Az európai parlamenti szakbizottság által támogatott módosítással új eszközöket is bevezetnének a villamosenergia- és hidrogénhálózatok hiányosságainak feltárására azért, hogy a beruházások oda irányuljanak, ahol valóban szükség van rájuk. A testület szeptember 10-i ülésén megszavazott javaslat

egyszerűsítené a kiemelt projektek engedélyezési eljárásait is, ezáltal mérsékelve az adminisztratív okokból eredő késedelmeket.

Az új fizikai infrastruktúra jóváhagyása előtt a hatóságoknak mérlegelniük kell, hogy a meglévő hálózatok optimalizálásával, illetve digitális és keresletoldali megoldásokkal nem kielégíthető-e a felmerült igény. A transzeurópai energiahálózat (TEN-E) szabályozás módosításának célja az energiaellátás biztonságának erősítése, a háztartások és vállalkozások energiaköltségeinek mérséklése, valamint az uniós klímasemlegességi célkitűzések teljesítésének támogatása.

Módosító indítványaikban az európai parlamenti képviselők hangsúlyozzák: a hálózati infrastruktúra bővítésének aktívan támogatnia kell a nemzeti rendszerek szorosabb európai piaci integrációját, mivel az hozzájárulhat az energiaárak csökkentéséhez. A szabályozás frissítésével kapcsolatban a képviselők a tiszta technológiák időben történő telepítéseinek és integrációjának szükségességét is hangsúlyozzák.

Erre tekintettel bővítenék az infrastrukturális prioritások körét, beleértve

• a kritikus hálózati elemek védelmét és ellenállóképességét biztosító berendezéseket és létesítményeket,
• a monitoring-, vezérlő- és digitalizációs eszközöket, valamint
• azokat a projekteket, amelyek hozzájárulnak az energiainfrastruktúra klímaalkalmazkodásához.

Az új szabályoknak a tagállamok és régiók közötti villamosenergia-árkülönbségek csökkentését is elő kell segíteniük,

biztosítva, hogy lakóhelyétől függetlenül minden uniós polgár részesülhessen az integráltabb energiapiac, a fokozott ellátásbiztonság és a megfizethető energiához való méltányos hozzáférés előnyeiből.

Energy Investment Forum 2026

Már csak három hét és jön az ősz egyik legjobban várt energetikai konferenciája, ne maradjon le!

Információ és jelentkezés

A 2030-as villamosenergia-összeköttetési (interkonnektivitási) célok elérése különösen fontos az energiaunió megvalósítása, valamint az Európai Unió energia- és klímacéljainak teljesítése szempontjából. Az Európai Unió 15%-os villamosenergia-összeköttetési (interkonnektivitási) célt határozott meg 2030-ra, ami azt jelenti, hogy az évtized végén minden tagállamnak olyan hálózati infrastruktúrával kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi, hogy a szomszédos uniós országokból a saját belföldi áramtermelő kapacitásának legalább 15%-ának megfelelő mennyiségű villamos energiát tudjon importálni.

Ami a transzeurópai energiainfrastruktúra vonatkozó szabályok módosítását célzó, az Európai Bizottság hálózatfejlesztési terveit támogató javaslat ügyében várható következő lépéseket illeti, a szakbizottság tárgyalásokat kezdeményez az Európai Tanáccsal a jogszabály végleges szövegéről, ha döntésüket a következő plenáris ülés is jóváhagyja.

Sima elfogadásra mindenesetre nem feltétlen lehet számítani, mivel a tagállamok nagyobb mozgásteret szeretnének maguknak, különösen az engedélyezés területén, mint amekkorát az Európai Bizottság hálózatfejlesztési csomagja biztosítana számukra.

Az európai energiainfrastruktúra sürgős korszerűsítési és bővítési igénye, illetve a villamosítás és a dekarbonizáció felgyorsítása érdekében az Európai Bizottság 2025 decemberében Európai Hálózati Csomagot terjesztett elő. A TEN-E rendelet felülvizsgálatára vonatkozó javaslat célja radikálisan modernizálni az EU elavult villamosenergia-hálózatát, felszámolni a szűk keresztmetszeteket, és felgyorsítani a megújuló energia integrációját.

A Tanács már nyáron támogatta a csomagot - amely az AccelerateEU átfogó energiaügyi stratégia egyik legfontosabb strukturális tartópillére -, annak 2026-ban történő elfogadását sürgetve, de a részletekről nagy viták zajlanak az Európai Parlament és a tagállamok között.

Ugyanakkor értesülések szerint az Európai Bizottság már a 2030 utáni időszakra vonatkozó uniós megújulóenergia-szabályozás átalakítására is készül. Az Euronews által megismert hatástanulmány-tervezet alapján jelentős szemléletváltás várható, amely a szabályozásközpontú megközelítés helyett már a beruházásokra, valamint a hálózatokra és az energiatárolásra helyezné a hangsúlyt.

A szemléletváltás indokoltságát látszik igazolni, hogy miközben egymás után születnek a különféle ambiciózus uniós stratégiák, csomagok, akciótervek és jogszabályok, az EU jelentős elmaradásban van több fontos, például a megújuló energiaforrásokra vagy a hálózatfejlesztésre (beleértve az interkonnektivitást) vonatkozó energia- és klímapolitikai célkitűzése teljesítésében, illetve a kapcsolódó uniós tervek végrehajtásában.

Az európai energiaátállás és a rendszer korszerűsítésének lassúsága a kontinens egyik fő gazdasági versenyképességi kérdésévé vált az utóbbi időben, miután a fosszilis importfüggőség kiszolgáltatottá teszi és óriási költségeket ró az európai gazdaságra.

Az európai energiarendszer és különösen a villamosenergia-hálózat fejlesztésének radikális gyorsítását számos meghatározó uniós intézmény, iparági szövetség, szervezet és gazdasági érdekképviselet sürgeti a megújulóenergia-kapacitások integrációjának, a bürokratikus engedélyezési folyamatok (amelyek jelenleg akár 10 évig is elhúzódhatnak) rövidítésének, valamint a kontinens versenyképességének megőrzése érdekében.

A valódi, határokon átnyúló, integrált korszerű európai villamosenergia-hálózat kiépítését, a zöld átállás támogatását, az engedélyezési folyamatok drasztikus lerövidítését, illetve a szabályozási terhek enyhítését a 2 évvel ezelőtt napvilágot látott Draghi-jelentés is szorgalmazta a versenyképességi kihívásokra tekintettel.

És bár az Európai Bizottság teljesítette az európai gazdaság megmentésére irányuló terv jelentős részét, a tagállami viták és a nemzeti kormányok ellenállása miatt a jelentés ajánlásainak mindössze 15,7%-a valósult meg 2026 nyaráig.

Címlapkép forrása: 2006 Getty Images