hogy az ország egyik legsúlyosabb politikai válsága kezdődött el.

A beszédet Gyurcsány alapvetően azért mondta el, mert a választási győzelem után az MSZP-n belül is meg kellett magyaráznia, miért van szükség a korábban ígértekhez képest nagyon fájdalmas lépésekre.

A több mint egyórás fejmosásból végül néhány mondat maradt meg igazán a köztudatban:

Végighazudtuk az utolsó másfél-két évet.

Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon.

Hazudtunk reggel, éjjel meg este.

– a belső felhasználásra, az MSZP politikusainak szánt mondatok joggal sokkolták a közvéleményt.

Szeptember 17-én este tüntetés kezdődött Budapesten, másnap a demonstrálók megostromolták a Magyar Televízió székházát. Az eseményekről készült képek bejárták a világot. Az utcai tiltakozások folytatódtak, a politikai válság pedig egyre inkább kezelhetetlenné vált.

Október 23-án, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján újabb összecsapások voltak Budapesten. A rendőrség gumilövedéket, könnygázt és vízágyút is bevetett, több százan megsérültek. Az oszlatásban részt vevő rendőrök közül sokan nem viseltek azonosító számot, arcukat pedig maszkkal takarták el. Az akciót Gergényi Péter, a budapesti rendőrfőkapitány irányította, és később is kiállt a történtek mellett.

A 2007-ben elkészült Papp-jelentés alapvetően törvényesnek, de több elemében szakszerűtlennek minősítette a rendőri fellépést. A jelentés szerint több esetben a gumilövedék és a könnygázgránát alkalmazása sem állt arányban a helyzettel, és azt is kifogásolta, hogy a rendőri állomány túlhajszolt volt. Gergényi október 24-i sajtótájékoztatójának hangvételét pedig egyenesen elhibázottnak nevezte.

Gergényi ugyanis megvédte a rendőri fellépést: azt mondta, a rendőrök nem agresszívek, hanem „bátrak és kemények” voltak, és ő engedélyezte valamennyi kényszerítő eszköz alkalmazását a lőfegyver kivételével. A viperahasználatot tagadta, amikor pedig egy újságíró az erről készült fotókkal szembesítette, csak annyit mondott: „Tessék mutatni egyet!”

Gyurcsány Ferenc szintén kiállt a rendőrség mellett. Az MTV-nek azt mondta, „túszul ejtették Budapestet”, a történteket pedig tudatos rendbontásnak és egy agresszív kisebbség akciójának nevezte. „Bízom a főkapitányban és a rendőri állományban” – mondta, hozzátéve, hogy a kormány nem utasította a rendőrséget, csak azt kérte, hogy éljenek a törvényes lehetőségekkel. A történtek politikai következményeinek levonására azonban még három évig várni kellett: Gyurcsány Ferenc 2009-ben távozott a miniszterelnöki posztról.

Az elmúlt húsz évben több elmélet is született arról, hogy ki juttathatta ki a felvételt: felmerültek MSZP-s politikusok, Gyurcsány környezetének tagjai és politikai ellenfelek is.

2014-ben a második Orbán-kormány idején Pintér Sándor belügyminiszter nyilvánosságra hozatta az ügyben készült titkosszolgálati jelentések anonimizált változatát. Pintér akkor azt mondta, a jelentésekből az látszik, hogy a felvételt nem kívülről, illetéktelenek készítették, hanem a kormányfőhöz lojális személyek rögzítették, és a felvétel Gyurcsány közvetlen környezetéhez került. A jelentések alapján egy szocialista politikus lehetett a kiszivárogtató, aki a nyilvánosságra hozatalról Gyurcsány Ferenccel és az MSZP-frakció tagjaival is egyeztethetett.

Pintér szerint ugyanakkor a kiszivárogtatás körülményei lényegtelenek, mert nem történt bűncselekmény. Sőt, a nyilvánosság hasznos volt, mert – mint fogalmazott –

megóvta az országot további hazugságoktól

A „hazudtunk” és az „elkúrtuk” a magyar politikai folklór része lett. Sem a Fidesz sem, Gyurcsány Ferenc nem tudta elengedni.

2009-ben kénytelen-kelletlen távozott a miniszterelnöki posztról, később megalapította a Demokratikus Koalíciót, és még évekig a magyar politika meghatározó szereplője maradt, akivel azért előszeretettel riogatott a Fidesz lépten-nyomon, minden sötét sarokból. Ebben Gyurcsány is partner volt: az őszödi beszédet hol magyarázta, hol vállalta, hol újraértelmezte.

Az időközben teljes mértékben íróvá avanzsált egykori miniszterelnök az idei évfordulóra ráadásul egy könyvvel készült. Épp májusban jelentette be, hogy megjelenik Az isteni ember című könyve. A nyomda május 26-án, pont az őszödi beszéd elhangzásának huszadik évfordulóján szállította a kötetet. A könyv saját leírása szerint az emberi létezésről, a társas létről, a hitről és a politikáról szól.

Gyurcsány egy májusi bejegyzésében maga is összekötötte a könyvet az őszödi évfordulóval. Azt írta, húsz évvel korábban egy „kutyajó” könyvet ígért a baloldalról, végül azonban „Az isteni ember” lett belőle.

Szeptember 16-án aztán egy újabb, némileg áthallásos gondolatmenettel jelentkezett, ezúttal az elégedetlenségről. Azt írta, hogy az elégedetlenség „belénk van kódolva”, és a hedonikus taposómalom miatt egy idő után még a jó dolgokat is természetesnek vesszük. A kormányok pedig szerinte idővel

nem jobbak, hanem fáradtabbak, gőgösebbek és unalmasabbak lesznek.

Annak idején, amikor a beszéd elhangzott, a teremben ülők közül aligha gondolta bárki, hogy néhány hónap múlva már az egész ország ezt a néhány mondatot fogja idézni. Lendvai Ildikó, aki akkor az MSZP frakcióvezetőjeként vezette az ülést, később azt mondta: nem volt veszélyérzete. Nem azért, mert biztos volt benne, hogy a felvétel nem szivárog ki, hanem azért, mert maga a beszéd sem hatott rá úgy, hogy abból „ekkora történelmi léptékű baj” lehet.

A 24.hu-nak tavaly nyilatkozó Lendvai Ildikónak inkább az volt a benyomása, hogy Gyurcsány „túljátssza” a dolgot. A beszéd közben a konkrét gazdasági problémákon is járt az esze: aznap derült ki a frakcióvezetés számára, hogy a költségvetési hiány a korábban kommunikáltnál jóval magasabb, és komoly megszorítások jöhetnek. A miniszterelnök indulatos mondatai ezért akkor elsősorban ennek a helyzetnek a részei voltak.

Baja Ferenc még ennél is prózaibban emlékezett vissza. „Feri kidumálta magát, azt’ jól van, menjünk tovább”. Szerinte nem volt különösebb jelentősége annak, amit hallott, és ha a frakció valóban úgy érezte volna, hogy Gyurcsány beszéde vállalhatatlan, annak akkor azonnal lett volna látható következménye.

Szigetvári Viktor, az MSZP akkori kampányigazgatója ráadásul nem is hallotta a beszédet a helyszínen. Már az M7-esen járt, amikor SMS-t kapott egy kollégájától: „nagy, kemény beszédet mond a Feri”. Ő sem tulajdonított neki különösebb jelentőséget. Magát a beszédet először már a televízióban hallotta, miután a felvétel szeptemberben nyilvánosságra került.