• Takács Erzsébet közel 1000 napja vár térdműtétre, de nincs a központi várólistán
• Az orvosok szerint csak a saját, belső naptáruk számít, nem a hivatalos várólista
• Szakértők szerint törvényi kötelezettség mindenkit a központi várólistára felvezetni

Takács Erzsébet térde egyre nehezebben bírja, az asszony pedig lassan három éve csak arra vár, hogy végre megoperálják. A reménysugár 2024 év elején csillant fel először: megkapta a várva várt időpontot, miszerint idén október 7-én végre műtőasztalra fekhet, és egy csapásra megszűnhetnek a mindennapjait megkeserítő fájdalmai.

Erzsébet azonban most nyár elején megtudta, hogy az orvosa, aki két és fél éve fölvette a várólistára, és az őszi műtétet elvégezte volna, időközben nyugdíjba ment. A hír hallatán az asszony – érthető módon – nagyon ideges lett, és szerette volna ellenőrizni, hogy biztosan jól emlékszik-e az időpontra, és egyáltalán: rendben van-e a helye a központi várólistán. Ám hiába kereste, nem találta a nevét a hivatalos nyilvántartásban. Érhető mód kitört rajta a frász, és megkereste a kórházat. A műtétet végző orvos egyik munkatársától meglepő választ kapott:

– Ó, azzal ne is foglalkozzon, hogy a központi várólistán mi van! Az nem mérvadó, és nem is pontos. Egyedül az számít, ami a műtétet végző orvosok saját naptárában szerepel.

Erzsébetnek egyébként erről beszélt a korábbi, azóta már nyugdíjba ment orvosa is, amikor annak idején megvizsgálta: – Beírtam a naptáramba a műtét időpontját.

Csakhogy a szakorvos távozásával az asszonyban joggal merült fel a kérdés: mi lesz most azzal a bizonyos saját naptárral, illetve – főleg – az ő őszi műtéti időpontjával? Az aggodalmát csak fokozta, amikor arról hallott, hogy Vácott van olyan nyugdíj előtt álló orvos, akinek 200 ember várakozik a naptárában a másik várólistán.

Létezhet-e, hogy a magyar egészségügyben párhuzamos várólisták működnek? Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász szerint ilyennek nem szabadna lennie.

– Törvényi kötelezettség mindenkit felírni a hivatalos központi várólistára – mondta a szakértő. – Már csak azért is, mert ha egy beteg operációját, aki előrébb van a sorban, valamilyen okból – például egy influenza miatt – el kell halasztani, akkor a mögötte lévők közül valaki automatikusan előrébb ugrik a listán. Ha nincsen mindenki hivatalosan felvezetve a rendszerbe, nyilvánvalóan képtelenség korrigálni az időpontokat.

Dózsa Csaba szerint amit a kórházban Erzsébetnek mondhattak, és ami a „naptár” kifejezés mögött állhat, az valószínűleg az úgynevezett műtéti napló. Ilyen naplót minden kórház vezet, ebbe írják bele a műtétek pontos időpontját, napi bontásban. Ennek azonban nem szabadna felülírnia a központi listát.

A hazai várólisták 2019-ig elég szépen javultak. A szürkehályog-műtét például gyakorlatilag már majdnem csak egy egyszerű előjegyzéses operációnak számított, pár hét alatt sorra lehetett kerülni. Ezt a kedvező tendenciát azonban a Covid teljesen felborította. A tervezett, beavatkozásokat hónapokra leállították, a várólisták pedig újra hatalmasra nőttek.

Ezt a lemaradást azóta sem sikerült ledolgozni, aminek a közgazdász szerint több oka is van. Egyrészt a hálapénz kivezetése megszüntette azt az anyagi ösztönzőt, ami miatt az orvosok korábban akár munkaidőn kívül, pluszban is elvégezték az operációkat, ez pedig jelentős kapacitáscsökkenéshez vezetett. Másrészt az a központilag megállapított pénzösszeg, amit a kórházak egy-egy operáció után kapnak, évek óta nem változott. Ezek az állami díjak három-négy év alatt teljesen elinflálódtak, így a kórházak ugyanannyi pénzért műtenek, ami ma már nem fedezi a valós költségeket. Mindeközben az orvosok egy jelentős része elkezdett a magánellátásban is dolgozni, ami komoly létszámhiányt idézett elő az állami szektorban.

Kérdéseinkkel – miszerint valóban létezhet-e hivatalos és azzal párhuzamosan futó, „naptáras” várólista – kerestük az egészségügyi minisztériumot is. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.