Dzsingisz kán mongol császárnak már a 12. század végén és a 13. század elején meggyőződése volt, hogy a joghurt erőt és bátorságot ad – katonáinak. A sereg erjesztett kancatejből készült italként fogyasztotta és terjesztette el a joghurtot (vagy az ahhoz hasonló kumiszt) a hódítások során. A lovasíjász katonák bőrtömlőkben könnyen szállították a tejet, ami a lovak oldalát verdesve a melegben magától megerjedt és joghurttá alakult. 

Akkor együnk joghurtot, hogy bátrak legyünk, ha jön az ellenség? Arra talán nem jó, de pozitív hatásait valóban sokáig sorolhatjuk.

A natúr görög a tuti

Ha nincs lovunk, akkor is készíthetünk joghurtot, feltéve, ha van a kamránkban pár üvegnyi hasznos baktérium, a felforralt tej beoltásával születik ugyanis a joghurt. Gyulladáscsökkentő baktériumai támogatják a bél nyálkahártyáját, azonban nem maradnak meg ott, csak áthaladnak a szervezeten. Ezzel szemben a kefirben található élőflórák megmaradnak, probiotikus hatása erősebb. A joghurt sűrűbb és krémesebb, a kefir folyékonyabb és savanykásabb. És mi a helyzet a görög joghurttal?

Ezek a vegyületek együttesen alkotják azokat a fehérjéket, amelyek nélkülözhetetlenek az egészséges szervezet számára. Így lehet a görög joghurt az egyik legtökéletesebb fehérjeforrás.

A natúr görög joghurt tejből vagy tejszínből, illetve élőflórákból áll. Szuper, teljes értékű élelmiszer, amiben több fehérje található, mint a sima natúr joghurtban, de rengeteg vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz, kiváló kalcium-, kálium-, cink-, B6- és B12-vitamin-forrás. A görög joghurtban a fehérjék, a vitaminok és a probiotikus kultúrák is magasabb számban fordulnak elő, miközben jóval kevesebb laktózt tartalmaz a normál joghurtoknál. A görög joghurt állítólag a hosszú élettartamhoz is hozzájárul, az egyik híres kék zóna, a görögországi Ikaria lakói a görög joghurtot tej helyett naponta kétszer fogyasztják, ami magas probiotikum- és vitamintartalmának köszönhetően az immunrendszer erősítésében is fontos szerepet játszik.

A kutatások szerint, mivel a joghurt a tehéntej kétféle baktériumának erjesztéséből készül, aminek során a laktóz tejsavvá alakul át, azok is fogyaszthatják, akik laktózintoleranciában szenvednek.

A joghurt-paradoxon

Na de mi van azzal, hogy a teljes zsírtartalmú joghurt telített zsírt tartalmazhat, ami növelheti az LDL-koleszterinszintet és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát? Egy metaanalízis kimutatta, hogy a probiotikus joghurt valójában csökkentheti az LDL-koleszterinszintet enyhe vagy közepesen magas koleszterinszintű embereknél, míg a nagyszabású megfigyeléses vizsgálatok azt sugallják, hogy

Nagyszabású amerikai vizsgálatokban a heti legalább ötszöri joghurtfogyasztás csökkenti a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – férfiaknál 4 százalékkal jobban, mint a nőknél. Egy nagyszabású dán tanulmány megállapította, hogy az alacsony és magas zsírtartalmú tej teljes zsírtartalmú joghurttal való helyettesítése 11-13 százalékkal alacsonyabb szívbetegség kockázattal járt együtt. Ezek az eredmények jól illusztrálják az úgynevezett „élelmiszer-mátrix hatást”, aminek lényege, hogy egy teljes értékű élelmiszer egészségügyi hatásai nem jósolhatók meg egyetlen tápanyag, például a telített zsír mennyiségéből.

Az eredményeket befolyásolhatják más változók is, a jellemző étrend, az életmód és a társadalmi-gazdasági tényezők. Az biztos, hogy a natúr (görög) joghurt dióval, mézzel, magvakkal, gyümölcsökkel hatásosan támogatja az immunrendszert és biztosítja a fehérjebevitelt is.

(Borítókép: Illusztrációnkon Károly herceg joghurtot kóstol egy madridi piacon 2011. március 30-án. Fotó: Mark Cuthbert / Getty Images)