Csomagküldős rémsztorijuk sokaknak van, de András esete a Magyar Posta Logisztikával még ezek között is durva, írtuk szeptember eleji cikkünkben. Olvasónk története a csomagvárás kellemetlenségeinek minden elemét egyesítette: fürdőszoba-felújítás miatt egész nap otthon volt, a kapujánál kamerák vannak, a Magyar Posta Logisztika azonban hiába ígért rendre az aznapi szállítást, többször egymás után azt jelezte vissza, hogy a csomagkézbesítés sikertelen volt. A Magyar Posta megkeresésünkre azt írta, a kézbesítést képviseletükben eljáró alvállalkozó végezte, a futár valóban több alkalommal is úgy rögzítette a rendszerben a kézbesítési kísérletet, hogy sem személyesen, sem telefonon nem próbálta keresni a címzettet. A posta elismerte a hibát, mint írták, az ilyen mulasztás elfogadhatatlan és komoly reputációs kockázatot jelent nekik.

Az MPL okozta bosszúságok azonban, mint kiderült, messze nem csak Andrást érintik mostanában: szeptember eleje óta több, kisebb-nagyobb webshopot működtető olvasónk is jelezte, hogy fennakadásokat tapasztal a posta szállításainál vagy feladásainál. Ezért megkerestük a Magyar Postát azzal kapcsolatban, hogy továbbra is jellemzők-e a torlódások, késések. A posta sajtóosztálya elismerte, hogy még fennállnak a problémák, de azt ígérték, mindent megtesznek, hogy visszatérjenek a normális üzletmenethez.

A webshoposok kivárnak

A „káosz” sem elég kifejező szó, írta szeptember elején egy két webshoppal rendelkező magyar gyártó egyik dolgozója. Állítása szerint addigra 84 csomagjuk „keringett az univerzumban” hetek óta, végül úgy döntöttek, hogy átmenetileg letiltják az MPL-t a partnereik közül, amíg nem rendeződnek a korábbi késlekedések. „Rohadt egy helyzet ez, mert nem írhatom vissza a kedves vásárlónak, hogy mit csináljak, javítsam meg?!”

​​Egy másik, a régió nyolc országában webshopot működtető vállalkozó (nevezzük Ferencnek) azt mondta, a hazai piacon nagyon régóta dolgozik az MPL-lel. Néhány éve még sok problémát tapasztalt velük, utána viszont sokáig elégedett volt: „99 százalékos kézbesítési arány, havonta mindössze egy-két-három csomag jött vissza, a vásárlóim is nagyon ritkán panaszkodtak rájuk.” Körülbelül egy hónapja, a posta logisztikai központjának költözése óta már ő is érzékeli a fennakadásokat, úgy érzékelte, az MPL nem adott megfelelő tájékoztatást a partnereinek a változásokról. Szerinte is óriási káosz alakult ki, a vásárlói jelezték, hogy ami máskor egy-két nap alatt kiér, egy hét alatt sem érkezik meg. A másik webshopos olvasónkhoz hasonlóan Ferenc is átmenetileg kivette a postát mint szállítási opciót a magyarországi webshopjában, egyelőre kivár addig, amíg rendeződnek a fennakadások.

Kerestük a Magyar Postát azzal kapcsolatban, hogy továbbra is jellemzők-e fennakadások. Mint írták, a központi csomagfeldolgozás több ütemben új, automatizált logisztikai hubba költözik, az új csomagfeldolgozó rendszer bevezetésekor pedig fennakadások léptek fel, ami miatt átmenetileg nő a kézbesítési idő bizonyos küldemények esetében. A posta szerint a csomagok feldolgozása folyamatos, de a kézbesítés során átmeneti torlódások és késések továbbra is előfordulhatnak.

Rákérdeztünk arra is, hogy növekedett-e a sikertelen kézbesítések aránya, a posta szerint az elmúlt három hónapban nem volt „jelentős változás” sem a sikertelen kézbesítések, sem az egyéb kézbesítési akadály miatt visszaküldött csomagok arányában.

