Orbán Viktor hosszúra nyújtott nyaralása után visszatért, előbb Kötcsén tartott előadást, majd rögtön másnap a Bayer show-ban adott interjút. Utóbbi szereplésével rögtön kiverte a biztosítékot, amikor az interjú egy részén az újonnan felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról (NVVH) beszélt, hogy mindenki, aki részt vesz az intézményi munkában, nyilvánosságra hozzák a nevüket és majd felelősségre is vonják, amikor reményei szerint ismét a Fidesz lesz hatalmon.

Azt nagyon világosan meg kell mondani a jobboldalnak, hogy aki ebben az ÁVH-ban – és mindegy ki a vezetője, az egy mellékkérdés –, ebben az ÁVH-ban munkát vállal, döntéseket hoz, eljárásokban vesz részt, mikor helyreállítjuk a jogállamot, nem tudja elkerülni a felelősségre vonást. Pénzügyi és jogi felelősségre vonást. Ezt most előre higgadtan, nyugodtan, tiszta lapokkal játszva meg kell mondani. Ezért nyomon fogjuk őket követni. Minden egyes embernek a nevét, aki ott munkát vállal, nyilvánosságra hozzuk, kicsoda, ki fia borja, mit csinál ott, milyen eljárásokban vett részt, milyen jogállamiságon kívüli eljárásoknak volt szereplője. Ezeket mind nyilvánosságra fogjuk hozni

– így hangoztak Orbán szavai szó szerint, ami után hatalmas vihar kerekedett, sokan már a bilincset is látták a kezén.

Másnap, napirend előtti felszólalásában Magyar Péter arról beszélt, hogy Orbán Viktor mondatai kimerítik a hivatalos személy elleni erőszak tényállását, ami egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az NVVH elnöke is megszólalt: Unger Anna kijelentette, „ha konkrét megfélemlítés vagy fenyegetés érkezik bárki részéről, meg fogják tenni a szükséges jogi intézkedéseket ”. Majd érkezett Fekete-Győr András, aki feljelentette Orbán Viktort hivatalos személy elleni erőszak előkészülete és felbujtás gyanúja miatt, az ügy pedig kedden már a nyomozó főügyészség asztalán volt.

Mit mond az ügyvéd?

Hogy a Tisza szavazói és a kormányt támogatók rács mögött szeretnék már látni a Fidesz elnökét, az nem újdonság, ezért abban sincs meglepetés, hogy már Orbán Viktor kijelentése után reménykedni kezdtek, hogy a volt miniszterelnök tulajdonképpen saját magát hozta nehéz helyzetbe az interjúban mondottakkal. Mivel a Facebook-kommentek jelenleg még nem relevánsak semmilyen hivatalos nyomozati és jogi munkában, megkerestünk egy szakjogászt, hogy megtudjuk, kell-e valóban aggódnia a Fidesz elnökének. Szabó Zsolt Tibor ügyvéd, a Szabó és Szalai Ügyvédi Iroda tagja, az ELTE megbízott egyetemi oktatója szerint

Röviden tehát nem kell aggódnia, de a szakjogász segítségével kibontjuk jobban, hogy miért nem. Először is azt kell megvizsgálni, hogy az NVVH jelenlegi és jövőbeni munkatársai hivatalos személynek minősülnek-e. A Btk. értelmező rendelkezése szerint hivatalos személynek minősül – többek között – a központi államigazgatási szervnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervrendeltetésszerű működéséhez tartozik. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt különleges jogállású szervnek minősíti, a Hivatalról szóló 2026. évi XXXIV. törvény pedig kimondja, hogy a Hivatal fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv.

Kijelenthető tehát, hogy a Hivatalnál a jövőben szolgálatot teljesítő személy hivatalos személynek fog minősülni

– állapította meg Szabó Zsolt Tibor, aki ezután rátért a gyanú szerinti konkrét bűncselekményre, aminek a megvalósulásához három pont közül egynek kell teljesülnie:

1. Ha valaki a hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza.
2. Aki hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszeríti.
3. Aki hivatalos személyt eljárása alatt, illetve eljárása miatt bántalmaz.

Nincsenek munkatársak, nincsenek alanyok

Az ELTE oktatója szerint „erőszak kifejtéséről, valamint bántalmazásról értelemszerűen egyáltalán nem beszélhetünk, így a bűncselekmény harmadik elkövetési magatartása nem diszpozíciószerű”. Hangsúlyozta azt is, hogy az első két eset csak akkor állapítható meg, ha a hivatalos személyt jogszerű eljárásában akadályozzák vagy intézkedésre kényszerítik. Szabó Zsolt Tibor kiemelte még, hogy  a büntetőjogi védelem a hivatalos személyt csak akkor illeti meg, amikor feladatait teljesíti (a feladatai teljesítéséhez szükséges cselekményt fejt ki), de akkor is folyamatosan „eljár”, amikor éppen nem a szorosan vett közhatalmi tevékenységét végzi, hanem egyáltalán munkaideje vagy szolgálati ideje alatt „működik”. Minden más eset kívül esik a büntetőjogon.

