GazdaságSzerző: vg 41 perccel ezelőtt 2 percnyi olvasás
Fordul a magyarországi szabályozási környezet a kínai ipari beruházások körül.
A BYD szegedi gyára kulcsszerepet játszik a kínai autógyártó európai terjeszkedésében, Magyarországon azonban látványosan változik a beruházások megítélése. A BYD-t már bírságolták a gyár építkezéséhez kapcsolódó talajügy miatt, miközben a kormány szigorúbb környezetvédelmi ellenőrzést és nagyobb szankciókat készít elő.
A BYD számára Szeged eddig a magyarországi sikertörténet egyik legfontosabb állomása volt, most azonban egyre több jel utal arra, hogy a kínai autógyártónak szigorúbb feltételek között kell folytatnia a beruházást. A
szegedi gyár építkezése miatt indított környezetvédelmi eljárás júniusban lezárult, a vállalatot pedig 10 millió forintos bírsággal sújtották.
A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal szerint a BYD mintegy 20 hektárnyi területre szállított ki a beruházás helyszínéről letermelt termőtalajt anélkül, hogy elvégezték volna az előírt kötelező vizsgálatokat. A márciusi mintákban egyes alkilbenzolok koncentrációja a határérték többszörösét is elérte. A hatóság később azt közölte, hogy az április és június között végzett akkreditált mérések alapján már nem volt kimutatható határérték feletti szennyeződés, az ügy miatt azonban rendőrségi eljárás is indult.
A BYD tagadta, hogy megsértette volna a környezetvédelmi előírásokat, Stella Li, a vállalat alelnöke pedig közölte, hogy a cég betartotta a helyi szabályokat.
A nagyobb változást azonban nem önmagában a 10 millió forintos bírság jelenti. Péter Magyar kormánya új környezetvédelmi hatóságot hoz létre az elektromosautó- és akkumulátorgyárak ellenőrzésére, miközben jelentősen emelné a környezetvédelmi bírságok felső határát. A szabályozás értelmében a korábban kiemelt beruházásként kezelt projektek sem élveznének automatikus mentességet a környezetvédelmi és egyéb előírások alól.
Ez különösen érzékenyen érintheti a BYD-t. A szegedi üzemben a tervek szerint 2026 negyedik negyedévében kezdődhet az összeszerelés, hosszabb távon pedig évi 200 ezer autó gyártásával számolnak. A gyár az európai terjeszkedési stratégia központi eleme, nem egy könnyen lecserélhető mellékprojekt. A BYD ráadásul éppen most gyorsítja európai lokalizációját:
a vállalat már a teherautók helyi gyártását is tervezi, hogy egyre inkább európai gyártóként működjön.
A tétet növeli az uniós vámrendszer is. A Kínából behozott BYD elektromos autókra az EU 17 százalékos kiegyenlítő vámot vet ki a normál vám mellett, miközben a magyarországi gyártás lehetővé teszi ennek az importtehernek a megkerülését. Ha a szegedi üzem indulása csúszik, az európai gyártásból származó vámelőny realizálása is későbbre tolódhat.
Különös mellékzöngéje a történetnek, hogy a beruházást korábban kiemelten támogató volt külügyminiszter, Szijjártó Péter júliusban éppen a BYD-hoz igazolt, ahol a csoport külső kapcsolataiért és új üzleti területeinek fejlesztéséért felel. A szegedi gyár tehát egyszerre lett a BYD európai stratégiájának kulcsprojektje és annak egyik első komoly magyarországi szabályozási tesztje.
Európai céggé válna a BYD: megtalálta a kiskaput a vámfalon, a riválisok sem találnak ezen fogást – Szijjártó is óriási szerepet kaphat az átalakításban
A kínai autóipari óriás európai gyártóbázist épít, miközben Szijjártó Péter új globális feladatai éppen a nemzetközi terjeszkedéshez kapcsolódnak. A vámok miatt nem hátrál meg Európától a BYD, hanem még mélyebbre ássa magát a kontinensen.
Napi