GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Akár az Európával folytatott kereskedelmet is leállíthatják.
Donald Trump „komoly vámokkal” és az Európai Unióval folytatott kereskedelem visszafogásával fenyegette meg a közösséget, miután Brüsszel felvetette, hogy Kanadát az EU első társult tagjává tenné. Az amerikai elnök „nevetségesnek” nevezte a kezdeményezést, és azt is felvetette, hogy akár teljesen leállíthatják az Európával folytatott kereskedelmet – írja a Guardian.

Trump újságíróknak nyilatkozva azt mondta, akár „nagyon komoly vámokat” is kivethet Európára, illetve „leállíthatja a kereskedelmet” az unióval. Mint fogalmazott: ha az EU kezdeményezésének jó szándék áll a hátterében, az rendben van, „ha viszont rossz szándék, akkor nagyon súlyos vámokat vetünk ki Európára”.
Az amerikai elnök arra reagált, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán felkérte Kanadát, hogy legyen az EU első „társult tagja”. A bejelentés egy nappal azelőtt történt, hogy Mark Carney kanadai miniszterelnök az Európai Parlamentben felszólalt.
Von der Leyen a technológia, a védelem és az energia területén szorgalmazott szorosabb együttműködést Kanadával. Az Európai Parlamentben arról beszélt, hogy miközben a demokráciák a nemzetközi szabályokon alapuló rendszer „meghasadásával” szembesülnek, Brüsszelnek és Ottawának még szorosabbra kell fűznie kapcsolatait.
Kanada és az Európai Unió között már jelenleg is van szabadkereskedelmi megállapodás, valamint számos kétoldalú egyezmény. A két fél kapcsolatai azonban azóta kerültek új pályára, hogy Donald Trump visszatért a Fehér Házba, és vámokat vetett ki korábbi szövetségeseire is.
Trump emellett többször beszélt arról, hogy Kanadának az Egyesült Államok 51. tagállamává kellene válnia, miközben rendszeresen bírálta az Európai Uniót is.
Ottawa közben egyre látványosabban igyekszik diverzifikálni védelmi kapcsolatait, és csökkenteni az Egyesült Államoktól való függőségét. A kanadai miniszterelnöki hivatal szerdán bejelentette, hogy az ország hivatalosan is kérte felvételét a brit vezetésű Joint Expeditionary Force (JEF) katonai együttműködésbe.A JEF egy gyorsreagálású katonai partnerség, amelyben tíz NATO-tagállam vesz részt, köztük Dánia, Hollandia, Norvégia és Svédország.
Mark Carney szerdán a brit miniszterelnökkel, Andy Burnhammel is kétoldalú megbeszélést folytatott. A találkozót az Everton labdarúgóklub stadionjának területén tartották, majd a két politikus együtt tekintette meg az Everton Wolverhampton elleni mérkőzését. Mindketten a Premier League-ben szereplő klub szurkolói.
A megbeszélésen a védelmi együttműködés szorosabbra fűzése mellett a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekről és az abból fakadó kihívásokról is tárgyaltak. A brit miniszterelnöki hivatal közlése szerint mindkét kormányfő hangsúlyozta az európai partnerekkel fenntartott szoros kapcsolatok fontosságát, különösen a kereskedelem és a védelem területén.
Az EU 27 tagállama eddig nem alkalmazott hivatalosan „társult tagsági” kategóriát. Az uniónak ugyanakkor szoros gazdasági kapcsolatai vannak több nem EU-tag európai országgal, például
Ezek az országok számos uniós szabályt alkalmaznak, miközben jelentős mértékben integrálódtak az európai gazdasági térségbe. Egyelőre azonban nem világos, pontosan mit jelentene Kanada számára a társult tagság, és az milyen hatással lenne az országnak az EU egységes piacához fűződő kapcsolatára.
Von der Leyen szerdán azt mondta: eljött az idő, hogy az EU és Kanada a kereskedelmen alapuló együttműködésen túllépve egy szélesebb körű, „a jövőért létrehozott szövetséget” építsen ki, és „a lehető legmagasabb szintre emelje” a kapcsolatokat.
Az Európai Bizottság elnöke szerint az együttműködés kiterjedhet az intelligens gyártásra, a technológiai fejlesztésekre, a hadiiparra és a sarkvidéki együttműködésre is.
„Technológiai szövetséget hozunk létre, integráljuk védelmi ipari bázisainkat, és a sarkvidéket kiemelt közös projektté tesszük”
– mondta. Von der Leyen az együttműködés lehetséges további területei között említette az energiát, a kritikus fontosságú ásványkincseket, az akkumulátorokat, a mesterséges intelligenciát, a kiberbiztonságot és a gazdasági biztonságot is. „Ez a partnerség nem valaki más ellen irányul, hanem a közös erőnket szolgálja” – fogalmazott.