Az Európai Bizottság elutasította az ukrán búzaimport kvótájának felülvizsgálatát, azonban továbbra is rendelkezésre áll egy 2,3 millió tonnás külön uniós gabona kvóta a harmadik országok számára. A WTO-megállapodásban szereplő gabona-exportálási lehetőségre Olekszandra Avramenko, az ukrán agrárvállalkozások szövetsége, az UCAB Európai Integrációs Bizottságának vezetője hívta fel a figyelmet egy konferencián a Latifundist.com tudósítója szerint.

Ez alapján az ukrán búza számára akkor is maradhat kedvezményes belépési lehetőség az európai piacra, ha Brüsszel nem növeli az országnak biztosított külön keretet. Eközben az európai kukoricatermelők arra figyelmeztetnek, hogy a piacnyitás következményeit alapvetően meghatározza a termelési feltételek különbsége: egy francia szakmai szervezet szerint Ukrajnában az uniós költségszint mintegy feléért állítható elő a kukorica.

Gabonaexport: a keret elfogyott, de van egy kiskapu

Olekszandra Avramenko szerint, az ukrán szállítók igénybe vehetik a harmadik országok számára hozzáférhető, mintegy 2,3 millió tonnás közös búzakvótát. Ez állítása szerint jelenleg szinte kihasználatlan, miközben az Ukrajnának biztosított, körülbelül 1,3 millió tonnás külön keret már elfogyott.

A közös kvóta nem Ukrajnának elkülönített új kedvezmény, és nem jelenti azt sem, hogy ekkora mennyiség biztosan megérkezik az unióba. Az UKAB képviselője nem rendelkezett friss információval arról, hogy ezen a jogcímen már elindultak-e a szállítások más országokból. A lehetőség azonban felértékelődhet a fekete-tengeri exportútvonalak nehézségei miatt.

Jelentős versenyelőny, a szabályozás és méretkülönbség miatt

A búzakereskedelmi vita mellett a kukoricatermesztés hosszabb távú versenyfeltételei is napirendre kerültek. A Copa-Cogeca gabonamunkacsoportjában az ukrán és az uniós gazdaságok közötti költségkülönbségekről is tárgyaltak idén. A termelői érdekképviseletek azt sürgetik, hogy Ukrajna támogatása mellett az európai gazdaságok életképessége is kapjon megfelelő védelmet.

A francia kukoricatermelők szövetsége, az AGPM szerint, az ukrán termelők kétszeres költségkülönbséget dolgoznak. Ennek hátterében a nagyüzemek méretelőnyét és az eltérő növényvédőszer-használati feltételeket is megjelölték. A szövetség szerint a verseny a feldolgozóiparra is kiterjedhet. Az ukrán kukorica nagyobb arányú helyi feldolgozása erősítheti az ország keményítő- és baromfiiparát, amely később késztermékeivel versenyezhet az uniós vállalatokkal. A szervezet ezért azonos termelési követelményeket, hatékony ellenőrzéseket és gyorsan alkalmazható piacvédelmi intézkedéseket követel.

Magyar szempontból a két fejlemény közös kockázata az értékesítési lehetőségek szűkülése. Amennyiben több ukrán búza jut az uniós piacokra, az ott a magyar exporttal is versenyezhet, vagyis a hagyományos piacainkról szorulhatunk ki, még akkor is, ha közvetlen magyarországi behozatal nem történik. A kukoricánál pedig a tartós költségkülönbség a termelők mellett az alapanyagot felvásárló feldolgozók helyzetét is befolyásolhatja.

Korábban megírtuk, hogy a fekete-tengeri kereskedelemben már nem az ár vagy a minőség, hanem a szállítás teljesíthetősége vált a legfontosabb tényezővé. A kikötők bizonytalan működése az Európai Unió számára egyszerre jelent importkockázatot és exportlehetőséget: miközben az ukrán gabona nehezebben jut el az uniós feldolgozókhoz, a román és bolgár termés felértékelődhet a világpiacon.