Kérdőjelessé teszi a magyar-orosz energiakapcsolatok majdani alakulását, hogy az Európai Unió elvárja az orosz energiahordozóról való leválást. Új helyzetet hozott az is, ahogy az új magyar kormány – az elődjétől teljesen eltérően – nyilatkozik Oroszországról, továbbá zajlik a Paks II. beruházás kézenfekvő, de nyitott kifutású átvilágítása, az orosz diplomaták minapi kiutasítása pedig egyenesen olaj volt a tűzre. A Világgazdaság arról kérdezte a budapesti orosz nagykövetséget, hogy jelen helyzetben hogyan látja a két ország további együttműködését az olaj- és  gázkereskedelem, valamint az atomiparban.

Orosz nagykövetség: az orosz vállalatok teljesítik szerződéses kötelezettségüket

A követség sajtószolgálatától kapott válasz szerint Jevgenyij Sztanyiszlavov nagykövet is úgy látja, hogy az orosz–magyar kapcsolatok jelenlegi állapota valóban egy nem könnyű, átalakulással és átgondolással jellemezhető időszakon mennek keresztül. A pontosság érdekében változatlan formában ismertetjük az Oroszországi Föderáció Magyarországi Nagykövetségének érdeklődésünkre küldött reagálását: 

Oroszország Magyarország hagyományos, megbízható külkereskedelmi partnere. Ez teljes mértékben vonatkozik a két ország közötti energetikai együttműködésre is, többek között az orosz szénhidrogének Magyarországba történő importja terén. Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy

• az állami tulajdonú MVM és az orosz Gazprom Export közötti hosszú távú szerződés 2036-ig érvényes, és évi mintegy 4,5 milliárd köbméter szállításra vonatkozik – a kiegészítő megállapodásokat nem számítva.
• A Barátság kőolajvezeték továbbra is az orosz kőolaj szállításának fő útvonala (a rendelkezésre álló becslések szerint az olajimport 5 millió tonnát tesz ki évente, miközben az ország éves kőolajszükséglete körülbelül 8,1 millió tonna).
• A Magyarországra irányuló orosz kőolajszállítások az idei április második felében folytatódtak újra, a kijevi rezsim nyílt szabotázsa miatt bekövetkezett szünet után. Az orosz vállalatok természetesen nem mondanak le szerződéses kötelezettségeik teljesítéséről. 

E tekintetében célszerűbbnek tűnik az orosz szénhidrogének behozatalának a jövőjével (különösen a REPowerEU terv megvalósítása fényében) és a Paks II.-vel (annak folyamatban levő úgynevezett felülvizsgálata kapcsán) kapcsolatos kérdéseket a jelenlegi magyar kormányhoz intézni, amely minden bizonnyal teljeskörűen rendlekezik azzal az információval, hogy mit tervez e területeken.

A magyar fél orosz diplomáciai képviselők kiutasításával kapcsolatos barátságtalan lépéseit részletesen kommentáltuk az idei szeptember 8-i és 9-i nagykövetségi közleményekben. Emellett a nagykövet idei szeptember 10-i, a TASZSZ hírügynökségnek adott interjúja is kitér erre a témára. 

A magyar érdek lényegében változatlan

A válaszlevél biztat a magyar kormány álláspontjának megtudakolására. Erről pillanatnyilag a következő tudható: bár a Tisza Párt választási programjában vállalta, hogy 2035-ig megszünteti Magyarország energiafüggését Oroszországtól, és e szándékot az új kormány is megerősítette, Magyar Péterék törekvése láthatóan gyakorlatilag ugyanaz, mint az elődjéé: a beszerzés diverzifikálása, de az Oroszországgal való együttműködés fenntartása. Ha pedig Brüsszel mégis nagyon ragaszkodik az orosz szénhidrogénről való leváláshoz, akkor kompenzálja Magyarországot, erről Magyar Péter miniszterelnök legutóbb a V4-ek minapi csúcstalálkozóján beszélt.  

Magyar Péter még májusban egy lengyel lapnak úgy vélekedett, hogy az ukrajnai háború lezárása után szerinte az egész Európai Unió visszatér az olcsóbb orosz gáz vásárlásához. Mint kijelentette, a Tisza Párt választási győzelme után is „változatlan maradt a földrajz". Magyarország az energiaforrások diverzifikációjára törekszik, de figyelembe kell venni az energiaárakat is, mert a Lengyelországon keresztül érkező cseppfolyósított gáz jóval drágább az orosz vagy román szállításnál.