Jelenleg a Hivatal még nem rendelkezik érdemi személyi állománnyal, érdemi személyi állományba tartozó hivatalos személy nélkül pedig fogalmilag képtelenség bármiféle (jogszerű) eljárásról beszélni, illetve hivatalos személy nélkül nincs a bűncselekménynek szükségképpeni passzív alanya, állítja az ügyvéd.

A fenyegetés nem más, mint súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen – a passzív alanyban ki kell alakuljon az a meggyőződés, hogy az elkövető a fenyegetést valóra is váltja). Ismerve a budapesti ügyészségek gyakorlatát (például főként zsarolások esetében), Orbán Viktor szavai komoly félelemkeltésre nem voltak alkalmasak, így a bűncselekmény két elkövetési módja, az erőszak és a fenyegetés sem mutatható ki meglátásom szerint

– közölte lapunkkal Szabó Zsolt Tibor, majd a feljelentésben szereplő felbujtásról is beszélt, hogy az megvalósult-e.

Hangsúlyozta, hogy felbujtó csak az lehet, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Büntetőjogi felelősségét csak annak lehet kimondani felbujtásért, akinek a felbujtása eredményes volt, azaz a tettes a bűncselekményt a felbujtás hatására el is követte (de legalább a bűncselekmény elkövetését megkísérelte). „Megjegyzem, hogy csak meghatározott bűncselekmény elkövetésére lehet valakit felbujtani, ráadásul az elkövetésre általánosságban felbujtani bárkit is (azaz nem adott valakit vagy valakiket) minden konkrétumot nélkülözve többnyire szintén nem büntetőjogi kategória” – emelte ki az ELTE oktatója. Alább pedig lássuk, hogyan fogalmaz a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 11. § (1) bekezdése:

Ez alapján a következőt állapította meg a szakjogász: „Mivel meggyőződésem szerint a hivatalos személy elleni erőszak nem diszpozíciószerű (jelenleg még nem beszélhetünk hivatalos személy eljárásáról és passzív alanyról, továbbá egyik elkövetési magatartás [akadályoz, kényszerít, bántalmaz] sem került kifejtésre, valamint egyik elkövetési mód sem valósult meg), így ebből kifolyólag a bűncselekmény előkészülete sem jöhet számításba, továbbá Orbán Viktor citált mondataiból szubjektíve az egyedül számításba jöhető »elkövetésre felhív« elkövetési magatartást sem tudom kiolvasni, megállapítani”.

Jöhet azonban még egy csavar a történetben

Még mielőtt teljesen megnyugodhatna Orbán Viktor (ha egyáltalán feszült volt), Szabó Zsolt Tibor azt is elárulja, hogy egy ügyész egy esetben gondolkozhat másképpen, mint ő. Ha az NVVH elnöke és a már megválasztott egyik elnökhelyettese hivatalos személyként már eljárnak egy konkrét ügyben, nem zárható ki, hogy a nyomozásra hatáskörrel rendelkező ügyészség más jogi álláspontra jut. Az ügyvéd ezen felül felidézett még két kúriai határozatot is, amelyek akár precedensértékűek is lehetnek:

• „A hivatalos személy elleni erőszak akadályoztatással elkövetett, ha az intézkedő rendőrt az elkövető tettlegességre felhívva provokálja és kilátásba helyezi, hogy megkeresi, mert tudja, hol lakik”;
• „Bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhívás nélküli kinyilvánítása is alkalmas lehet bűncselekmény megállapítására”.

„Összefoglalóan kimondható, hogy habár Orbán Viktor cselekménye nem nélkülözte a társadalomra veszélyességet, és rendkívül szerencsétlen mondatok hagyták el a száját, álláspontom szerint bűncselekményt sem tettesként, sem részesként (felbujtó) nem követett el, ideértve a hivatalos személy elleni erőszak előkészületét is, ugyanakkor nem győzöm hangsúlyozni, hogy a cselekmény minősítése egyáltalán nem egyszerű, megosztó lehet a jogi álláspontom” – összegezte a szakjogász, majd felhívta a figyelmet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény egyik pontjára. 

Ha valaki a Hivatal munkatársainak a nevét, illetve az érintettre vonatkozó bármely információt (személyes adat) jogosulatlanul és jelentős érdeksérelmet okozva nyilvánosságra hoz, továbbít, összegyűjt, felhasznál, az elkövethetné a személyes adattal visszaélés vétségét, ugyanakkor az Infotv. 26. § (2) bekezdése kimondja, hogy „közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat-és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja”.

Szabó Zsolt Tibor végezetül elmondta, „az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntettéhez nélkülözhetetlen, hogy az elkövető erőszakos cselekményének közvetlenül Magyarország alkotmányos rendjének megváltoztatására kell irányulnia, azaz más, relevanciával bíró Btk-beli bűncselekmény elkövetése miatt sem fognak tudni gyanúsítást közölni – ez vonatkozik a szabálysértésekre is”.

(Borítókép: Orbán Viktor 2026. március 21-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)