Ahogy arról beszámoltunk, június közepén az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév rendjéről szóló rendelet tervezetét, amelyet társadalmi egyeztetésre is bocsátott. Ám nemcsak a civilek véleményét várták Lannert Juditék, hanem több szakmai egyeztetést is tartottak a szféra több képviselőjével, hogy a lehető legjobb irányba tudják fordítani a magyar közoktatás kormányát. Bár a Tisza türelmet kért a pedagógusoktól, van olyan terület, ahol már meg is indultak a változtatások, ilyen például a kompetenciamérések rendszere, amely 2027-ben már teljesen új – pontosabban régi – formában várja a diákokat.

Ennek egyik legutóbbi állomása volt a július 17-i egyeztetés, amelyet a minisztérium közoktatási és közigazgatási államtitkárai hívtak össze. A találkozóra azokat a szervezeteket várták, amelyek érdemi javaslatokat küldtek be a következő tanév rendjéről szóló rendelet tervezetével kapcsolatban, így részt vett a Civil Közoktatás Platform (CKP), a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK), az Alapítványi és Magániskolák és -óvodák Egyesülete (AME) de a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is, de ott voltak a civilek, a nemzetiségi önkormányzatok és az egyházak képviselői is.

Kormányzati oldalról az OGYM közoktatási államtitkára, Kókayné Lányi Marietta, helyettese, Sipos István, a minisztérium jogi és szakképzési munkatársai (Óvári Márta, dr. Madarász Hedvig), valamint az Oktatási Hivatal (OH) képviseletében Brassói Sándor vett részt az ülésen. Az eseményre 18 szakmai szervezet képviselője vett részt az NPK szerint, viszont a CPK csak 10-12 szervezetről írt. A különbséget végül az OGYM oldotta fel, ugyanis nem mindenkit hívtak meg, aki javaslatokat küldött be (összesen huszonkettőt, írásban), de ez nem kirekesztésből fakadt, hanem adminisztrációs hiba történt.

Széleskörű egyetértés

A minisztérium szakemberei a beérkezett észrevételeket 15 tematikus csoportba rendezték. A konzultáció során több kérdésben nemcsak a rendelettervezet részleteiről, hanem az azt megalapozó szakmai elvekről is érdemi egyeztetés zajlott – például a PDSZ-szel. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a javaslatok jelentős részét megalapozottnak és támogathatónak ítélte.

A felvetésekre háromféle válasz született:

• több javaslatot azonnal elfogadtak, így a minisztérium képviselői már a módosításokat tartalmazó új szövegváltozattal érkeztek az egyeztetésekre.
• Más kezdeményezéseket szakmailag támogattak ugyan, de jogtechnikai okok miatt ezek megvalósítását legkorábban a következő tanévre ütemezték, az előkészítő munka azonban már megkezdődött.
• Viszont akadtak olyan indítványok is, amelyeket elutasítottak. Ezek esetében vagy jogszabályi akadályok nehezítették a megvalósítást – például a munkaszüneti napra eső első tanítási nappal kapcsolatos javaslatnál –, vagy azért nem született pozitív döntés, mert az adott kérdésben egyelőre nem alakult ki egységes szakmai álláspont.

Az egyeztetés egyik kiemelt témája a köznevelés és a szakképzés tanévrendjének összehangolása volt. A minisztérium jelezte, hogy már elkészült egy olyan szakmai koncepció, amely a jövőben egységes rendeletben szabályozná a két terület tanév rendjét. A résztvevők támogatták az egységesebb szabályozás irányát, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ennek megvalósításához a köznevelési és a szakképzési rendszer működési feltételeit, valamint az ezekre vonatkozó jogszabályokat is tovább kell hangolni. A PDSZ ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az egységes szabályozásnak azonos feltételeket is kell jelentenie a tanulók számára, különösen az érettségire való felkészülés tekintetében.

