A vártnál kisebb, 1,3 százalékos volt augusztusban az infláció az egy évvel korábbi időszakhoz képest a KSH múlt heti inflációs riportja szerint, ami megerősíti, hogy a nyugdíjasok minden bizonnyal infláció feletti emelésben részesültek idén januárban.

• A Magyar Nemzeti Bank a teljes évre 1,8 százalékos inflációval számol a legfrissebb jelentése szerint, és az elemzői várakozások sem magasabbak érdemben 2 százaléknál.

Előzmények: az év elején 3,6 százalékos nyugdíjemelést hajtott végre az Orbán-kormány, ugyanis a nyugdíjtörvény szerint az adott évre előrejelzett pénzromláshoz kell igazítani a nyugdíjak értéknövekedését. Az idei költségvetésben pedig ekkora inflációval tervezett a kormány.

• Amennyiben a valós infláció végül magasabb az első nyolchavi adatok fényében, mint az előre meghatározott érték, akkor novemberben kapnak kiegészítő emelést a nyugdíjasok, így az év első tíz hónapjában tulajdonképpen hitelezik az államot. Ez többször is előfordult ebben az évtizedben.
• Ha az előre meghatározott érték magasabbnak bizonyul, akkor a különbözet a nyugdíjasoknál marad, így az inflációs szint felett nő a nyugdíjuk összege.

Miért fontos ez? A fentiek miatt közel 2 százalékkal is nőhet idén a nyugdíjak reálértéke, ami ritka jelenség, ennek lehetősége ugyanis alapvetően kikerült a rendszerből, amikor a svájci indexálást*

az inflációkövetés váltotta fel. (Igaz, azóta ismét bevezették a 13. és részben a 14. havi nyugdíjat.)

Tágabb kontextus: a hazai nyugdíjasokat relatív elszegényedés sújtja minden olyan évben, amikor a reálbérek gyorsabb ütemben nőnek, mint az infláció.

• Ezért érvel amellett Farkas András nyugdíjszakértő, hogy minden olyan évben, amikor az inflációnál magasabb arányban nőnek a nettó átlagbérek, az utóbbiak növekedési üteméhez kellene kötni a nyugdíjemelést is.
• Ráadásul idén nem jár nyugdíjprémium – ahogy 2022 óta egyetlen évben sem –, ugyanis a gazdasági növekedés elmarad az ehhez szükséges 3,5 százaléktól.
• Az Orbán-kormány 4,1 százalékos növekedéssel tervezett idénre, de az új kormány által módosított költségvetésben már átcsoportosította a nyugdíjprémiumra félretett 24 milliárd forint, mivel a gazdaság növekedése valószínűleg nem haladja meg érdemben a 2 százalékot. (Az első félévben 1,7 százalék volt a növekedés.)

Igen, de: jövőre 28 500 forintról 120 ezer forintra növekszik a nyugdíjminimum, így sok nyugdíjasnak jelentős mértékben javul majd a vásárlóereje.

Mi várható? A Tisza-kormány korábbi kommunikációja szerint októbertől tervezték bevezetni a nyugdíjas SZÉP-kártyát, de ez már szinte biztosan jövőre (vagy még későbbre) csúszik.

• A bérkövető nyugdíjemelés is szerepelt a Tisza programjában. Az ezzel kapcsolatos részletek leghamarabb a 2027-es költségvetésben jelenhetnek meg.