vg Gazdaság

Bencsik János sem kapott egyértelmű ígéretet a Pénzügyminisztériumtól: több mint százezer nyugdíjas járhat pórul

Szerző: vg 2 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás


Bencsik János sem kapott egyértelmű ígéretet a Pénzügyminisztériumtól: több mint százezer nyugdíjas járhat pórul

Boda Nikoletta megfogalmazása erősen emlékeztet Kármán András pénzügyminiszter augusztus végi nyilatkozatára.


Újra megszólalt a pénzügyi kormányzat a 13. és a 14. havi nyugdíj jövőjéről. Boda Nikoletta parlamenti államtitkár, a pénzügyminiszter helyettese Bencsik János fideszes országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére válaszolt, egyértelmű ígéretet azonban ezúttal sem tett arra, hogy a 13. és 14. havi nyugdíj változatlan formában marad meg – hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

An,Elderly,Man,Studies,An,Electricity,Bill.,Pension.,Electricity,Costs, nyugdíj
Továbbra sem ad egyértelmű választ a Pénzügyminisztérium arra, mik a tervei a 13. és 14. havi nyugdíjjal. / Fotó: TANYARICO / Shutterstock

A rászorultsági elv a nyugdíjaknál is megjelenhet

Boda Nikoletta a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnökének kérdésére reagálva úgy fogalmazott: „semmilyen olyan kormánydöntés nem született, így a 13. és a 14. havi nyugdíjak esetében sem, ami nehezebb anyagi helyzetbe hozná a magyar embereket”. Az államtitkár hozzátette, hogy a választási vállalásaikat lépésről lépésre teljesítik. A fogadkozást némileg gyengíti, hogy a Pénzügyminisztérium korábban már 24 milliárd forint pluszpénz kifizetését az időseknek már megakadályozta.

A kételyeket tovább erősíti, hogy Boda Nikoletta megfogalmazása erősen emlékeztet Kármán András pénzügyminiszter augusztus végi nyilatkozatára. 

A tárcavezető a Kossuth Rádióban beszélt arról, hogy a kormány szociálpolitikai intézkedéseiben fontos szerepet szán a rászorultsági elvnek.

Az interjúban konkrétan felmerült, hogy ugyanakkora arányú 14. havi juttatást kapjon-e az, akinek havi 500 ezer forint fölötti nyugdíja van, mint az, akinek körülbelül 120 ezer forint jár. Kármán erre úgy válaszolt: „nincsenek ezekről még kormánydöntések, tehát találgatás lenne a részemről bármit ezzel kapcsolatban.” 

A pénzügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Tisza programjának több fontos eleme rászorultsági alapon osztaná el a támogatásokat. Boda mostani válasza sem tisztázza, hogy a 13. és a 14. havi nyugdíj jelenlegi számítási módja változatlan marad-e. 

Az iskolakezdési támogatást is kevesebben kapták meg – itt is a rászorultsági elvre hivatkozott a Tisza

A rászorultsági szempont több kormányzati intézkedésben is szerepet kapott, így arra hivatkozva a kabinet az iskolakezdési támogatásnál a korábban emlegetettnél szűkebb jogosulti kört határozott meg. Az üzemanyagoknál szintén célzott támogatás mellett döntött: a korábbi védett ár helyett az év végéig havi ötezer forintos támogatás jár a feltételeknek megfelelő, legfeljebb 150 lóerős dízelautók tulajdonosainak.

A nyugdíjak esetében azonban egyelőre nincs döntés hasonló korlátozásról; Kármán nyilatkozata alapján annyi állapítható meg, hogy a kormány nem zárta le a vitát a 13. és a 14. havi juttatás számításáról.

A Központi Statisztikai Hivatal adatsora az öregségi nyugdíjasok mellett az életkoron alapuló ellátásban és a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülőket is tartalmazza. Ebbe a három csoportba összesen mintegy 2,3 millió ember tartozik.

  • Közülük az év elején 242 ezren kaptak havi 120 ezer forintnál kevesebbet. 
  • Több mint 1,2 millió ember ellátása 120 és 260 ezer forint közé esett.
  • Havi 500 ezer forintot vagy annál többet mintegy 110 ezer ember kapott. 
  • Közülük körülbelül 23 ezer ember ellátása érte el vagy haladta meg a 700 ezer forintot.

Ez azt jelenti, hogy ha egy későbbi kormánydöntés például havi 500 ezer forintnál húzná meg a teljes összegű pluszjuttatás felső határát, mintegy 110 ezer ember lehetne érintett.

Gyengülhet az aktív munkavállalók nyugdíjrendszerbe vetett bizalma

A 13. és a 14. havi nyugdíj differenciálása azért is jelentene lényeges változást, mert felvetné, hogy a biztosítási elv alapján megállapított nyugdíjhoz kapcsolódó pluszjuttatásoknál milyen szerepet kaphat a rászorultság.

Lentner Csaba közgazdász korábban arról beszélt, hogy a magasabb nyugdíjúaknál alkalmazott felső korlát szerinte igazságtalan lenne és morális kockázatot hordozna. 

Egy ilyen változtatás gyengíthetné az aktív munkavállalók nyugdíjrendszerbe és az adófizetés megtérülésébe vetett bizalmát  – emelte ki.

Hasonló problémára hívta fel a figyelmet Honyek Péter, a PwC Magyarország igazgatója is. 

A 13. és a 14. havi juttatás kizárólag kisebb nyugdíjakra történő koncentrálása mérsékelné ugyan a költségvetési kiadásokat, ám megváltoztatná a nyugdíjrendszer eddigi logikáját

– közölte.

Ezzel szemben Bokros Lajos, a Horn-kormány volt pénzügyminisztere az Élet és Irodalomban közölt írásában a 13. havi nyugdíj és a 14. havi juttatás első heti részének megszüntetése mellett érvelt.

A 14. havi nyugdíjat 2026-ban vezették be fokozatos rendszerben: az első kifizetés a havi ellátás negyedének megfelelő összeg volt. Az Orbán-kormány által elfogadott még érvényben lévő szabályozás alapján a következő lépcső 2027-ben félhavi juttatás lenne.

ad

További tartalom Önnek