BulvárSzerző: blikk 1 órával ezelőtt 17 percnyi olvasás
Húsz év telt el azóta, hogy nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde, amely alapjaiban rázta meg a magyar politikát. A miniszterelnök 2006. május 26-án, az MSZP balatonőszödi zárt frakcióülésén a kormány gazdaságpolitikájáról és a költségvetés súlyos helyzetéről beszélt, a felvétel pedig szeptember 17-én kiszivárgott. De vajon mi hangzott el pontosan a tanácskozáson, hogyan élte meg a történteket az akkori frakcióvezető, Lendvai Ildikó, és milyen hosszabb távú következményei lettek a beszédnek?
Az őszödi beszéd felvételének szeptember 17-i nyilvánosságra kerülése után tüntetések kezdődtek, a beszéd pedig húsz évvel később is a magyar közélet egyik legtöbbet idézett politikai eseménye, ami szeptember 18-án az MTV székházának ostromához vezetett először, az ezt követő napokban pedig éjszakai utcai összecsapásokban csúcsosodott ki. Október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulóján ismét zavargások törtek ki Budapesten. A szeptember 18–20. közötti események során 331 embert állítottak elő, közülük 204-et őrizetbe vettek, míg az október 23-i zavargásokkal kapcsolatban 153 előállítás és 35 őrizetbe vétel történt. A felfordulások több napon át tartottak, a rendőri intézkedések során pedig több tucatnyian megsérültek, köztük egy férfinak gumilövedékkel kilőtték a szemét.
Lendvai Ildikó, az MSZP egykori elnöke és akkori frakcióvezetője, valamint Nagy Attila Tibor politológus segítségével idézzük fel, mi történt az őszödi frakcióülésen, és milyen következményei lettek a kiszivárgott felvételnek.
Lendvai Ildikó szerint, aki frakcióvezetőként vezette az ülést, jó hangulatban kezdődött a balatonőszödi frakcióülés, hiszen a szocialisták éppen újabb választási győzelmet arattak: „Nemrég nyertük meg a választást, méghozzá akkor – a rendszerváltás utáni történelemben példátlanul – másodszor alakíthattunk kormányt. Tehát mindenki nagyon felhangoltan ment oda.”
Elmondása szerint a hangulatot hamar megváltoztatta, amikor Gyurcsány Ferenc és az akkori pénzügyminiszter, Veres János ismertette a költségvetés helyzetét.
„Ahogy reggel leültünk – Gyurcsány Feri és a az akkori pénzügyminiszter, Veres János –, azok váratlanul tartalmi kérdésekre fordították a szót, és elmondták, hogy sokkal nagyobb költségvetési lyuk mutatkozik, mint amire számítottunk – egy olyan 800 milliárdos. (...) Mellbevágó volt, mert nem számítottunk ekkora összegre.”
Lendvai Ildikó szerint a frakcióülésen először nem a később ismertté vált, indulatos beszéd hangzott el. Gyurcsány Ferenc kezdetben a költségvetési helyzet rendezésének szükségességéről beszélt: „Ehhez képest kezdődött el a frakcióülés. (...) Gyurcsány akkor tartott egy miniszterelnöki expozét, amiben kifejtette, hogy hogy rendbe kell hozni a költségvetést, de számokról meg konkrét intézkedésekről még kevésbé volt szó.”
Ezt követően egész napos vita zajlott, amelynek végén a miniszterelnök ismét szót kapott, hogy reagáljon az elhangzottakra: „Egész napos vita volt, és a vita zárásaként ő, aki a vitaindítót tartotta, természetesen szót kapott, hogy feleljen a vitában elhangzottakra. Ez a felelet volt a hírhedt őszödi beszéd, amiben már benne volt a miniszterelnök ijedelme, hogy a frakció nem érti, mekkora a baj.”
Lendvai Ildikó értékelése szerint Gyurcsány Ferenc túl színpadiasan adta elő a beszédet. Ekkor hangzottak el azok a mondatok is, amelyek később a felvétel legismertebb részleteivé váltak: „Ez a saját értékelésem: túl színpadiasra vette a figurát. Ekkor hangzottak el a híres-hírhedt, és aztán a beszédből idézett mondatok, hogy „hazudtunk, hazudtunk, hazudtunk”, meg hogy „elk.rtuk””
Szerinte a beszéd nem pusztán egy rosszul működő kormányzás beismeréseként hatott, hanem ennél súlyosabb képet festett a történtekről: „De itt, azt hiszem, egy részint öntépő, részint felkavaró beszéddel nem azt vallotta be, hogy volt egy kusza kormányzás, és a legjobbra számítottunk, és persze, az unió részéről is meg máshonnan is a legrosszabb jött be, hanem inkább úgy tett, mintha ez egy szándékos megtévesztés és nem egyszerűen egy gyenge kormányzás eredménye lett volna.”
