GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
A kritikusok attól tartanak, hogy az intézkedések tovább emelhetik az Egyesült Államokban az árakat, ráadásul alig néhány héttel a félidős választások előtt.
Elfogadta szerda éjszaka azt a jogszabályt az amerikai Képviselőház, aminek értelmében a Trump-adminisztráció akár 100 százalékos vámot is kivethet az orosz olajat és gázt vásárló országokra. A döntés Magyarországot is kedvezőtlenül érintheti.
Az amerikai képviselőház szerdán 262 igen és 159 nem szavazattal fogadta el a néhai republikánus szenátorról, Lindsey Grahamről elnevezett törvényt, melynek értelmében a Trump-adminisztráció akár 100 százalékos vámot is kivethet az orosz olajat és gázt vásárló országokra.
A javaslatot augusztusban a szenátus is nagy többséggel, 86–11 arányban támogatta, így már csak Trump aláírására vár – olvasható a CNN honlapján.
A republikánusok nagy többsége felsorakozott a szankciós csomag mögött, ám a szavazást megelőző napokban a párton belül is vita alakult ki az új vámjogkörök miatt. A kritikusok attól tartanak, hogy az intézkedések tovább emelhetik az Egyesült Államokban az árakat, ráadásul alig néhány héttel a félidős választások előtt.
A törvény egyik legerősebb eszköze az orosz olaj és földgáz legnagyobb vásárlóit célozza. Az Egyesült Államok akár 100 százalékos vámot vethet ki az érintett országokból származó termékekre. A rendelkezés elsősorban olyan nagy orosz energiavásárlókat érinthet, mint Kína és India.
A konkrét vámszint meghatározásában az amerikai kereskedelmi képviselő kap szerepet. A támogatók szerint a felhatalmazás szűk körű, világos célhoz kötött, ezért nem jelent általános felhatalmazást az elnöknek a kereskedelempolitika átírására.
A kételyeket azonban ez sem oszlatta el, több demokrata ugyanis nyilvánosan, egyes republikánusok pedig a háttérben annak a félelmüknek adtak hangot, hogy a jogszabály olyan új eszközt ad Trump kezébe, amelynek következményei túlmutathatnak az Oroszország elleni fellépésen. A Kongresszusi Kutatószolgálat elemzése szerint a törvény valóban új vámjogköröket hoz létre az orosz energiahordozókat vásárló, illetve az olajszankciók kijátszását segítő országokkal szemben.
A republikánus vezetés végül nem szűkítette a rendelkezést, ugyanis Mike Johnson képviselőházi elnök és vezetőtársai elutasították azokat a kezdeményezéseket, amelyek korlátozták volna az új vámfelhatalmazást.
A jogszabály közvetlen szankciókat is előír az orosz állam vezető szereplőivel szemben. A célpontok között szerepel Vlagyimir Putyin elnök, több orosz tisztségviselő, oligarchák, bankok és pénzügyi intézmények, valamint az orosz hadiipart támogató vállalatok. A csomag az orosz olajexportban használt árnyékflottát is érinti.
A törvényjavaslat története 2025 tavaszáig nyúlik vissza. Lindsey Graham több mint egy éven keresztül dolgozott azon, hogy megszerezze hozzá a szükséges politikai támogatást, köztük a Fehér Házét is. Graham az egyik legismertebb republikánus támogatója volt Ukrajnának.
Utolsó külföldi útján Kijevbe látogatott, ahol bejelentette, hogy Donald Trump támogatni fogja a szankciós csomagot. Graham júliusban meghalt, a törvényt később róla nevezték el.
A szavazás különösen nehéz helyzetbe hozta a demokratákat, hiszen a párt számos politikusa támogatta az Oroszország elleni gazdasági nyomás fokozását és Ukrajna további támogatását, az elnöki vámjogkörök kiszélesítését azonban már jóval többen ellenezték.
Végül 58 demokrata szavazott a törvény mellett, 152 pedig ellene. A republikánusok közül mindössze heten utasították el.
Hakeem Jeffries, a képviselőházi demokrata kisebbség vezetője szintén a nem szavazat mellett döntött. Azzal érvelt, hogy nem indokolt újabb vámjogköröket adni Trumpnak, különösen akkor, amikor a demokraták szerint az elnök kereskedelempolitikája már eddig is komoly gazdasági nehézségeket okozott.
demokrata képviselők közös nyilatkozatukban arra figyelmeztettek, hogy a törvény kiszélesíti az elnöki vámfelhatalmazást, aminek az amerikai fogyasztók is megfizethetik az árát, és hosszabb távon az Ukrajnának nyújtott támogatás politikai hátországát is gyengítheti.
A törvény támogatói ezzel szemben éppen a vámokat tartják a csomag egyik legerősebb elemének. Michael McCaul republikánus képviselő a kongresszusi vitában az ukrán fél álláspontjára hivatkozva azzal érvelt: a szankciókat Moszkva évek óta képes kijátszani, a vámok azonban közvetlen gazdasági nyomást helyezhetnek azokra az országokra, amelyek továbbra is jelentős bevételhez juttatják Oroszországot energiaimportjukkal.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyancsak a jogszabály elfogadását sürgette. Richard Blumenthal demokrata szenátor szerint Zelenszkij egy korábbi találkozójukon kifejezetten azt kérte az amerikai törvényhozóktól, hogy fogadják el az Oroszország elleni szankciós törvényt. A Kongresszus most megtette az utolsó szükséges lépést, a jogszabály Trump asztalára kerül.
Annak ellenére, hogy a földgáz és a kőolaj esetében Magyarország is a listán szerepel, a törvény így is ad mentességet, ugyanis a hatálybalépést megelőző legutóbbi 12 hónap importját kellene figyelembe venni, majd 180 naponta frissíteni a rangsort.
Mentesülhetnek a vámok alól azok az országok, amelyek Oroszország teljes földgázexportjának kevesebb mint 15 százalékát importálják, és ezzel párhuzamosan érdemben csökkentik az orosz gáztól való függőségüket.
A mentesség feltétele azonban nem azt vizsgálná, hogy a magyar gázimporton belül mekkora az orosz forrás aránya – ez az Európai Bizottság szerint 2025-ben még 74 százalék volt –, hanem azt, hogy a Magyarország által megvásárolt mennyiség eléri-e Oroszország teljes éves földgázexportjának 15 százalékát.
Napi