A posta szerint a honlapjukon és a posta alkalmazásban nyomon követhető a küldemények útja, sikertelen kézbesítés esetén „mindkét kísérlet ténye látható”. „A kézbesítési idő megnövekedéséről üzleti ügyfeleinket levélben, illetve kapcsolattartóikon keresztül értesítettük, lakossági ügyfeleinket pedig weboldalunkon és közösségimédia-felületeinken tájékoztattuk.” Azt is közölték, hogy a sikertelen kézbesítésekre vonatkozó bejelentéseket kivizsgálják, és a vizsgálat eredményéről a bejelentőt írásban tájékoztatják a megfelelő határidőn belül, összetettebb ügyekben helyszíni ellenőrzést is végeznek. Érdeklődtünk arról is, hogy az elmúlt hetekben megnőtt-e az üzleti partnereiktől érkező panaszok száma, illetve érzékelték-e, hogy az ügyfelek kikapcsolták az MPL-t mint kiszállítási opciót a webshopjaikban, de ezekre nem kaptunk választ.

A Magyar Posta azt ígéri, mindent megtesznek, hogy a logisztikai folyamatok „a lehető leghamarabb visszatérjenek a normál üzletmenethez”. „Érintett ügyfeleink türelmét köszönjük, az okozott kellemetlenségekért pedig elnézést kérünk!”

Egy webshop nem tud így dolgozni

A régiós országokban online áruházakat üzemeltető Ferenc szerint a webshoposokat érintő kiszállítási problémák jóval túlmutatnak azon, hogy átmenetileg rosszabbul teljesít az MPL, amelyet ő általánosságban még a megbízhatóbbak közé sorolt. „Ha panaszkodunk a fennakadásokra, a legtöbb futárcégtől minden környező országban az jön vissza, hogy ha nem tetszik a helyzet, nem muszáj szállítaniuk nekünk, nekik holnap is tele lesz az autójuk. Az az érzése az embernek, hogy inkább képesek havi több tízezer csomagról lemondani, mint hogy normálisan dolgozzanak.”

A korábbi cikkünkben szereplő András történetére reagálva azt mondta, külföldön is tömegével fordul elő, hogy a megrendelő értesítőt kap sikertelen kézbesítésről, miközben egész nap otthon volt – a régió összes országában volt ezzel kapcsolatos tapasztalata, mindegyik velük dolgozó céggel. „A legnagyobb probléma ezzel az, hogy óriási károkat okoznak a webshopoknak, mert felelősséget végül senki sem vállal. A csomag kiszállítását kiszámlázzák nekünk, ha ott járt a futár, ha nem. Hiába mondjuk, hogy ha nem tudják bizonyítani, hogy a futár megkísérelte az átadást, akkor nem fogjuk kifizetni, mert akkor a futárcég azt mondja, jó, akkor holnaptól neked nem szállítok. Egy webshop viszont nem tud így dolgozni.”

Tapasztalata szerint a visszáruknak legalább a fele „kamu”, azaz azért kapnak vissza csomagokat, mert a futár valójában ki se ment a címre. Ferenc szerint a nagyobb webshopok se nagyon figyelnek a visszárukra. „Én arra biztatnék mindenkit, hogy kezdjen el foglalkozni a visszáruk arányával, kérdezzenek rá a futárcégeknél, hogy mi történt valójában, seggre fognak ülni, hogy milyen magyarázatokat fognak kapni.”

Havonta ő kétezer-háromezer csomagot küld, ebből szerinte 70-80 csomag az, ami „gyanúsan visszárus”, például többféle indokot is kapnak arra, hogy miért nem sikerült a kiszállítás. Ha tényleg 70-80 csomagot kapnak vissza a futárcégek hibájából, az havonta körülbelül félmillió forint kárt jelent, ha az elmaradt profitot is beleszámolja, akkor már inkább 600-700 ezer forintot. „Ez éves szinten több mint 7 millió forint, átlagos bérrel számolva egyévnyi fizetés.”

Ferenc szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha uniós szabályozás lenne a nyomkövetés menetére, aki ezeket nem tartja be, az nem szállíthat.