Az Indamedia ebben az évben is megrendezi Közép-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciáját, az AI Summit a Városligetben zajlik 2026. szeptember 7–8-án.

Ezerhétszázötven laptop ereje egy szekrényben

Az előadó azzal kezdte: nem technológiai cégvezetőként, hanem az egyetem informatikai igazgatóságának szakmai vezetőjeként érkezett. Elmondása szerint a leggyakrabban azt kérdezik tőle, mit is jelent pontosan, hogy szuperszámítógép – és ezen a ponton szerinte jellemzően a szakma hibázik, mert nehezen tudja átadni, mire való és hogyan hasznosítható a gép.

Látványból ugyanis nem sok minden derül ki.

Aki bemegy az egyetem adatközpontjába, ugyanazt látja, mint bármelyik szervernél: egy szekrényt, amelyben jó esetben zölden villognak a lámpák, rossz esetben pirosan, a legrosszabb esetben sehogy.

A gép teljesítménye 1,75 petaflops, és több kisebb modulból áll, amelyeket egyetlen nagy egységbe kapcsoltak össze. Ez azért lényeges, mert az elemek nem külön-külön értelmezhetők. Egyszerre, párhuzamosan tudnak dolgozni, és nem is egyetlen, hanem több feladaton egyszerre.

A rendszert kifejezetten a mesterséges intelligenciára szabták, és a vezérigazgató szerint épp ezért félrevezető a debreceni Komondorral való összehasonlítás. A két gépet más célra tervezték. Hozzátette, a Komondor úttörő munkája sokat segített abban, hogy a szegedi gépet gazdaságosabban tudják pozicionálni.

A működési költségekre külön figyeltek, a gyártóval olyan megállapodást kötöttek, amely alapján annyit fizetnek, amennyit ténylegesen használnak. Egy dolog viszont hiányzik. A gépnek egyelőre nincs neve, bejelentette, hogy a rektorral egyeztetve most nyilvános névkeresést hirdet.

Versenyautó, amit nem tud bárki vezetni

A hardver önmagában viszont semmit sem ér. Ujhegyi András a beruházást levezénylő Fekete Csaba hasonlatát idézte fel, amely szerint a szuperszámítógép olyan, mint egy versenyautó: nem tudja bárki vezetni, és minden egyes futamra külön be kell állítani a kormányt, a gumikat és a motort.

Nem arról van szó, hogy beírunk valamit, mint a ChatGPT-be, és a gép kiköpi a választ

– érzékeltette a különbséget a vezérigazgató. A használatához matematikai és fejlesztői kompetencia kell, e nélkül a berendezés csak egy darab vas.

Az egyetem ezért hozta létre a mesterséges intelligencia kompetenciaközpontját, amely több mint ötven szakembert tömörít. Ők állnak rendelkezésre akkor, amikor egy külső partner vagy egy bent dolgozó kutató érkezik egy problémával, és segítenek lefordítani a kérdést a szuperszámítógép nyelvére.

A felelősségi kérdések egyébként a konferencia nyitónapján is előkerültek, ahol egy humanoid robotot is a színpadra ültettek.

Tüdőelváltozásoktól a rákkutatásig

A gépet elsősorban kutatásra használják, és az előadó több példát is hozott. Vizsgálják az úgynevezett ágensalapú mesterségesintelligencia-rendszereket – ezek olyan megoldások, amelyek önállóan, emberi közbeavatkozás nélkül generálnak válaszokat és hajtanak végre lépéseket –, azt kutatva, hogyan reagálnak különböző helyzetekben.

Az egyetemhez a klinikai központon kívül több kórház is tartozik, és a modernizálásukban egyre nagyobb szerepet kap a technológia. Példaként a képalkotó diagnosztikát említette, ahol a rendszerek a felvételek elemzésében segítik az orvosokat.

Hangsúlyozta, hogy ezek a megoldások nem döntenek az orvos helyett, és bevezetésük előtt alaposan tesztelik őket. Az AI-alapú diagnosztika az elmúlt években világszerte az egészségügy egyik leggyorsabban terjedő területévé vált.

A gyógyszerkutatásban a genomvizsgálatok gyorsítása mellett olyan molekuláris folyamatokat elemeznek, mint a fehérje-fehérje kölcsönhatások, amelyek a rákkutatásban is szerepet játszanak.

Az előadó a járványügyi modellezést is kiemelte, felidézve a szegedi matematikus, Röst Gergely koronavírus-járvány alatti előrejelzéseit. A kibervédelmet pedig azért említette, mert szerinte a vállalati rendszerek működése jól modellezhető ezen az infrastruktúrán.

„Senkinek nincs szuperszámítógép-problémája”

A zárásban a vezérigazgató a hazai cégekhez fordult. Elmondása szerint az egyetem tudatosan nyitja meg a kutatási eszközeit a piaci szereplők előtt, nem profitéhségből, hanem azért, hogy minél több közös innováció szülessen, és az alapkutatásból alkalmazott tudomány váljon.

A technológiatranszfer-cégnél nyilvántartott több mint ötven innovációnak nagyjából a felében van már valamilyen mesterségesintelligencia-megoldás.

Az együttműködés viszont máshol akad el.

„Nem akarok senkit elkeseríteni, de bármelyik cégnél járok, senkinek nincs szuperszámítógép-problémája”

– fogalmazott, majd elmondta: a cégeknek üzleti, gazdasági és működési gondjaik vannak, és épp az a réteg hiányzik, amely ezeket át tudja fordítani kutatási, majd matematikai feladattá.

Ujhegyi András szerint enélkül nem lehet ledolgozni azt a hátrányt, amellyel Magyarország jelenleg Közép-Európában és Európában is küzd. Zárásként arra kérte a hazai gazdasági szereplőket és kutatócsoportokat, hogy keressék meg az egyetemet: „Itt van az infrastruktúra, itt van a tudás, mi problémákat keresünk.”