• A magyarok online kommunikációját és mémhasználatát vizsgálta egy országos kutatásban a Yettel
• A fiatalok körében kevésbé elvárt az online köszönés, míg az idősebbeknél fontosabb, ami generációs konfliktusokhoz vezethet
• A hangüzenet megosztó: a fiatalabbak ritkábban használják, miközben az idősebbek gyorsabbnak és személyesebbnek tartják
• A mémeket leginkább a 35 év alattiak használják, jellemző a képek és gifek magyarázat nélküli küldése
• Az AI által generált vagy szerkesztett mémek elfogadottak a fiatalabb generációknál, a vizuális kommunikáció náluk identitásformáló eszköz

A Yettel új kutatásából kiderült, miként használják valójában a magyarok a netet, és milyen eltérések mutatkoznak az egyes generációk között. Miközben például egy klasszikus e-mailben szinte elképzelhetetlen a köszönés elhagyása, a chatfelületeken ez már kevésbé elvárt: a kitöltők közel felének van olyan ismerőse, aki online rögtön a lényegre tér. Ez főként a fiatalokra jellemző, ugyanis a 26 év alattiak kétharmada tapasztalja ezt. A jelenséget részben az okozza, hogy a válaszadók 46 százaléka folyamatos beszélgetésben van az ismerőseivel. Ezzel szemben a 45–65 évesek háromnegyedének kifejezetten fontos az üdvözlés, amely így generációs konfliktusokhoz is vezethet.

Dr. Guld Ádám médiakutató – a felmérés eredményeit elemezve – újfajta netes szabályokra világított rá, és azt is elmagyarázta, miként érinti mindez az Alfa generációt, akiknél már egészen más a mesterséges intelligencia szerepe, mint a többi korcsoportnál.

A szakember szerint az illemszabályok mindig az adott kor kommunikációjához idomulnak: „Ahogy korábban természetessé vált, hogy egy telefonhívásra vagy egy e-mailre válaszolunk, úgy ma már a chates kommunikációra is kialakultak szabályok. Érdekes módon a kutatás egy látszólagos ellentmondásra is rávilágított: miközben a fiatalok egyre kevésbé tartják fontosnak, hogy egy online beszélgetést köszönéssel indítsanak, addig a mémekre adott reakciót már elvárják, és az udvariasság részének tekintik."

Emojik, mémek és GIF-ek – nem pusztán vicces tartalmak

Az online kommunikáció alapját továbbra is a szöveges üzenetek és a fotók adják, de az emojik, linkek és videók is a többség napi rutinjához tartoznak. A mémek, matricák és GIF-ek használata elsősorban az Y és Z generációkra jellemzőek, főleg a 35 év alattiakra.

„Az ő megélésük szerint egy emoji, GIF vagy mém sokszor gyorsabban és pontosabban fejez ki egy hangulatot vagy reakciót, mint néhány mondat. Bár a vizsgálat nem terjedt ki az Alfa generációra, a nemzetközi kutatások alapján náluk ez a tendencia várhatóan még erősebb lesz. Ők már olyan digitális környezetben szocializálódnak, ahol a vizuális, multimodális kommunikáció nem a szöveges üzenetek kiegészítője, hanem a mindennapi online kapcsolattartás természetes nyelvét jelenti. A mémek ezért számukra nem pusztán vicces tartalmak, hanem a csoporthoz tartozás, a közös kulturális utalások és az identitás kifejezésének fontos eszközei" – mondta a kutató.

Ez is érdekelheti

A leginkább megosztó műfaj azonban a hangüzenet: a válaszadók csupán 45 százaléka küld ilyet, több mint a negyedük pedig soha nem él vele. A médiakutató szerint a hangüzenet a szöveges üzeneteknél jóval közvetlenebb és személyesebb, ugyanakkor nagyobb figyelemráfordítást kíván a befogadótól. A címzettnek ugyanis meg kell hallgatnia az üzenetet, miközben azt nem tudja olyan gyorsan átfutni vagy a számára lényeges részekre rákeresni, mint az írott szövegben. „A kutatások szerint éppen ez a kettősség – a hang személyessége és a befogadás nagyobb időigénye – teszi a hangüzeneteket generációsan és szituációsan is megosztó kommunikációs eszközzé. Miközben az érettebb generációk számára a hangüzenet gyorsabb és természetesebb önkifejezést tesz lehetővé, addig a fiatalok számára inkább a kommunikációs kontroll elvesztését jelenti” – állítja dr. Guld Ádám.

Másolás vagy újraalkotás?

A válaszadók 65 százaléka használ mémet a beszélgetéseiben. A válaszadóknak kicsit több mint a fele ért egyet azzal, hogy egy vizuális elem néha többet mond egy mondatnál, közel ugyanennyien pedig gyakran küldenek külön magyarázat nélkül képeket vagy videókat (a 18-26 éveseknek a kétharmada). A válaszadók negyedének van olyan ismerőse, akivel kizárólag ilyen tartalmakkal tartja a kapcsolatot, ez viszont az 54 év felettiek többségére egyáltalán nem igaz. A mémeket a kitöltők fele változtatás nélkül küldi tovább, de akadnak kreatívabb megoldások is: minden ötödik válaszadó már készített saját mémet.

„A humor mindig megrajzol társadalmi határokat annak mentén, hogy ki érti azt és ki nem. A mémek esetében ezek a határok néha generációk, néha online közösségek, máskor közös médiaélmények mentén alakulnak ki. Az Alfa generáció számára az AI-tartalmak egyre inkább a hétköznapi online környezet részét jelentik. Mivel ők már egy mesterséges intelligenciával átszőtt, digitális ökoszisztémában nőnek fel, számukra kevésbé az a kérdés, hogy egy mém ember vagy algoritmus alkotása-e, sokkal inkább az a fontos, hogy szórakoztató, érthető és megosztásra érdemes legyen” – tette hozzá a médiakutató.