Az egyeztetésen szóba került a tanév hossza és a nyári hőség egyre súlyosabb problémája is. Többen felvetették, hogy hosszabb távon érdemes lenne felülvizsgálni a 180 tanítási napra vonatkozó előírást, mivel a légkondicionálás nélküli iskolákban a tanév utolsó heteiben a magas hőmérséklet jelentős terhet ró diákokra és pedagógusokra egyaránt. Az NPK azonban figyelmeztetett, hogy a tanítási napok számának csökkenése szűkítheti az intézmények szervezési mozgásterét, ezért ennek hatásait a jövőbeni szabályozás során is érdemes figyelembe venni. A minisztérium képviselői ugyanakkor jelezték, hogy a közelgő tanévben még nincs lehetőség ilyen jellegű módosításokra. Hozzátették azonban, hogy a tanév szerkezetének, valamint a tanítási szünetek rendszerének átfogó felülvizsgálata a jövőben napirendre kerülhet.

A nyári időszak pedagógiai kihívásaival kapcsolatban elhangzott, hogy a témahetek megszervezésében biztosított rugalmasság lehetőséget ad az iskoláknak arra, hogy a helyi adottságokhoz és az esetleges hőségriadókhoz igazítsák a tanítási napok beosztását. A minisztérium emlékeztetett arra is, hogy a témahetek időpontjának kijelölése és lebonyolítása továbbra sem kötelező. Az intézmények saját pedagógiai programjuk és munkatervük alapján dönthetnek arról, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel, így szükség esetén rugalmasabban alkalmazkodhatnak a rendkívüli időjárási körülményekhez.

Nézzük a javaslatokat!

A találkozó egyik központi témája a CKP által benyújtott javaslatcsomag volt, amely több fontos kérdést is érintett – mint például a fentebb már említett köznevelés és a szakképzés tanévrendjének összehangolása. Vállalta a minisztérium, hogy elkészítenek egy egységes rendelettervezetet a belső egyeztetésekhez ám amennyiben végül mégsem születik közös szabályozás, a tárca ígérete szerint figyelembe veszi a CKP pontosító javaslatait, és gondoskodik arról, hogy a köznevelési és a szakképzési tanévrendről szóló rendeletek egy időben jelenjenek meg.

Szó esett az országos mérések rendszeréről is, amelynek egyszerűsítését és a felmérések számának csökkentését a CKP határozottan kezdeményezte. A minisztérium válasza szerint a rendelettervezet már eleve kevesebb méréssel számol, további csökkentésre azonban jelenleg nincs lehetőség, mivel a szövegértési, matematikai és természettudományos méréseket törvény, a célnyelvi felméréseket pedig külön rendelet írja elő. A szakképzésben alkalmazott kompetenciamérések szabályozása ettől eltér, így a két rendszer teljes összehangolása a 2026–2027-es tanévre még nem valósítható meg. A minisztérium megerősítette azt is, hogy az 1–2. évfolyamos mérések továbbra is választhatóak maradnak. Emellett elfogadták azt a javaslatot is, hogy az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) kötelező helyett szintén választható formában szerepeljen a jövőben.

A PDSZ két konkrét módosító javaslatot is benyújtott a rendelettervezethez. Az egyik a természettudományos eszköztudást mérő kompetenciamérés szakmai felülvizsgálatára vonatkozott. A másik javaslat az érettségi alatti digitális munkarend szabályozását érintette. A PDSZ azt kezdeményezte, hogy a rendelet ne konkrét évfolyamokat, hanem a nem végzős évfolyamokat nevesítse, mivel az érettségiztető pedagógusok munkája nem kizárólag a 9–11. évfolyamokra terjed ki.

A Nemzeti Pedagógus Kar írásban benyújtott véleményében összességében támogatta a rendelettervezet elfogadását, ugyanakkor több olyan módosítási javaslatot is megfogalmazott, amelyek megítélésük szerint megkönnyíthetik az iskolák működését és a tanév megszervezését. A szervezet egyebek mellett indokoltnak nevezte az országos mérések számának csökkentését, és felvetette annak lehetőségét is, hogy a nyolcadik évfolyamos kompetenciamérést a tanév őszi időszakára helyezzék át. Emellett felhívta a figyelmet az első évfolyamos digitális diagnosztikus mérés lebonyolításának gyakorlati nehézségeire, támogatta a digitális munkarend szabályainak kiterjesztését a szakképzésre, valamint a „Diákok hangja” témanap módszertani támogatásának erősítését is szorgalmazta.

