– A klub neveltjeként még mindig más érzés a Ferencváros ellen játszani?     
– Igen, de miután már negyedszer léphetek pályára a Fradi ellen az NB I-ben a vasárnapi bajnokin, ez az érzelmi töltet egyre gyengébb – mondta lapunknak Manner Balázs, a Nyíregyháza 21 éves szélsője, aki tavaly nyáron került a Szparihoz a fővárosi klubtól. – Az életem nagy részét a Népligetben töltöttem: 14 évet játszottam a Fradiban, ott nőttem fel, hatéves koromban csatlakoztam a klubhoz, sokat köszönhetek neki, de a Soroksárnak is, amelynél egy évet játszottam kölcsönben. Az előző idényben a Fradi elleni mindhárom bajnokinkon pályára léptem a Nyíregyházában: először tavaly augusztusban idehaza, az volt az egyik legkülönlegesebb, hiszen mégiscsak először álltam szemben nevelőklubom játékosaival, másodszor pedig novemberben, amikor ellenfélként léptem pályára az Üllői úton – ráadásul gólt is lőttem.

– Tartja még valakivel a kapcsolatot a Ferencvárosnál?
– Igen, több játékossal, a legjobb viszonyban Bagi Ádámmal vagyok, vele a kollégiumban együtt laktunk annak idején. De jól ismerem például Lakatos Csongort, Nagy Olivért és Varga Zétényt is, az idősebb korosztályból ugyancsak beszélgetek néhány labdarúgóval, de velük nem annyira erős a kapocs.

– Vasárnapi ellenfelük csütörtökön még a Celtic otthonában lép pályára az első Európa-liga-alapszakaszmeccsén. Ez a Nyíregyháza malmára hajthatja a vizet?     
– Talán nem lesznek annyira frissek a játékosok, de ezzel nem szabad foglalkoznunk, különben is erős a zöld-fehérek kerete. Hogy nem ez lesz a döntő faktor, az egészen biztos. Felszabadultan kell futballoznunk, ellenfelünknek több a vesztenivalója, hiszen a bajnoki címért zajló küzdelemben nem maradhat le az első helyezettől. Persze nekünk is fontos, hogy nyerjünk, az eddig szerzett hét ponttal nem lehetünk elégedettek.

– Szinte biztosan telt ház előtt lépnek pályára – mennyit számít a játékosnak, hogy nem ezerötszáz, hanem több mint hétezer drukker biztatja a lelátóról?
– Rengeteget. Nyíregyházán szinte mindig csaknem telt ház van, rendre nagyszerű a hangulat, szurkolóink nemcsak idehaza vannak jelen, hanem idegenbe is elkísérnek minket, pedig az ellenfelek többsége távol van a városunktól… A zsúfolt lelátók, a sok ember még több erőt és motivációt ad, remélem, örömet szerzünk a nyíségieknek.

– Ráadásul a kispadra visszatérhet az eltiltását letöltő vezetőedző, Bódog Tamás.     
– A puszta jelenlétéből is meríthetünk erőt. Olyan jellem, akire odafigyel az ember, ráadásul folyamatosan adja az instrukciókat, tanácsokkal látja el a játékosokat. Örülök, hogy visszatér.

– Ön mikor tér vissza a kezdőcsapatba?
– Remélem, már vasárnap. Az utóbbi két bajnokin csereként kaptam lehetőséget, igyekeztem bizonyítani. Sokkal többre számítottam magamtól. Igaz, kisebb sérüléssel is bajlódtam, s két fordulóról lemaradtam, ettől függetlenül nem vagyok elégedett, sőt! Keményen dolgozom, mert tudom, a helyzetem előbb-utóbb változik, átbillen, s akkor lényegesen jobb teljesítményt kell nyújtanom a tétmeccseken. Többet várok el magamtól. Ha jobban megy a játék, végre jönnek a gólok és a gólpasszok is a bajnokságban, s a csapat is elindulhat felfelé. Csak a tizedik helyen állunk – igaz, pontszámban kevés a lemaradásunk a középmezőnyhöz képest –, ráadásul a nyolc szerzett gól nagyon kevés, ezen változtatnunk kell. Ha ezen a téren fejlődünk, szép időszak vár ránk – jó lenne, ha már vasárnap elkezdenénk a felzárkózást.