GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
Még lehetséges konkrét időpont is előkerült, és utódairól már gőzerővel folyik a spekuláció.
„Uniónk helyzete erősebb, mint valaha, ugyanakkor bizonytalanabbnak is tűnhet, mint valaha" – ezzel kezdte évértékelő beszédét Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén szerdán reggel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Ugyanakkor a német lapok arról cikkeztek, hogy innen 586,5 kilométerre, a berlini Konrad-Adenauer-Hausban megbukhat a kancellár egy pártülésen, amely vasárnap 17 órakor kezdődik.
Friedrich Merz kevesebb mint másfél éve kormányozza az Európai Unió legnagyobb befolyású és gazdasági erejű országát. Tavaly tavasszal úgy érkezett a hatalomba, mint a hanyatló európai és német gazdaság megmentője, kofferjében egy akkora költekezési programmal, amilyet a német újraegyesítés óta nem láttunk.
Még hivatalba lépése előtt keresztülvitte az adósságfék módosítását, amely a védelmi kiadások nagy részét kivette a korlát alól, és létrehozott egy 500 milliárd eurós, 12 évre szóló infrastruktúra-alapot. A kincstári optimizmus mellé azonban állandó kísérőül szegődtek a figyelmeztetések, hogy évtizedek óta késő reformokat is be kell pótolnia, ha vissza akarja fordítani a hanyatlást.
Most a bukás szélére került, több mint két és fél évvel a következő német szövetségi és európai parlamenti választás előtt, miközben Ursula von der Leyen saját hatalmának soha nem látott koncentrálására készül.
A közvetlen kiváltó ok: Szász-Anhaltban két hete győzött a tartományi választáson a hagyományos pártok által "karanténban" tartott radikális jobboldali AfD. Merz kormányzó CDU-jának ülésén pedig már a most vasárnapi berlini és mecklenburg–elő-pomerániai voksolás előzetes eredményeit értékelhetik: az AfD előretörése várható, akár földcsuszamlásszerű formában.
Ami ezt súlyosabbá teszi, az egy tartós ok: a reformokról a CDU és bajor szövetségese, a CSU rég nem tud dűlőre jutni a szociáldemokrata partnerrel, akiknek a kormányát úgy váltották le, hogy az SPD-t bevették a koalícióba.
Már a szász-anhalti fiaskó után megnövekedett a nyomás Merzen, hogy az AfD előrenyomulását megtörendő kezdjen osztogatásba, és megtört a kancellár korábbi ellenállása is az üzemanyagok drágulását kompenzáló hangulatjavító intézkedések bevezetése iránt.
Ezzel azonban nincs vége a belpolitikai átrendeződés hatásainak, az egyöntetű vélemények szerint ugyanis ilyne körülmények között még nehezebb lesz megegyezni a német gazdaságot új alapokra helyező reformokról. Parkolópályára kerülhet például a szavazók számára fájdalmasnak ígérkező nyugdíjreform.
Miközben a német gazdaságról visszatérően optimista elemzések jelennek meg, a szavazók szempontjából mindent elmond, hogy a németek már most sem mernek költeni. A német kiskereskedelmi forgalom júliusban 2,5 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, amikor még híre-hamva sem volt az inflációt idén egyre feljebb tornászó iraki háborúnak. Igaz, a német ipar szenvedését mutató hírek már akkor is futószalagon érkeztek.
Az, hogy a választási eredményeket értékelni összeül egy fő kormánypárt, egyáltalán nem különös.
A jelen körülmények között azonban sokkal többről van szó. A két vasárnapi választás így Merz politikai jövőjéről is szól, miközben saját pártján belül is egyre inkább gyengül a tekintélye – írja a német t-online hírportál.
A választás estéjére Berlinbe összehívta a párt vezetésének hivatalos ülését, hogy megvitassák az eredményeket és azok következményeit. Erről a Német Sajtóügynökség, a dpa értesült pártforrásokból. Olyan találgatások is vannak, hogy a CDU tartományi vezetői akár el is mozdíthatják Merzet.
A két most vasárnapi választás eredménye természetesen számít, most az látszik, hogy Merz nem adja könnyen a bőrét. Kedden egyelőre nem részletezett könnyítéseket jelentett be a fogyasztók számára a magas üzemanyagárak miatt. „Úgy gondolom, lépnünk kell” – mondta egy kiemelt berlini gazdasági fórumon.
Merz CDU-ja súlyos vereséget szenvedett a szász-anhalti tartományi választáson, mindössze a szavazatok 17,2 százalékát szerezve meg – emlékeztet a hírportál. A kilátások a most vasárnapi mecklenburg-elő-pomerániai választás előtt is rendkívül borúsak: a CDU támogatottsága ott mindössze 7 százalékon áll.
