GazdaságSzerző: portfolio 2 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Bár a lakásárak emelkedése és a pénzügyi kihívások miatt sokan szkeptikusak, a Z generáció számára továbbra is a saját otthon megteremtése a legfőbb hosszú távú cél. A Fundamenta friss felmérése rámutatott arra, hogy a 18–31 éves fiatalok többsége tudatos a mindennapi pénzügyeiben és rendszeresen takarít meg, a lakásvásárláshoz szükséges hosszabb távú tervezésben azonban az információhiány és a cél nagysága miatt gyakran elakadnak.
A fiatal felnőttek pénzügyi és lakhatási attitűdjeit vizsgáló kutatás szerint a korosztály 77 százaléka tekinti kiemelt céljának az ingatlanvásárlást. Ugyanakkor a generáció tagjai erősen érzékelik a gazdasági nehézségeket, 60 százalékuk szerint ugyanis a lakásárak gyorsabban nőnek, mint a megtakarításaik,
56 százalékuk pedig kifejezetten borúlátó azzal kapcsolatban, hogy van-e reális esélye valaha saját otthonhoz jutni.
- írja kölzeményében a Fundamenta. A bizonytalanság ellenére a fiatalok pénzügyi tudatossága a mindennapi döntésekben egyértelműen megmutatkozik. A válaszadók közel hatvan százaléka rendszeresen félretesz valamekkora összeget, 63 százalékuk pedig a pénzügyi biztonságot előbbre sorolja a pillanatnyi vágyaknál, például egy drága elektronikai eszköz megvásárlásánál vagy egy utazásnál.
Kisebb, beláthatóbb célokra – mint a jogosítvány megszerzése vagy egy nyaralás – könnyen készítenek megtakarítási terveket. A lakásvásárlásnál viszont a szükséges önerő nagysága és az odavezető út összetettsége sokszor már nem motiválóan, hanem visszatartó erőként hat.
A felmérés rávilágított, hogy a hosszú távú vagyonépítés legnagyobb gátja az információhiány. Sok fiatal nem az érdektelenség miatt nem fektet be, hanem azért, mert nem tudja, hogyan induljon el, és tart a rossz döntésektől. Ezt támasztja alá az is, hogy a megkérdezettek alig fele, mindössze 51 százaléka van tisztában azzal, pontosan milyen lépések kellenek az első lakás megvásárlásához.
Az anyagi korlátok a fiatalok mindennapi életmódjára is hatással vannak. A szülőkkel való együttélés ma már sok esetben nem a célok feladását jelenti, hanem egy tudatos pénzügyi döntést, hiszen a megspórolt albérleti díjat a későbbi otthonteremtésre tehetik félre. A bérleményben élés ugyan önállóságot ad, de a magas lakhatási költségek jelentősen megnehezítik a megtakarítást.
Az anyagi függetlenség az életkorral fokozatosan nő –
a 26–31 évesek több mint fele már teljesen önellátó
–, az önálló ingatlan iránti vágy azonban már a legfiatalabbak körében is meghatározó, jóval azelőtt, hogy a megvalósítás anyagi feltételei adottak lennének.
Napi