Több mint három év után először emelt kamatot az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve – írja a BBC.

A Fed szerdán egyhangú döntéssel 3,5–3,75 százalékról 3,75–4 százalékra emelte az irányadó kamatsávot, és a döntéshozók többsége arra számít, hogy az év végéig újabb emelés jöhet.

A döntés szembemegy Donald Trump követelésével, aki kamatcsökkentést sürgetett. Kevin Warsh Fed-elnök azzal indokolta az emelést, hogy az infláció „túl magas, és már túl régóta az”, a döntést pedig „megfontoltnak” és „felelősnek” nevezte.

A Fed 2 százalékos inflációs célt követ, Warsh szerint azonban az amerikai infláció már több mint öt éve meghaladja ezt a szintet. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a megélhetési kérdések az amerikai választók egyik legfontosabb problémájává váltak. Az utóbbi időben az energiaárak is emelkedtek: az Egyesült Államok és Izrael Iránnal vívott háborújának kezdete óta megugrottak a nagykereskedelmi olajárak, ami más termékek és szolgáltatások árába is begyűrűzött.

Warsh azt mondta, a jegybank egyes termékek – például az olaj vagy az élelmiszerek – árát közvetlenül nem tudja befolyásolni, de azt igen, hogy az áremelkedés mennyire terjed szét a gazdaságban. Szerinte az erős munkaerőpiac és gazdaság lehetővé teszi, hogy a Fed most az árstabilitásra összpontosítson.

A kamatemelés megdrágíthatja a hiteleket, így a jelzáloghiteleket, a személyi kölcsönöket és a hitelkártya-tartozásokat is, ugyanakkor a megtakarítások hozama nőhet. A JP Morgan, a KeyCorp és a BNY már szerdán 6,75-ről 7 százalékra emelte elsődleges hitelkamatát. A Freddie Mac adatai szerint egy 30 éves, fix kamatozású amerikai jelzáloghitel átlagos kamata jelenleg 6,76 százalék, egy 15 évesé pedig 6,09 százalék.

A már meglévő, fix kamatozású hiteleket a kamatemelés nem érinti, de azoknak többet kellhet fizetniük, akik most vennének fel új jelzáloghitelt vagy refinanszíroznák a meglévőt.

Warsh kinevezésének jóváhagyásakor demokrata törvényhozók azt mondták, hogy Trump bábja lesz, és a Fed számos megfigyelője arra számított, hogy eleget tesz majd Trump folyamatos követelésének, és jelentősen csökkenti a kamatokat. Trump korábban élesen bírálta Warsh elődjét, Jerome Powellt amiatt, hogy nem csökkentette azokat. Amikor szerdán megkérdezték Warshot arról, milyen üzenetet küld a kamatemelés Trumpnak, felnevetett, majd azt mondta:

„Az elnökkel folytatott beszélgetésekről nincs mit mondanom.”

Trump később újságíróknak azt mondta:

„Bízok Kevinben, de tudják, nagyon kemény igazgatótanáccsal van dolga. (...) A kamatok pedig túl magasak. Nem megfelelőek… Beszéltem Kevinnel, és azt mondtam neki: akár szavazhatsz is együtt az igazgatótanáccsal, mert úgysem számít. A testület nagyon ellenséges, nagyon politikai”

– tette hozzá. Trump korábban a közösségi médiában csak annyit írt: „CSÖKKENTSÉK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KAMATAIT, MÉGHOZZÁ GYORSAN!”

A demokraták szerint a kamatemelés megdrágítja a hiteleket, és ennek következtében több amerikai kerül majd eladósodás közelébe. „Ez mindent drágábbá fog tenni” – mondta Chuck Schumer, a szenátus vezető demokrata politikusa.

„Ez azért történik, mert Donald Trump nem tudja, hogyan kell irányítani a gazdaságot.”

A Fed legutóbb 2023 júliusában emelt kamatot, az utolsó kamatváltoztatás pedig 2025 decemberében történt, amikor csökkentették az irányadó rátát. Warsh nem mondta meg, szerinte pontosan meddig kell még emelni a kamatokat, de a Fed döntéshozóinak többsége azzal számol, hogy az év végéig 4–4,25 százalékra nőhet a kamatsáv. Egy szűk többség jövőre további, 4,25–4,5 százalékos szintre történő emeléssel számol, a kamatcsökkentések pedig a jelenlegi várakozások szerint 2028-ban és 2029-ben indulhatnak. A Fed előrejelzése szerint az infláció a következő években fokozatosan lassulhat, és 2029-re térhet vissza a 2 százalékos célhoz.

Nem csak az Egyesült Államokban okoz gondot az iráni háború nyomán erősödő infláció: az Európai Központi Bank a múlt héten szintén kamatot emelt, a Bank of England pedig csütörtökön dönt a kamatokról.