Június elején egy hétoldalas levélben indokolta meg lemondását Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésznek. A levélben, amely most Fürcht ügyvédjén keresztül eljutott a 444-hez, Fürcht súlyos állításokat fogalmaz meg – többek között azt, hogy mind az aranykonvoj-ügyben, mind a Gundalf-ügyben őt megkerülve, informális nyomásgyakorlással érte el a Legfőbb Ügyészség, hogy ne nyomozzanak a magyar titkosszolgálat után.

„Az Európai Unióban jogállami követelmény, hogy a titkosszolgálatok nem befolyásolhatják az igazságszolgáltatást titkosszolgálati eszközökkel.

Többször jeleztem Legfőbb Ügyész Úrnak, hogy az utóbbi időben olyan, a Legfőbb Ügyészség és az Alkotmányvédelmi Hivatal közötti viszonyt észleltem, amely nem fér össze szakmai meggyőződésemmel, és egyedi ügyekben károsan befolyásolja a tisztességes eljárás és az anyagi igazság felderítésére törekvés követelményét”

– idézi a 444 Fürcht levelét, mai ezután az aranykonvojügyre tért át.

Lemondási nyilatkozata szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal megtévesztette a Legfőbb Ügyészséget, olyan bűnügyet „kreált”, amellyel elérte, hogy „a Legfőbb Ügyészség kijelölje a NAV-ot egy pénzmosás miatti nyomozásra, amelyre egyébként annak nincsen hatásköre”. Fürcht a levélben azt is állítja, hogy mindezt „több hete” jelezte a legfőbb ügyésznek. Az üggyel kapcsolatban a Telexen írtuk meg először, hogy Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán „aranykonvojra”, de még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. A NAV egyébként augusztusban bűncselekmény hiányában megszüntette a pénzmosás miatti nyomozását az ügyben.

Fürcht a Gundalf-ügyről is hosszan írt lemondásakor. Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni főosztályának nyomozója arccal-névvel mondta el a Direkt36-nak március végén, hogyan zajlott a titkosszolgálati nyomásra indult házkutatás a Tisza Párthoz köthető informatikusoknál, Gundalfnál és Buddhánál. Ellenük gyermekpornográfia gyanújával indult nyomozás, a későbbi beszámolók szerint azonban a lefoglalt eszközökön nem találtak ilyen tartalmat.

„Szabó Bence r. szds. feljelentés megtétele helyett sajtónyilvánosság elé tárta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal »kreált« ügyben kényszerítette rá a Nemzeti Nyomozó Irodát arra, hogy nyomozás keretében végezzen kényszerintézkedést, és az annak eredményeképpen lefoglalt adathordozókat juttassa el a nemzetbiztonsági szolgálathoz. Utólag úgy látom, hogy Szabó Bence r. szds-nak igaza volt abban, hogy nem az ügyészségen tett feljelentést.”

Fürcht szerint amikor a Gundalf-ügyben az Alkotmányvédelmi Hivatal által közzétett videón az AH munkatársa arról beszél a fiatal tiszás informatikusnak, hogy ha együttműködik vele, akkor neki nincsen feljelentési kötelezettsége, az „pont az a beszervezési magatartás, amely a rendszerváltozás előtt a III/III-as ügyosztályra volt jellemző, és teljesen jogellenes”.

Fürcht Pál egyébként az elmúlt négy év fontos, botrányos ügyeiben szinte kivétel nélkül nyomozott. Az általa 2022 óta vezetett KNYF vitte többek között az MNB-alapítványok ügyét, a zuglói parkolási maffia ügyét és a Schadl-Völner-ügyet is. Ahogy a 444 is kiemeli, Fürcht levele egyoldalú olvasata a történteknek, igazságot tenni az ügyben csak egy független, átfogó vizsgálat tudna.

A lap megkereste a Legfőbb Ügyészséget is Fürcht levelével kapcsolatban. Azt írták, szakmai álláspontjukkal kapcsolatban továbbra is a júniusi közleményüket tartják irányadónak. „Ahogy már ismételten jeleztük, az ún. aranykonvoj-ügy kapcsán a legfőbb ügyész többször kinyilvánította és írásos utasításba is adta, hogy a nyomozó ügyészségnek az ügy minden szálát ki kell vizsgálnia, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint. Ugyanez az elkötelezett szándék vezeti az ügyészséget a másik Ön által említett ügy tisztázása érdekében” – írták válaszukban, hozzátéve, hogy egyelőre mindkét ügyben folyik a nyomozás, ezért további információt nem tudnak megosztani velük kapcsolatban.

Fürcht nem sokkal az új kormány megalakulása után, június 8-án nyújtotta be lemondását. Az ügyészség akkori közleményében azt írta, Fürcht az ukrán pénzszállítók ügyében közte és a KNYF nyomozásának felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztálya közötti szakmai nézetkülönbségekkel indokolta. Fürcht lemondása után alacsonyabb beosztásban, egyszerű ügyészként folytathatta a munkát a Legfőbb Ügyészségen. Az akkori legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint a konfliktus megoldásaként „a Legfőbb Ügyészség másik szakmai szervezeti egységét jelölte ki a nyomozás további felügyeletére”.

A 444 azt írja, Fürchttel szemben szeptember 9-én fegyelmi eljárást indított a Legfőbb Ügyészség. Kétféle fegyelmi vétséggel is gyanúsítják: egyrészt, hogy megszegte hivatali kötelességét, másrészt, hogy magatartásával sértette vagy veszélyeztette az ügyészi hivatás tekintélyét. Az eljárás alapját az adja, hogy Fürcht még a lemondása előtt több levelet és két belső iratot is elküldött főügyész társainak az aranykonvoj-ügyről, amelyeket a Legfőbb Ügyészség szerint a címzettek nem láthattak volna. Fürcht szerint azonban éppen a szervezet integritását és a hivatás tekintélyét védte, amikor beszámolt kollégáinak arról, milyen visszásságokat tapasztalt.

A 444 teljes cikkét előfizetésért cserébe itt tudja elolvasni.