Szintén számos hivatalos nyilatkozat hangzott el arról, hogy Magyarországnak fontos az atomenergia, de nyitottá vált a Paks II. atomerőművet építő orosz Roszatom további szerepvállalásának mikéntje. A kérdőjel a beruházás jelentős csúszása és amiatt merült fel, mert (nyilvánosan legalábbis) még nem ismert a projekt határidő nélküli átvilágításának eredménye, vagy annak részeredményei. A Világgazdaság egyelőre nem kapott választ a Gazdasági és Energiaügyi Minisztériumnak ezzel kapcsolatban küldött kérdésére, éppen azért, mert az átvilágítás még tart. 

 Tény, hogy a Roszatom kész válaszolni a kérdésekre – amelyeket hónapok óta hiába vár a magyar féltől – és mindennemű egyeztetésre is. A társaság vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov legutóbb a napokban jelezte, hogy „senki sem lesz képes annál biztonságosabb és energiahatékonyabb atomerőművet építeni Magyarországon, mint mi.”  

Méltó válasz, tükörintézkedés várható 

A nagykövetség által szintén említett, szeptember 8-i közleményében Jevgenyij Sztanyiszlavov a tíz orosz diplomata kiutasítását úgy értékelte, hogy „az új magyar kormányzat az ideológiailag motivált, oroszellenes retorika fogságába esett, és a magyar félnek az Oroszországgal való párbeszédcsatornák fenntartására, valamint a pragmatikus együttműködés folytatására vonatkozó nyilatkozatai nem érnek semmit." A közlemény előrevetítette, hogy a magyar fél lépése méltó választ von maga után.

A szeptember 9-i közlemény egyebek mellett azt hangsúlyozza, hogy a kiutasítás nem felel meg Magyarország és népe nemzeti érdekeinek, nem szolgálja biztonságának és szuverenitásának a védelmét, amelyekre Oroszország és diplomáciai képviselői természetesen nem jelentenek veszélyt. A közlemény továbbá a Brüsszelre jellemző, kitalált és ideologizált mantrákat használatáról ír és arról, hogy egy erősödő tendencia szerint Budapest elveszíti külpolitikai önállóságát. A nagykövetség a történtek ellenére továbbra is vegzi a munkáját a két ország és népek közötti kölcsönös tiszteleten alapuló és eredményes párbeszéd fenntartása érdekében, de minden barátságtalan támadásra megfelelő és határozott ellenlépéssel fog reagálni.

Végül a hivatkozott TASZSZ-interjúban Jevgenyij Sztanyiszlavov az orosz diplomaták kiutasítását egy nyíltan barátságtalan, megalapozatlan lépésnek, valamint a magyar fél részéről történő indokolatlan eszkalációnak minősítette. Ez a döntés következményekkel jár majd a kétoldalú kapcsolatokra nézve, és jelenleg már készülőben van a megfelelő válaszlépés. Budapest e döntése ellentétben áll a magyar miniszterelnök és külügyminiszter korábbi nyilatkozataival, amelyek szerint törekednek az Oroszországgal való kommunikációs csatornák nyitva tartására, valamint az államközi párbeszéd fejlesztésére a pragmatizmus, a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása és az átláthatóság elvei mentén.

Érintheti a válaszlépést a jekatyerinburgi magyar konzulátust 

A tíz orosz diplomata kiutasítását a magyar külügyminiszter a nemzeti érdekek védelmével indokolta. Már a döntés után felmerült, hogy Moszkva hasonló, úgynevezett tükörintézkedésekkel válaszolhat. Ezek között diplomáciai személyek kiutasítása, illetve akár a két ország valamelyik külképviseletének korlátozása vagy bezárása is szóba kerülhet. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője most Jekatyerinburgban azt válaszolta az EAN orosz hírügynökségnek, hogy az ellenlépésről folyik az egyeztetés. Nem zárható ki, hogy a válaszintézkedés érinti majd a magyar jekatyerinburgi külképviseletet. 

Korábban olvashattunk orosz részről egy olyan, szélsőséges ellenlépés lehetőségéről is, amely tovább mérgesítené a két ország kapcsolatát. Eszerint a „kellemetlen következmények" egyike lehet a Török Áramlat vezetéken keresztüli orosz gázszállítások csökkentése vagy megszüntetése Vlagyimir Dzsabarov, a Szövetségi Tanács Nemzetközi Ügyek Bizottságának első alelnöke szerint.