Ruszin-Szendi a gyárban tett látogatása után azt mondta, Várpalotán már működő magyar védelmiipari kapacitás épült ki, amely a Magyar Honvédség ellátásában is fontos szerepet kaphat. Szerinte ugyanakkor vannak még olyan képességek, amelyeknek a gyártását el kell indítani. A miniszter szerint a honvédségnek 30, 120 és 155 milliméteres lőszerekre is szüksége van, és készen áll arra, hogy ezeket a várpalotai üzemből szerezze be.

A Rheinmetall már a beruházás kezdetén több ütemmel számolt. A vállalat 2024 januárjában azt közölte, hogy az első szakaszban a Lynx gyalogsági harcjárművekhez szükséges 30 milliméteres lőszerek gyártása indul, a későbbi bővítés pedig a 120 milliméteres harckocsi- és a 155 milliméteres tüzérségi lőszerek előállítását teszi lehetővé. A teljes kapacitás kiépítését 2026-ra tervezték - írta a Világgazdaság.

A gyárat 2024 júliusában adták át, a Rheinmetall pedig akkor azt közölte, hogy a 30 milliméteres lőszerek sorozatgyártása októberben kezdődik. Vagyis az üzem átadása nem jelentette azt, hogy minden tervezett kaliber gyártása egyszerre elindult volna. A nagyobb lőszerek előállítása eleve a beruházás későbbi szakaszára maradt.

Ruszin-Szendi az exportlehetőségekről is beszélt. Szerinte azt kell elérni, hogy a Várpalotán készülő lőszerek ne csak a Magyar Honvédséghez, hanem a NATO-tagállamok haderejéhez is eljuthassanak. A miniszter további, Magyarországon már rendszeresített képességek gyártását is elindítaná az üzemben.

A várpalotai lőszergyár tehát már termel, de a teljes, több kalibert lefedő gyártási kapacitás kiépítése több lépcsőben történik. A mostani bejelentés szerint a következő nagyobb lépés a 155 milliméteres tüzérségi lőszerek gyártásának elindítása lehet.