Lendvai ugyanakkor úgy emlékszik, a beszéd a teremben erősen hatott a hallgatóságra.
„Furcsán hangzik, mert politikailag ez ugyan egy öngyilkos beszéd volt, de retorikailag egy jó beszéd volt, igazabb politizálást, jelentős fordulatot ígért. Tehát a teremre hatott.”
A beszéd több részlete később önálló életre kelt, és azóta is rendszeresen felbukkan a politikai vitákban. A legikonikusabb idézetek közül néhány: „Hazudtunk reggel, éjjel meg este.” Az adott mondat pedig a beszédnek azt a részét foglalja össze, amelyben Gyurcsány a választások előtti politikai kommunikációt és a kormány korábbi működését bírálta: „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet.”
A miniszterelnök ezzel az előző időszak politikájának őszinte értékelését sürgette, és azt hangsúlyozta, hogy a kormányzásban változásra van szükség: „Azért nincsen, mert elk.rtuk. Nem kicsit, nagyon.”
A beszéd egyik legismertebb indulatos mondata a kormány teljesítményének elmarasztalásaként vált szállóigévé: „Nem csináltunk semmit négy évig.”
Ez a mondat a korábbi kormányzati időszak éles önkritikájának része volt, és a beszéd egyik legtöbbet idézett részletévé vált: „Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk.”
Lendvai Ildikó szerint utólag két olyan tényezőt lát, amelynek a jelentőségét akkor nem mérte fel kellőképpen. Az egyik a reformok és a megszorítások összekapcsolása volt.
„Két dolgot nem fogtam fel akkoriban. Az egyik, hogy ha a reformkészültség az egy megszorítási hullámmal jár együtt, eleve kudarcra van ítélve, mert mindenki utálni fogja az úgymond reformokat. Tehát azt nem fogtam fel, hogy ez így, megszorításokba ágyazva, a reformok koporsója is lesz.”
A másik tényező a beszéd retorikája volt, amely a nyilvánosságra kerülés után önálló életre kelt: „A másik, amit nyilván nem fogtam fel, s nem is foghattam fel, hogy amit én retorikai túlzásnak éreztem és legyintettem rá, az önálló életre kel a beszéd nyilvánosságra kerülésekor"
Nagy Attila Tibor politológus szerint ugyanakkor a második Gyurcsány-kormány már az őszödi beszéd kiszivárgása előtt nehéz helyzetbe került. Mint fogalmazott, a kormány a választási győzelem után röviddel megszorításokat hajtott végre, ami már akkor rontotta a megítélését: „A második Gyurcsány-kormány már eleve rosszul indult, hiszen megszorításokat hajtott végre nem sokkal a választási győzelem után, tehát eleve elkezdett a bizalmi indexe lefelé menni, amit a Fidesz ki is használt ellene”.
Gyurcsány Ferenc és Lendvai Ildikó a parlamentben 2006-ban / Fotó: Archív
A felvétel 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra. A felvételt több magyar sajtótermék szerkesztőségének is eljuttatták, és rövid időn belül országos politikai ügy lett belőle. A nyilvánosságra kerülés után Budapesten és több vidéki városban is tüntetések kezdődtek. A tiltakozások középpontjában Gyurcsány Ferenc lemondásának követelése állt.
Lendvai Ildikó akkor éppen egy kampányeseményre tartott autóval, és nem is hallotta az első híreket: „Egy elég komikus helyzet volt. Ekkor ugye, már elkezdődött az önkormányzati kampány, és én egy autóban mentem éppen egy kampányeseményre ”
Mivel dolgozni szeretett volna, a rádió sem volt bekapcsolva: „Éppen azért nem volt bekapcsolva az autóban a rádió, hogy nyugodtan dolgozzak. Viszont egyszer csak elkezdtek csengeni a telefonjaim.”
Ám az első újságírói megkeresésekből még nem értette, pontosan miről van szó.
„Nekem fogalmam sem volt, miről beszél. Azt kérdezte: „Mit szólok ahhoz, amit a miniszterelnök a frakcióülésen mondott?” Az emlékezetes őszödi beszéd után annyi frakcióülésen rágtuk ezt a problémát, hogy az emlékezetemben Őszöd nem volt annyira kiemelkedő a többi között.”
Lendvai szerint az MSZP megpróbálta a beszédet más megvilágításba helyezni, és „igazságbeszédként” értelmezni:„Egyszerűen megpróbáltunk a dologból csak dicsőséget csinálni. Tehát, hogy nem hazugságbeszéd, hanem igazságbeszéd, mert végre egy miniszterelnök megmondta az igazat, hogy a politika felelőtlenül költekezik, és ebből miféle bajok vannak, hogy olyan rendszerekbe önti a pénzt, lásd egészségügy, oktatás, amikben semmi látszatja nincs, és épp a legszegényebbekhez nem jut el"
Lendvai szerint azonban nem kizárólag a beszéd tartalma okozta a problémát, hanem az is, hogy miként és hol kellett volna elhangoznia: „Egy valami rögtön eszembe jut, ami azóta is ott járt az eszemben, mert ma sem úgy gondolom, hogy az őszödi beszéddel a tartalom volt a legfőbb baj. Két baj volt: az egyik, amit előtte elrontottunk. A másik, hogy ennek a beszédnek másnap a Magyar Televízióban kellett volna elhangoznia.”
Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után a kormányoldal népszerűsége jelentősen visszaesett. A Fidesz a közelgő önkormányzati választásokat a kormányról szóló politikai véleménynyilvánításként értelmezte, az MSZP–SZDSZ-koalíció pedig komoly bizalmi válsággal nézett szembe.
Gyurcsány Ferenc nem mondott le, és a parlamentben bizalmi szavazást kért maga ellen, amelyet a kormánypárti képviselők támogatásával megnyert. A miniszterelnök mögé az MSZP és az SZDSZ is felsorakozott. A beszéd és az azt követő válság azonban nem múlt el nyomtalanul. A 2010-es országgyűlési választáson az MSZP súlyos vereséget szenvedett, a Fidesz–KDNP pedig kétharmados parlamenti többséget szerzett.
Lendvai elmondása szerint a beszéd kiszivárgása után az MSZP-n belül valóban felmerült, hogy Gyurcsány Ferencnek vagy a kormánynak le kellene mondania: „Nem segített volna. Az felmerült természetesen, volt is vita erről a frakcióban, hogy akkor lemondjon-e a kormány, lemondjon-e a miniszterelnök.”
Végül úgy döntöttek, hogy folytatják a kormányzást: „Ezért született meg az a döntés – Gyurcsány belement volna a lemondásba egyébként nyilván, hát hiszen ez egy vele együtt folytatott vita volt –, hogy végig csináljuk a dolgot.”
A hangfelvétel kiszivárogtatásának körülményeit vizsgálták, de Lendvai Ildikó szerint a teljes útvonalat nem sikerült feltárni.
„Megpróbáltuk, de nem sikerült kideríteni. Mivel a beszéd egy kormányüdülőben hangzott el, a titkosszolgálatok hivatalból nyomoztak, hogy mi történt.”
A vizsgálat során eljutottak odáig, hogy a felvétel Kósa Lajoshoz került, de azt nem tudták megállapítani, pontosan kik és hogyan juttatták el hozzá.
„Megtalálták a végpontot, hogy Kósa Lajoshoz jutott el – nyilván sok közvetítőn keresztül – a hangfelvétel, de hogy hogy, kik által, azt vagy nem találták meg, vagy nem akarták megmondani, de nem derült ki, hogy mindez hogy volt.”
Lendvai Ildikó 2006-ban a parlamentben / Fotó: Archív
Lendvai Ildikó szerint a kormány és az MSZP népszerűsége nem kizárólag a beszéd kiszivárgása után esett vissza. A megszorító intézkedések hatása már korábban érzékelhető volt.
„Nem az őszödi beszéd kiszivárgása után zuhant meg a kormány és az MSZP népszerűsége, hanem előtte, amikor az úgynevezett Gyurcsány-csomagban a megszorításokra nagyjából nyár elejétől sor került. Már akkor megzuhantunk.”
Nagy Attila Tibor szerint a beszéd után nem azonnal következett be a legnagyobb visszaesés, hanem fokozatosan romlott a kormányoldal megítélése: „Nem rögtön történt a nagy bezuhanás, hanem fokozatosan történt, de persze, egy olyan seb lett az őszödi beszéd kiszivárogtatása, amiből a Magyar Szocialista Párt soha többé nem tudott talpra állni.”
A politológus szerint az őszödi beszéd felgyorsította az MSZP hanyatlását, de nem önmagában okozta a párt későbbi visszaesését: „Az őszödi beszéd felgyorsította az MSZP hanyatlását, de az MSZP egyre csökkenő népszerűségéhez nem kizárólag az őszödi beszéd járult hozzá, bár kétségtelen, hogy az egy folyamatos támadási felületet jelentett később a szocialisták ellen, illetve magával Gyurcsány Ferenccel szemben. (...) Gyurcsány Ferencen egy olyan égő politikai sebet jelentett, amiből szintén nem tudott talpra állni. Demokratikus Koalíciót alapított, de sose tudott a DK olyan erővé válni, hogy kormánypárti erővé tudjon magasodni. Az őszödi beszéd jelentősége tulajdonképpen egészen 2025-ig, Gyurcsány Ferenc lemondásáig tartott ki”
Lendvai Ildikó szerint a történtek egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a kormányzati hibákat nem lehet hosszú ideig elhallgatni.
„Az a tanulság, hogy adódik olyan, amikor egy kormány valamit elszúr, és ennek a következményeivel számolni kell, ám azt azonnal nyilvánosságra kell hozni.”
Napi