GazdaságSzerző: vg 3 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Önmagában nem meglepő, hogy egy választási évben nincs jó helyzetben az építőipar, még akkor sem, ha nincs kormányváltás – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Önmagában nem meglepő, hogy egy választási évben nincs jó helyzetben az építőipar, még akkor sem, ha nincs kormányváltás – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Most azonban ennél jóval nagyobb fordulat történt az államigazgatásban, ami az ágazatra is hatással van.
A kérdés inkább csak az, hogy az állami beruházások mikor indulnak vagy nem indulnak újra, azaz hány hónapig tart az alacsony rendelési volumen
– fogalmazott a szakértő. Szerinte az építőipar jelentős mértékben függ az állami megrendelésektől, így ezek visszaesése szükségszerűen megjelenik az ágazat teljesítményében.
A júliusi építőipari adatok jelentős visszaesést mutatnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint júliusban az építőipari termelés volumene 12,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, júniushoz képest pedig 4,6 százalékkal csökkent. Az épületek építése 10,7, az egyéb építményeké 14 százalékkal esett vissza.
A jövő szempontjából sem túl biztatóak a számok: a megkötött új szerződések volumene 24,8 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Ez ráadásul a júniusi 41,9 százalékos zuhanást követte.
A júliusi visszaesés mögött ugyanakkor nem kizárólag az állami beruházások lassulása áll. Regős Gábor szerint ezt jól mutatja, hogy miközben az út- és vasútépítések teljesítménye 26,2 százalékkal esett vissza, az épületek építésénél is jelentős csökkenést mértek.
Utóbbiban már fontos szerepet játszik a vállalatok alacsony beruházási aktivitása. A szakértő szerint ezt egyszerre magyarázza
Az év hátralévő részében a közgazdász nem számít gyors fordulatra. Úgy látja, talán az év vége felé érkezhetnek kedvezőbb adatok, jelenleg azonban még inkább beruházások leállításáról szólnak a hírek, miközben az új projektek jellemzően csak terv szintjén léteznek.
A vállalati oldalon szintén az látható, hogy nagyobb beruházások futnak ki anélkül, hogy rögtön újak indulnának a helyükön.
A problémára egy nappal korábban Koji László is figyelmeztetett. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke szerint 10–15 éve nem volt olyan súlyos helyzetben az ágazat, mint jelenleg. Az állami megrendelések értéke az előző év első felében még 1710 milliárd forint volt, idén az első hat hónapban azonban már csak 650 milliárd forint. Az ÉVOSZ elnöke szerint különösen a közepes és nagy értékű munkák hiányoznak a piacról.
A Tisza-kormány hivatalba lépése óta több korábban tervezett vagy folyamatban lévő állami beruházást felülvizsgált vagy leállított. Ennek egyik legfrissebb példája
a Budai Várpalota történelmi rekonstrukciója: a kivitelezőnek szeptember végéig át kell adnia az építési területet.
A kormány június végén rendelte el a Nemzeti Hauszmann Program és a Budavári Palotanegyed fejlesztéseinek teljes körű felülvizsgálatát. Regős Gábor szerint az állam megrendelőként minden kormány alatt meghatározó szerepet játszik az építőiparban. Arra is volt már példa az elmúlt években, hogy költségvetési okokból beruházásokat töröltek vagy halasztottak el.
A mostani visszafogás hatása szerinte már megjelent az adatokban, amit többek között az út- és vasútépítések júliusi teljesítménye mutat.
A hatás a következő hónapokban is érződhet, egészen addig, amíg el nem indulnak az új kormány által tervezett beruházások, illetve ki nem választják azokat az új beszállítókat, amelyek a munkákat elvégzik.
Regős Gábor három olyan tényezőt emelt ki, amely ismét növekedési pályára állíthatná az ágazatot. Az egyik az uniós források megérkezése, amelyek vállalati beruházásokban és például az állami bérlakásprogramban is megjelenhetnek.
A második az állami beruházások újraindítása, a harmadik pedig a külső gazdasági környezet javulása. Utóbbihoz Regős az iráni helyzet rendeződését és az energiaárak csökkenését is hozzásorolta. A közgazdász szerint így van esély arra, hogy
2026 végén vagy 2027 első felében már pozitív irányba mozduljon az építőipar teljesítménye.
A fordulat időzítése azonban részben külső tényezőktől, részben attól függ majd, hogy az állam milyen gyorsan indítja újra beruházásait.
Napi