Országosan is történelmi mélypontra zuhant a CDU/CSU szövetség támogatottsága. A YouGov közvélemény-kutató intézet vasárnapi választási szimulációjában 18 százalékot mért a CDU/CSU-nak. Ha jövő vasárnap tartanák a szövetségi választást, az AfD 29 százalékkal végezne az első helyen. A Zöldek 16, az SPD 13, a Baloldal 10, az FDP 5, a BSW pedig 4 százalékot kapna. Eközben az RTL/ntv új „Trendbarometer” felmérésében a válaszadók mindössze 10 százaléka mondta azt, hogy elégedett a kancellár munkájával – ez három százalékponttal alacsonyabb az egy héttel korábbi értéknél.
Merz kancellárságának vége közeleg – a Berliner Zeitung már így értékel. Hat nevet emlegetnek lehetséges utódként. Egyiküknek különösen jók az esélyei, mert mindazzal rendelkezik, ami Merzből hiányzik.
A kancellár most állítólag bizalmi szavazás elé akarja állítani a CDU vezetését. Erről több sajtóorgánum is beszámolt, és a pártkörök is megerősítették az értesülést.
Merz a hírek szerint több olyan pontot kíván előterjeszteni, amelyeket meg kell vitatni a koalíciós partner SPD-vel – például nagyobb adókönnyítéseket és alacsonyabb energiaárakat. Ezzel a lépéssel vélhetően azt szeretné elérni, hogy maga mögé állítsa a CDU elnökségének másik 18 tagját.
A CDU/CSU katasztrofális közvélemény-kutatási adatai mellett azonban valószínűbbnek tűnik, hogy a tizennyolcak inkább ellene fordulnak – írja fővárosi lap. A német sajtó egészében nem ez az uralkodó vélemény, de többnyire arról írnak a lapok, hogy Merz valóban kritikus ponthoz érkezik és vannak enneél durvább értékelések is. A Tagesspiegel szerint a két választás „Merz végét” is jelentheti, a Welt pedig azt írja, hogy ha a CDU Mecklenburg–Elő-Pomerániában kiesne a parlamentből, Merz „politikai túlélése több mint kétséges” lenne.
Nem a berlini lap az egyetlen, amely már Merz utódairól spekulál, mindenesetre itt most a Berliner Zeitung listájával folytatjuk.
Két tisztség forog kockán: a kancellári poszt és a CDU elnöki tisztsége – írják. Ha Merz lemond, a párt elnöksége két helyettese közül nevezhet ki ideiglenes elnököt – vagy az észak-rajna–vesztfáliai szociális minisztert, Karl Laumannt, vagy Karin Prien szövetségi családügyi minisztert. Új pártelnököt ezután csak a következő pártkongresszuson választhatnak a küldöttek.
A kancellárt a Bundestag választja. Ha Merz lemond, az alaptörvény 63. cikke alapján a képviselők új kancellárt választanak, feltéve, hogy sikerül többséget találni. Vajon ez a négy politikus szóba jöhet kancellárként?
A pártelnöki tisztség és a kancellári poszt azonban két különböző dolog. Wüst, Günther, Rhein és Warken minden további nélkül átvehetné a CDU elnöki tisztségét – akár a következő pártkongresszuson túl is. De a kancellárság?
Tartományi miniszterelnökként Wüstnek, Günthernek és Rheinnek igen jó esélye van arra, hogy saját tartományában újraválasszák. Kancellárként viszont forró székbe ülnének: sem a szeszélyes SPD nem ígér különösebben kellemes munkakörnyezetet, sem pedig egy Zöldekkel működő kisebbségi kormány nem tűnik túl vonzó opciónak a bizonytalan parlamenti többségi viszonyok mellett.
Ez Nina Warken mellett szólhatna. A 47 éves, Baden-Württemberg északkeleti részéről származó jogász a Szövetségi Kancellária vezetőjeként gyakorlatilag amúgy is otthonosan mozog Berlinben, és hozzászokott ahhoz is, hogy az SPD problémáival foglalkozzon. Van azonban még két lehetséges jelölt.
Most azonban másképp fest a helyzet: elképzelhető, hogy Söder az egyetlen a CDU/CSU szövetségen belül, aki mindazt egyesíteni tudná magában, ami Merzből hiányzik: populizmust, konzervativizmust, kormányzati tapasztalatot és politikai ösztönt.
A hátránya: politikai opportunistának és intrikusnak tartják.
Napi