GazdaságSzerző: economx 2 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
Már sem gazdasági, sem inflációs szempontból nem indokolt az árrésstop fenntartása, ezért mielőbb vissza...
Magyar Péter a múlt héten már a parlamentben is beszélt az árrésstop következményeiről. A miniszterelnök azt mondta: az előző kormány intézkedése miatt mintegy 900 kisbolt szűnt meg, tehát a szabályozással éppen a legkisebb kereskedők veszítettek a legtöbbet. Hónapokkal ezelőtt pedig úgy fogalmazott, hogy a kormány még nem tárgyalta az árrésstop kivezetését, az alacsony infláció miatt azonban később érdemes lehet felülvizsgálni az intézkedést. A szakmai szerveztek szerint ennek már eljött az ideje.
Az intézkedés ellen az elmúlt napokban ismét több szervezet emelt szót. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szerint az árrésstop felgyorsította az import térnyerését, versenyhátrányba hozta a magyar gazdákat, és hosszabb távon akár a hazai zöldség és gyümölcs visszaszorulásához is vezethet a boltokban. A szervezet úgy látja, az alacsony infláció mellett már a gazdasági környezet is lehetővé tenné a korlátozás megszüntetését.
Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az Economxnak azt mondta: az árrésstop 2025 márciusa óta nemcsak a kereskedőket, hanem a teljes hazai élelmiszer-ellátási láncot, így a termelőket, a feldolgozókat, a beszállítókat és a fogyasztókat is hátrányosan érinti.
„Amikor bevezették, arra számítottunk, hogy az inflációs környezet megváltozásával az intézkedést kivezetik. Ez azonban többszöri hosszabbítás után sem történt meg”
– fogalmazott a főtitkár. Szerinte az árrésstop elsősorban politikai válasz volt a korábbi kiugró élelmiszer-inflációra, nem pedig hosszú távon is alkalmazható gazdaságpolitikai eszköz. Úgy véli, a szabályozás veszteséges értékesítésre kényszerítette a kereskedelem egy részét, alapjaiban alakította át az árképzést, és korlátozta a piaci versenyt.
Balázs Ildikó szerint legkésőbb a nyár folyamán elérkezett az idő az árrésstop kivezetésére, mivel a piaci környezet jelentősen megváltozott: erősödött a forint, mérséklődtek a beszerzési árak, az élelmiszer-infláció pedig árcsökkenésbe fordult át . A vendéglátási szolgáltatások nélkül számított élelmiszerárak már a tavalyi, árrésstoppal is érintett árszinthez képest is közel 5 százalékkal alacsonyabbak.
„Ez jól mutatja, hogy az élelmiszerárak piaci hatásokra is csökkenni kezdtek. Már sem gazdasági, sem inflációs szempontból nem indokolt az árrésstop fenntartása” – jelentette ki.
Az árrésstop az érintett alapvető élelmiszereknél korlátozza a beszerzési és a fogyasztói ár közötti különbséget: az árrés fő szabály szerint legfeljebb 10 százalék lehet. Ha egy kereskedő 100 forintért szerez be egy terméket, azt legfeljebb 110 forintért értékesítheti. Az árrés azonban nem azonos a nyereséggel, ebből kell fedezni többek között a béreket, az energia-, szállítási és üzletfenntartási költségeket is. A bírálatok szerint a korlátozás csökkenti a kereskedők mozgásterét, visszafogja az akciókat, a választékot és a beruházásokat, miközben a terhek egy része áthárulhat a nem szabályozott termékekre vagy a beszállítókra. A kisebb boltok rosszabb beszerzési feltételeik miatt nehezen tudnak versenyezni az árrésstoppal korlátozott áruházi árakkal, a kereskedelmi láncok pedig olcsóbb importtermékek felé fordulhatnak.
A kereskedők az érintett termékeknél rögzített árréssel dolgoznak, ezért a beszerzési árak csökkenése megjelenik a fogyasztói árakban is. A főtitkár szerint éppen ezért nehezen érthető, miért maradt hatályban a szabályozás, amikor az egész ellátási láncban érzékelhető, hogy alapvetően megváltoztak a korábbi piaci körülmények.
Az OKSZ tagvállalatainál az élelmiszer-beszerzés mintegy 80 százaléka hazai forrásból származik, egyes termékkategóriákban pedig ez az arány a 90 százalékot is meghaladja. A szövetség ezért nemcsak az élelmiszer-feldolgozókkal, hanem közvetlenül a magyar termelőkkel is szoros kapcsolatban áll.
Balázs Ildikó szerint az árrésstop ezt a kapcsolatrendszert is kedvezőtlenül érinti. Ha a kereskedők az árrésben nem tudnak egymással versenyezni, akkor a beszerzési ár leszorítása a szokásosnál is hangsúlyosabb versenytényezővé válik.
