„Elvesztettem a fonalat” – ezzel a mondattal kezdte Facebook-bejegyzését Schmidt Mária.

Mint írja, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szeptember 15-én, kedden jelentette be, hogy felmenti őt, és ideiglenesen bezárja a Terror Háza Múzeumot, amíg „a kiállítás tartalmi átvilágítása le nem zárul, a jogok nem tisztázódnak”, és csak akkor lesz újra látogatható, ha kialakulnak a végleges szakmai, gazdasági és működtetési keretek.

Egy nappal később azonban – a bejegyzés szerint a felháborodást látva – a miniszter már arról beszélt, hogy jövő kedden újranyitja az intézményt, amely egy hétig ingyenesen lesz látogatható, miközben megkezdődik a kiállítás felülvizsgálata.

Schmidt Mária arra emlékeztetett, hogy a jövőre 25 éves múzeum az elsők között tett egyenlőségjelet a nácizmus és a kommunizmus közé a posztszovjet térségben – nem véletlenül fogadja a belépőt két azonos méretű gránittömb, egy vörös és egy fekete, előbbi a kommunista, utóbbi a nyilas terror áldozatainak emlékére.

A történész szerint a miniszter téved, ha azt gondolja, hogy a szakmára hivatkozva kibújhat az emlékezetpolitika egyik jelentős kérdésének megválaszolása alól. Mint írja, történészek és nagy tudású emberek is vitatkoznak ilyen kérdéseken, és „aki szerint létezik ilyen kérdésekben értéksemleges szakmai konszenzus, az mindig az éppen aktuálisan hatalomban lévő fősodorral ért egyet”. Hozzátette, hogy a múzeumi tárlatokat kurátorok hozzák létre, és valószínűleg nem volt még olyan kiállítás a világtörténelemben, amelyet ne ért volna szakmai kritika.

Ráadásul miniszter úr, gondolom, tudja, hogy a múzeumi tárlatokat kurátorok hozzák létre. Valószínűleg a világtörténelemben nem volt még olyan múzeumi kiállítás, amelyet ne övezett volna szakmai kritika. Amennyiben nem fogja felülvizsgálni az összes magyar közgyűjtemény jelenleg is megtekinthető állandó kiállításait, ismét azzal a gyanúval kell, hogy éljek, hogy ismert ellenzéki politikai szimpátiám miatt tesz így egyedül a Terror Háza Múzeum esetében. Ez a kiállítás vagy így elfogadható Önnek, ebben az esetben hagyja békén, vagy nem ért egyet fő állításaival

– fogalmazott.

A tervezett átvilágítást végző „független szakértőkről” azt írta:

„Most szólok, ilyenek nincsenek, hiszen mindenkinek van világnézete, értékválasztása, politikai-közéleti preferenciái.”

A bejegyzésben azt is megkérdezte a minisztertől és Nagy Ervin kulturális államtitkártól, jártak-e már egyáltalán a Terror Háza Múzeumban, és látták-e a kiállítást – ha eddig nem tették meg, most „zavartalanul jöhetnek, nem kell kivárniuk a bejutásra várók hosszú sorát”.

Bejegyzését azzal zárta, hogy az emlékezetpolitikáért felelős miniszternek egyetlen lelkiismeret-vizsgán kell megfelelnie, amelynek két tárgya van, a nácizmus és a kommunizmus – aki ezekből megbukik, szerinte „egyszer és mindenkorra erkölcsi szavazati jog nélkül marad”. Danilo Kis szerb író 1984-es mondatát idézve – „Ha valaki azt mondja, hogy Kolima más volt, mint Auschwitz, azt küldd el a fenébe!” – azt üzente a miniszternek, hogy félrebeszélés helyett ebben kell állást foglalnia.

(Borítókép: Schmidt Mária 2022. május 5-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)