Az egyeztetésen a résztvevők támogatták a „Diákok hangja” témanap bevezetését, amelynek megvalósítását a minisztérium módszertani ajánlással segíti majd. A Nemzeti Pedagógus Kar felajánlotta szakmai közreműködését az útmutató kidolgozásában, kiemelve a különböző szakterületek pedagógusait összefogó tagozatok tapasztalatát és tudását. A minisztérium nyitottan fogadta a kezdeményezést, és jelezte, hogy a további szakmai javaslatokat is várja. Az egyeztetésen emellett hangsúlyozták azt a szakmapolitikai célt is, hogy az iskolák tanuló szervezetekké váljanak, ahol a folyamatos fejlődés, a tudásmegosztás és az innováció a mindennapi működés természetes részét képezi.

Az egyeztetések folytatódnak

Szóba került még, hogy a december 24-i pihenőnap ledolgozásának szabályai érdemben nem változnak, ugyanakkor a rendelet egyértelművé teszi, hogy a pótlás napján az iskolák nem kizárólag hagyományos tanítási napot szervezhetnek. Ez a gyakorlat eddig is több intézményben működött, a módosítás pedig hivatalosan is lehetőséget biztosít a rugalmasabb megoldások alkalmazására. Változás érinti a pályaorientációs napot is, amely a jövőben témanapként szerepel majd, így megszűnik a korábbi kötelező jellege. Az ezzel felszabaduló tanítás nélküli munkanapot az intézmények a pedagógusok napjához kapcsolódó belső szakmai továbbképzésekre fordíthatják. A részletszabályokat azonban a minisztérium csak később ismerteti.

Ez különösen a módszertani támogatások fejlesztésére, a köznevelési és szakképzési szabályozás összehangolására, valamint a jó gyakorlatok összegyűjtésére és megosztására vonatkozó javaslatokat érintette. A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy a 2026/2027-es tanév rendjének kialakításakor a jogszabályi megfelelés mellett az intézmények működésének támogatása, a gyakorlati megvalósíthatóság és a tanulók érdekeinek érvényesítése is kiemelt szempont kell hogy legyen.

Az egyeztetés pedig nem állt meg, ugyanis az elmúlt pár napban Lannert Judit több szakmai csoporttal is asztalhoz ült – és nyilván előtte is. Elvonult a tárca vezetőivel két napra, hogy „közösen megkezdjük az oktatás megújítását célzó hosszútávú stratégiánk alapjainak a kialakítását, ami kijelöli az oktatás és a gyermekek jövőjét”. Emellett az Országos Diáktanács képviselőivel is beszélt arról, „hogyan lehet az Országos Diáktanácsot a lehető leghatékonyabb párbeszédfórummá fejleszteni. Kiemelt cél, hogy a szakképzésben tanuló fiatalok is aktív szerepet vállaljanak a közös gondolkodásban és a javaslatok kidolgozásában”.

Elmondása szerint a diáktanács nyolc munkacsoportja mutatta be javaslatait a mentálhigiéné, az iskolai infrastruktúra, a kortárs segítés, az iskolai közösségek erősítése, valamint a diákönkormányzatok és a szakképzés képviseletének fejlesztése kapcsán. 

Egyértelmű üzenetük volt: az oktatás a jövő kulcsa, ezért a diákok véleményének helye van a döntések előkészítésében

– fogalmazott a tárcavezető, kiemelve, hogy a diákok szakmai felkészültsége és a jövőről való gondolkodása példaértékű volt.

Végül hétfőn szakmai egyeztetést folytatott az Alternatív és Magániskolák Egyesülete, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel, ahol a két szervezet ismertette működésének főbb területeit, valamint bemutatta az oktatási rendszer fejlesztését célzó szakmai javaslatait. Egyértelművé tették azt is, hogy a jövőben is aktív szerepet kívánnak vállalni a szakmai és társadalmi egyeztetésekben. Kiemelt jelentőségűnek tartják, hogy az általuk kidolgozott innovatív megoldásokat és bevált pedagógiai gyakorlatokat az állami óvodák és iskolák számára is hozzáférhetővé tegyék. Az évek során felhalmozott tapasztalataik – a sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív nevelésétől a művészetalapú pedagógiai módszereken át a minőségfejlesztésig – olyan szakmai tudást képviselnek, amelyet érdemes szélesebb körben is hasznosítani.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Bernd Weißbrod / picture alliance / Getty Images)