Magyar Péter szerdán jelentette be, hogy a kormány eltörli a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére kötelezően fizetendő, évi 5000 forintos kamarai hozzájárulást. Később Kapitány István tárcavezető azt is elmondta, hogy a kormány megkezdi a gazdasági kamarák rendszerének átfogó felülvizsgálatát, és átmeneti jelleggel kamarai biztost nevez ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) élére.

Ahogyan az lenni szokott az ilyen horderejű kormányzati döntések esetében, az 5000 forintos kamarai tagdíj eltörléséről szóló tájékoztatás több miniszter hivatalos közösségi médiás csatornáján feltűnt. Így történt ez Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter esetében is.

A tárcavezető a kormány döntését annyival egészítette ki kommunikációjában, hogy "a döntés az egészségügyben dolgozó vállalkozókat is érinti: többek között azokat a háziorvosokat, fogorvosokat, szakorvosokat és más egészségügyi szolgáltatókat, akik egyéni vállalkozóként vagy gazdasági társaságon keresztül működtetik praxisukat, és eddig kötelesek voltak megfizetni ezt a hozzájárulást".

Minden indokolatlanul fenntartott kötelező teher megszüntetése egyszerűbb működést jelent számukra

- hangsúlyozta a Facebook-posztjában. Majd hozzátette a miniszter: a döntés összesen megközelítőleg 900 ezer vállalkozást érinthet – köztük számos egészségügyi szolgáltatót is.

A bejegyzés azonban nem aratott osztatlan sikert a követői körében, sőt. A poszt alatt egészségügyi

szakdolgozók százai azt kérdezik: mi lesz az ennél ötször magasabb, kötelező MESZK-tagdíjjal?

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara részére fizetendő havi tagdíj összege a minimálbér 0,65 százaléka, vagyis 2098 forint, ez évente 25 176 forint.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara - röviden MESZK - részére fizetendő díj kamarai tagdíj, amelyet azok az egészségügyi szakdolgozók fizetnek, akik kamarai tagként végzik hivatásukat. A tagdíj nem klasszikus szolgáltatási díj, hanem a szakmai köztestület működéséhez való hozzájárulás: ebből is finanszírozzák többek között az érdekképviseleti, szakmai, etikai, szervezési és tagi szolgáltatási feladatokat.

A tagok ezért cserébe szakmai érdekképviseletet, kamarai ügyintézést, továbbképzési és konferenciarészvételi lehetőségeket, szakmai és munkajogi tanácsadást, online szakmai kiadványokat, állásbörzét, kedvezményes szolgáltatásokat, valamint a kamara tájékoztatása szerint élet- és balesetbiztosítási védelmet is igénybe vehetnek. A díj tehát lényegében azt szolgálja, hogy a szakdolgozók mögött legyen egy országos szakmai szervezet, amely képviseli az érdekeiket, segíti a szakmai fejlődésüket, és bizonyos helyzetekben gyakorlati támogatást is nyújt számukra.

A kommentek hangulatát vélhetően nem pusztán a kamarai tagdíj összege magyarázza. A szakdolgozók továbbra sem kaptak konkrét tájékoztatást arról, mikor és milyen mértékű béremelésre számíthatnak. Így miközben egy évi 5000 forintos vállalkozói teher eltörlését a kormány könnyítésként mutatja be, sok szakdolgozó számára továbbra is a fizetésükhöz képest jelentős, évi mintegy 25 ezer forintos kötelező kamarai díj és a béremelés bizonytalansága határozza meg a helyzetet.

A szakdolgozói elégedetlenséget erősítheti, hogy bár Hegedűs Zsolt új bértáblát és bérrendezést helyezett kilátásba, szeptember közepéig nem derült ki, pontosan mikor, milyen mértékben és kiknek emelkedik a fizetése. A miniszter szerint a 2027-re ígért 500 milliárd forintos egészségügyi többletforrás legnagyobb részét a dolgozói életpálya megbecsülésére és az új szakdolgozói bértáblára fordítanák, ennek részletei és egyértelmű költségvetési fedezete azonban egyelőre nem ismertek. Annyi ismert egyelőre, hogy új szakdolgozói bértábla készül, amelyben nagyobb szerepet kaphat a végzettség, a szakmai tapasztalat, a felelősség és a kompetenciaszint.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Kovács Attila