GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
A költségek havonta további 3 milliárd dollárral nőhetnek.
Az Egyesült Államoknak eddig mintegy 38 milliárd dollárjába került az Iránnal hat hónapja zajló háború, és ez az összeg havonta további 3 milliárd dollárral emelkedhet – közölte a Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO). A kongresszus pártpolitikától független költségvetési elemző szervezete szerint a konfliktus 2027 első három hónapjában 0,5 százalékponttal növelheti az inflációt is – írja a Reuters.
A CBO számítása az augusztus 1-jéig felmerült kiadásokat tartalmazza. A jelentés szerint a háború egyre komolyabb nyomást helyez az amerikai lőszer- és fegyverkészletekre, miközben az energiaárakat is felhajtja. Mindez kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok mennyire lenne képes egy újabb jelentős konfliktusra reagálni, miközben a szövetségi költségvetés helyzete amúgy is feszült.
A mostani összeg nagyjából egybevág Pete Hegseth védelmi miniszter július 21-i szenátusi meghallgatásán ismertetett 37,5 milliárd dolláros becslésével.
A CBO szerint a háború költségeinek jelentős részét az amerikai fegyver- és lőszertartalékok gyors felélése okozza. A hivatal becslése szerint akár öt évbe is telhet, mire az Egyesült Államok újra feltölti készleteit.
A Reuters augusztusban arról számolt be, hogy a háború során az amerikai hadsereg a nagy hatótávolságú precíziós rakétáinak „gyakorlatilag teljes” készletét felhasználta. A CBO jelentése szerint a Pentagon nem működött együtt a kongresszusi pénzügyi ellenőrökkel az adatok összegyűjtésében.
A Fehér Ház szóvivője, Anna Kelly Donald Trump Irán elleni támadásait „határozott fellépésnek” nevezte, amelynek célja szerinte az volt, hogy Teherán ne veszélyeztethesse az amerikai katonákat és az Egyesült Államok érdekeit.
Kelly közleményében azt állította, hogy az amerikai hadseregnek „több mint elegendő lőszere, muníciója és készlete van” ahhoz, hogy teljesítse az elnök stratégiai céljait, sőt azon túl is.
A Pentagon vezető szóvivője, Sean Parnell szintén vitatta a CBO lőszerhiányra vonatkozó megállapításait.
„Mindenünk megvan ahhoz, hogy ott és akkor csapjunk le, ahol és amikor az elnök úgy dönt” – mondta.
A vizsgálatot Brendan Boyle pennsylvaniai demokrata képviselő, a képviselőházi költségvetési bizottság vezető demokrata tagja kezdeményezte.
Boyle közleményében úgy fogalmazott, hogy Donald Trump Irán elleni „katasztrofális háborúja” már amerikai katonák életét követelte, és másokat megsebesített. Szerinte a CBO pártpolitikától független jelentése azt is egyértelművé teszi, hogy a konfliktus eddig több tízmilliárd dollárjába került az amerikai adófizetőknek, miközben tovább növeli a költségeket.
Az Irán elleni háborúban eddig 18 amerikai katona halt meg.
A CBO által közzétett 38 milliárd dolláros összeg ráadásul nem teljes körű. A számításból kimaradtak a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajók elleni közelmúltbeli támadások, valamint a térségben található amerikai katonai létesítmények elleni csapások költségei is.
Az elemzés nem számolt azzal sem, hogy mennyibe kerül a háború finanszírozásához szükséges állami hitelfelvétel. Ez önmagában több tízmilliárd dollárral növelheti a végső számlát.
A CBO szerint a háború következményei jóval túlmutathatnak a közvetlen költségeken, és hosszabb távon az Egyesült Államok védelmi képességeire, valamint a hazai gazdaságra is hatással lehetnek.
A kritikus fontosságú fegyverek – köztük a rakétaelhárító rendszerekhez szükséges elfogórakéták – hiánya a Pentagon képességét is korlátozhatja, ha az Egyesült Államoknak egy másik jelentős konfliktusban kellene helytállnia.
A CBO külön kiemelte egy esetleges, Kínát és Tajvant érintő háború kockázatát.
Pete Hegseth a júliusi szenátusi meghallgatáson csaknem 90 milliárd dollár sürgősségi forrást kért a fegyver- és lőszerkészletek feltöltésére.
„Ezek a források nélkül kritikus hiányokkal kell szembenéznünk”
– mondta akkor a védelmi miniszter.
A Pentagon főfelügyelőjének ezen a héten közzétett jelentése szerint Irán több száz épületben okozott károkat vagy pusztította el azokat az amerikai közel-keleti katonai támaszpontokon. A támadásokban repülőgépek – köztük vadászgépek, légi utántöltő gépek és drónok – is megsérültek vagy megsemmisültek.
A főfelügyelő jelentése június 19-ig 33,4 milliárd dollárra tette a háború költségeit. Ebben mintegy 184 millió dollárnyi, az iráni támadások által az amerikai diplomáciai létesítményekben okozott kár is szerepelt.
A háború egyik legfontosabb gazdasági következménye az energiaárak emelkedése.
A konfliktus során támadások érték a Hormuzi-szoros térségét, valamint a környező Öböl-menti országok energia-infrastruktúráját is. A szoros különösen fontos a globális energiapiac számára: a háború előtt a világ olajforgalmának nagyjából 20 százaléka haladt át rajta.
A szállítási útvonal körüli bizonytalanság jelentősen megemelte az energia árát mind a fogyasztók, mind a világpiaci szereplők számára.
A növekvő háborús kiadások közben tovább súlyosbítják az Egyesült Államok amúgy is romló költségvetési helyzetét. Az ország államadóssága augusztusban átlépte a 40 ezermilliárd dollárt.
Donald Trump rendszeresen az Irak és Afganisztán elleni amerikai háborúkhoz viszonyítja az Iránnal folytatott konfliktus költségeit. Az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után indított háborúkat.
A mostani, Iránnal folytatott háború költsége tehát egyelőre jóval elmarad ezektől a történelmi összegektől, a CBO szerint azonban a számla gyors ütemben tovább nőhet: ha a jelenlegi havi 3 milliárd dolláros ütem fennmarad, a konfliktus minden egyes további hónapja újabb jelentős terhet ró az amerikai költségvetésre.
Napi