A magyar nyugdíjrendszer nem igazodik a várható élettartamhoz, egy konkrét életkorban, 65 évben határozza meg az általános nyugdíjkorhatárt, a Nők 40 nemi alapon kedvezményes, előbbi nyugdíjba vonulást is lehetővé tesz. Ugyanakkor a nyugdíjszakértő megreformálná a mostani szisztémát.

Farkas András azonban a várható további élettartam figyelembevételével

A NyugdíjGuru alapítója az InfoRádióban úgy fogalmazott, „sajnos sírnivalóan rossz az adat, ugyanis átlagosan 4,4 évvel élünk rövidebb ideig 65 éves korunktól számítva, mint az európai uniós átlag, emiatt olyan típusú nyomás a nyugdíjkorhatáron, hogy azt emelni kellene, mert túl sokáig élünk, sajnálatos módon egyáltalán nincs”.

Azt javasolja, hogy ideiglenesen vissza kéne húzni a nyugdíjkorhatárt 64 évre, azon egyszerű oknál fogva, hogy amikor a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre emelkedett, ez alatt a másfél évtized alatt sokkal kevésbé nőtt a várható élettartam, mint amennyire nőtt a nyugdíjkorhatár, tehát szerinte kvázi „előre futottunk”, s EU-s szinten mi szomorúan hosszú ideig dolgoztatjuk az embereket.

A témában nyáron publikált OECD-országjelentés szerint érdemes áttekintenie a tagállamoknak, hozzá lehet-e automatikusan kötni a 65 éves korban várható további élettartam alakulásához a nyugdíjkorhatárt, hiszen a Covid idején például rövidült a várható élettartam, azóta meg már újra hosszabbodik.

Azzal viszont nem ért egyet, hogy az OECD a Nők 40 korkedvezményes lehetőségét bírálta. Úgy látja, a nők láthatatlan munkája (a gyermekneveléstől az otthoni munkáig) megérdemli a pozitív diszkriminációt. Úgy érvelt ez a női kedvezményes nyugdíjlehetőség 560 milliárd forintba kerül majd 2027-ben, kevesebbe, mint egy havi nyugdíj.

Azt szerinte a hazai nyugdíjrendszer nem bírná el, ha a férfiakra is vonatkozna a 40 éves szolgálati idő utáni nyugdíjba menetel. Bár Farkas a 2011-ben megszüntetett, korhatár előtti típusú nyugdíjak rendszerét modern formában visszahozná: úgy véli, egy férfi is mehessen el három évvel a nyugdíjkorhatára betöltése előtt nyugdíjba, de úgy, hogy tudomásul veszi, ez esetben a nyugdíja összege kisebb lesz, mintha kivárná a nyugdíjkorhatára betöltését.

Kifejtette, jellemzően Európában évente 5-6 százalékos büntetőlevonás, „málusz” terheli a korhatár előtt igénybe vett nyugdíjakat. „Tehát ha egy férfi 62 éves korban elmegy nyugdíjba, akkor az ő nyugdíja 15-18 százalékkal alacsonyabb lehet, mint annak a férfinak, aki kivárta a nyugdíjkorhatárát.

Ezt abszolút be lehetne vezetni Magyarországon is, ezzel össze lenne hangolva a nők kedvezményes nyugdíja, tehát akkor nem Nők 40-ről beszélnénk, hanem egy nemektől függetlenül megállapítható, korhatár előtti nyugdíjról,

ahol a nők korkedvezményét – vagy a nők javára a kedvezményt – úgy ismernénk el, hogy ők például már 60 éves koruktól is igénybe vehetnék ezt a rendszert, és az ő esetükben nem az évek számától függő 5-6 százalékos szorzó terhelné ezt a nyugdíjat, hanem csak 1-2 százalékos szorzó, így mind a biztosításmatematikai egyensúly, mind a nők javára a pozitív diszkrimináció is biztosítható lenne.”

Direktben a Nők 40-et rávetíteni a Férfiak 40 koncepciójára nem járhat út – szögezte le a szakértő.

Korábban az Economx Karácsony Mihály nyugdíjszakértővel járta körül, mennyiben megfelelő a minimális nyugdíj 120 ezer forintra megemelni tervezett összegét, s hogyan módosítaná a szabályozást annak érdekében, hogy az a havi megélhetési minimumhoz igazodjon.