„Egy ponton túl azonban a hazai beszállítók már nem tudják tovább csökkenteni az áraikat. Ilyenkor más beszerzési források, köztük olcsóbb importtermékek kerülhetnek előtérbe, ami hosszabb távon a magyar termelőket és az élelmiszer-feldolgozókat hozhatja hátrányos helyzetbe”
– magyarázta a főtitkár. Ez egybevág a FruitVeB figyelmeztetésével is: a szakmaközi szervezet szerint az alacsony árrés miatt a kereskedők az olcsóbban beszerezhető import felé fordulhatnak, miközben a magyar zöldség- és gyümölcstermelők egy része már most is a nyereségesség határán működik.
Bár az árrésstop közvetlenül nem vonatkozik a kisebb élelmiszerüzletek jelentős részére, Balázs Ildikó szerint közvetett módon éppen ezeket a vállalkozásokat hozta az egyik legnehezebb helyzetbe. A kisebb boltok eleve rosszabb pozícióból indulnak a beszerzésnél a nagyobbaknál. , ezért nem tudják ugyanazon az árszinten kínálni az alapvető élelmiszereket.
A magas infláció ráadásul minden korábbinál árérzékenyebbé tette a magyar vásárlókat. A fogyasztók keresik az akciókat, összehasonlítják az árakat, és akár távolabbra is elmennek egy kedvezőbb bevásárlásért. Egy jól leárazott alapélelmiszer forgalma akár az öt-tízszeresére is emelkedhet, miközben a helyi kisbolt elveszíti a vásárlóit.
„A szabályozás gyakorlatilag kiárazta a kisboltok egy részét a piacról. Beszerzési kondícióik nem teszik lehetővé, hogy olyan árakat alakítsanak ki, amelyekkel meg tudják tartani a vevőiket” – mondta az OKSZ főtitkára.
A boltbezárás ennek a legsúlyosabb következménye, de a nehézségek már korábban is megjelennek: rövidülhet a nyitvatartási idő, csökkenhet a dolgozók létszáma, szűkülhet a választék, és akár egyes hűtőberendezések lekapcsolására is sor kerülhet.
Balázs Ildikó szerint az árrésstop nemcsak az árversenyt, hanem az akciókat is visszafogta. Az érintett termékeken nem maradt elegendő mozgástér a korábban megszokott leárazásokhoz, a veszteséget elszenvedő kereskedők pedig a szabályozás alá nem tartozó termékeknél is kisebb kedvezményt tudtak kínálni.
„Az árrésstop ellehetetlenítette a korábbi akciós gyakorlat jelentős részét, mert egyszerűen nem maradt miből engedményt adni. A kivezetés után az akciós árak a jelenlegi, korlátozott áraknál is alacsonyabbak lehetnek, az akciók visszatérése több terméknél lefelé is szoríthatná az árakat azoknak a vevőknek, akik odafigyelnek a bevásárlásaikra”
– mondta.
A szövetség már ismertette szakmai érveit a kormánnyal, és több más kereskedelmi, illetve ágazati érdekképviselettel közösen is jelezte az aggályait. Balázs Ildikó szerint a párbeszéd megkezdődött, és a kormány részéről nyitottság mutatkozik a kérdés rendezésére.
„Az árrésstop az előző kormánytól örökölt, diszkriminatív szabályozás. Gazdaságpolitikai szempontból elengedhetetlen a kivezetése és a tiszta piaci verseny helyreállítása. Bízunk benne, hogy ez mielőbb a jogszabályokban is megjelenik” – összegezte az OKSZ főtitkára.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) szintén az árrésstop haladéktalan kivezetését sürgeti. A szervezet szerint az intézkedés ugyan közvetlenül nem vonatkozik az egymilliárd forint alatti éves árbevételű vállalkozásokra, közvetve mégis a kisboltok lehetnek a legnagyobb vesztesei. Ezek az üzletek jellemzően nagykereskedőkön keresztül, a nagy láncokénál rosszabb feltételekkel szerzik be az árut, ezért akkor sem tudnának hasonló fogyasztói árakat kínálni, ha teljesen lemondanának saját árrésükről. A vásárlók így fokozatosan elfordulnak tőlük, a megmaradó forgalom pedig sok esetben már nem fedezi a béreket, az energiaköltségeket és az üzletek fenntartását. Az MNKSZ adatai szerint 2025-ben 913 élelmiszer- vagy élelmiszer jellegű bolt szűnt meg; a folyamat különösen a kisebb településeket sújtja, ahol a helyi üzlet a mindennapi ellátás egyik alapfeltétele. A szövetség arra figyelmeztetett, hogy a további halogatás árát újabb, akár generációk óta működő családi vállalkozások és velük együtt a vidéki lakosság fizetheti meg.
Napi